Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-21 / 171. szám

208. BÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 19. len. Ugy a fölkelők, mint ;a város védői szá­mos ágyút ihasználnak. A védőknek sikerül ellhallgáttatni a lázadók tüzelését. Attól fél­nek, hogy még a .mai n.ap folyamán meg­újulnak a támadások. A lázadók táborában élénk mozgolódás van. A hadihajókról erős 'matrózcsapatokat szállítottak partra. Duraz zóból az összes nőket és gyermekeket a ha­jókra vitték. A városban pánik van. Duraz­zóból jelentik: Minthogy erősen, tartotta ma­gát az a hir, Ihogy a felkelők tekintettel a holnap kezdődő török Rairnazán-ünnepre, az éjjel általános támadást kísérelnek meg, a rendelkezésre álló egész gyalogságot, vala­mint a tüzérséget készenlétbe helyezték. Éj jel 11 óra tájban a nesztelenül közeledő fel­kelők tényleg támadást kíséreltek meg az egész tüzvonalon. Az összes hadállások, úgyszintén az ágyuk azonnal felvették a harcot. Körülbelül egy óra hosszat tartó lö­völdözés után. randikét részen beszüntették a tüzelést. — Lázonganak a Népopera tagjai. Budapesről jelentik: A Népopera összeomlá­sa tudvalevőleg akcióra birta a iővárost, hogy valahogyan segítsen ezen a színházon, amely a nyári szünet alatt eljutott az anyagi csőd szélére. Az Operaiház vezetőségével tár­gyalt a főváros arról, hogy az Operaház ve­gye át a színházat és a terv már majdnem perfektuálódott is. A színészek elhatározták, hogy ők kezdenek akciót és eszébe juttatják a fővárosnak és az állalminak, hogy a nagy összeomlásnál tulajdoríképen ők az igazi ká­rosultak. Ma reggel kilenc órakor a'színház előtt gyülekeztek a Népopera tagjai. Majd­nem kétszáz ember volt együtt, akik mind­nyájan a Newyork kávéház szeparéjába vo­nultak, a teendők megbeszélésére. A tanács­kozáson Horthy Sándor ismertette a színé­szek helyzetét. Elmondotta, hogy a direkció nemcsak, Ihogy nem fizette ki a tagokat, de lehetetlenné tette nekik azt is, hogy szerző­dés után nézzenek, még egy héttel ezelőtt is uj szerződéseket, szerződés meghosszabbítá­sokat ígértek, mikor pedig arra került a sor, hogy gázsit fizessenek, presszióval akarták száz koronával kifizetni az embereket. A szí­nészek egyelőre 'békés ütőn, próbálják meg, hogy a követelésüket megkapják, de mindent el fognak követni arra, hogy hozzájussanak ahhoz, ami megilleti őket. Azt ajánlja, fordul­janak Polónyi. Dezső képviselőhöz és kérjék meg, hogy a nevükben trágyaljon a fővá­rossal. Szántó Gáspár arra figyelmeztette a tagokat, hogy nemcsak a gázsi fontos, ha­nem az is, hogy ne maradjanak állás nélkül. Ennek egy módja van csak: meg kell akadá­lyozni, hogy az Opera átvegye a Népoperát. A színházra akad vállalkozó, akinek szüksége lesz imajd a tagokra. Föl kell kérni Krecsá­nyi Kálmánt arra, hogy vegye át ő a szín­házat. A színészek ugy határoztak, ihogy kül-. döttséget .menesztenek Polónyi Dezsőhöz, Fehér, Horthy és Róna keresték fel a képvi­selőt, amig pedig a küldöttség Polónyinál járt, a többiek a kávéháziban bevárták a vá­laszt és szenved elmies ifölszálallásokban han­goztatták, hogy ők azok, akiknek a bőrére szanálni akarják a színházat és alkiket a szín ház összeomlása nyomorral és állástalanság­gal fenyeget. •— Színművészet Baján. Dr. Habitiié aláírással levelet közöl egyik maikéi újság. A levél elmonid .egy epizódot arról, miként folyik Le Baján a színművészet forró ínyara. — Tegnap este a színkör felé is elnéz­tem — irja Habitüé dr. — iFél nyolc tájban ott nyüzsgő, eleven élet uralkodik. Az igaz­gató, az igazgatóné, színészek mind szalad­gáltak s azt' kiabálták: — Hol a táncmestert — Jaj, nem Látták a táncmestert? — Táncmester nélkül nem Jebet elkez­deni az előadást. — Valami táncos oporettet adnak? — kérdeztem. — Oh dehogy, — felelte Fenyő, — színre kerül „Tájfun, vagy a sárga veszedelem". — Minek ahhoz táncmester? — kíván csisfcodtam tovább. Az igaizgató készséggel adott felvilágo sitást. — A táncmester nélkül nem lehet kez­deni az előadást. Itt van Raján Hajlós Ber­talan fővárosi táncmester, ő az egyetlen, aki minden este megváltja a színházjegyét. Ma még nem váltotta meg. Kinek játszunk? Ki­nek játszunk? Kiderült, hogy Raj lós Bertalan az nap elutazott. Az előadást, tehát, nem lehet naeg tartani. (Ellenben másnap műsorra tűzték a Faust-ot, mert megtudták, hogy ez a tánc­tanár ur kedvenc operája s azt remélték, hogyha .megtudja,, hogy azt- játiszák, akkor nem fog elutazni. Hát ilyen, a. művészélet Baján. Dr. Habitüé. A levél vétele után telefonon felhívtuk Nádásy, szinigazgatót, aki megnyugtatott bennünket, hogy a (fővárosi Jtánctanár a Faust előadásán megjelent. Egyébként mon­dotta Nádasy, a levélben Att-ott túlzás is .elő­fordul. — Halálozás. Súlyos csapás érte Bauer Dezső ikendergyári (tisztviselőt Íés ífeleségét Friedmann Katót. Nyolc éves Laci nevii fiacskájuk Cirkvenicán rövid lietegség után meghalt. Temetése szerdán délután ifél hat­kor lesz a zsidó temető cinnterméíből. — Tatarozzák a piarista főgimnáziumot A városi főgimnázium hatalmas épületén nagyobb arányú javítások volnának már szükségesek. A városi tanácsi mai üléséből utasította a mérnökséget, hogy a rendelke­zésére álló 3500 koronát használja föl a ta­tarozásra és ezt kezdje meg a, lehető legrö­videbb időn belül. — Felhő Rózsi ez a kiváló művésznő, a szegedi színház több éven át volt. primadon­nája, mint a budapesti tudósítónk tudatja, szeptember 1-től három hónapra ia hamburgi „Kleines Theater"-lioz és további három hó­napra .a berlini ,vGlait noir Cab.aret"-hez lett primadonnának szerződtetve. — Öngyilkos bankigazgató. Megrázó és .megindító öngyilkosság történt vasárnap délelőtt Nagyváradon: Grósz Sándor, a bel­városi Népbank volt igazgatója szőlője kert­jében agyonlőtte magát. Az általános gazda­sági és pénzügyi válság, amely Nagyváradon is több pénzintézetet rendített meg és szá­mos existenciát tett tönkre, megfosztotta minden vagyonától Grósz Sándorit is. Va­sárnap délelőtt családi tanács volt a szőlő­bari, hogy rendezzék vaiamikép a bankigaz­gató ügyeit. A szerencsétlen Grósz Sándor ép a tanácskozások közben végzett magával. Grósz Sándor gazdag szülők gyermeke volt és gazdagon is nősült. Feleségül vette Fleissig József fagarasa tekintélyes szeszgyá­ros leányát. A .szerencsétlen ember gyógy­szerész volt, néhány évvel ezelőtt azonban, a nagyváradi pénzpiac nagy fellendülése al­kalmával eladta patikáját és vagyonával! te­lekspekulációkba fogott, .amelyek abban az időben olyannyira jövedelmezők voltak, hogy Grósz Sándor .fényes életmódot biztositha­totit magának jVs családjának. Bqjmpás be­rendezésű városi lakásán kívül pazarul be­rendezett villája volt a Sötétág-dülőben, lo­vakat, fogatokat tartott és a város pénzügyi vöreinek egyik legszámottevőbb alakja lett. A péuzkrizis .azonban alaposan megrendí­tette Grós>z Sándor pozícióját ás, amely egy­re ingadozóbb lett. Ez az állapot annyira megviselte, hogy idegbeteggé lett és emiatt, röviddel ezelőtt meg is vált a Belvárosi Nép­banknál viselt igazgatói állásától. A fenye­gető végvestzedélem .azonban mindjobban1 közeledett é® Grósz Sándor eljutott addig a tragikus pontig, ihogy mindenét elveszítse. Vasárnap reggel Grósz Sándor villájának terraszán ötféle családi tanács ült össze, a melyben a bankigazgató fivére: dr. Grósz József egri ügyvéd-, az apósa, .a felesége és barátja: dr. Váradi ödön nagyváradi ügy­véd vett részt. A közös megbeszélések és a megejtett számítások azonban; a legremény­telenebb képet nyújtották a tönkrement em­ber jövőjéről. Egyszerre esiak fölugrott he­lyéről .ós idegesen szólt oda a társaság­nak : — Pardon! Mindjárt jövök! Ezzel elindult a dombon fekvő viiilla egy fölfelé vezető utján. Felesége rosszat, sejtett és riadtan utána sietett: — Sándor! Álllj meg! .Grósz Sándor azonban futásnak eredt és amikor látta, hogy a felesége már nem tud­ja utolérni, hirtelen előrántotta Browning­ját és főbelőtte magét. Halántékon találva, véres fővel bukott a földre. Néhány percig vívódott a halállal, ugy, bogy a tragédiáról értesített' orvosok csak ,a halál),t konstatál­hatták. — A Tisza áldozatai. Szécsi István 10 éves- tanuló vasárnap délután barátai társa­ságában a Baszorkány-sziget nél ifürdött a part mentén. Véletlenül a mélyebb vizbe is belekerült és mivel usznii nem .tudott, elme­rült. Mire barátai odaértek a megmentésére', a viz már holttestét vetette föl. A másik sze­rencsétlenség ma délelőtt 9 órakor történt az Erzsébet-rakpart ujszegedi oldalán. Bódi Bál szőregi fuvaros és emberei kócot szállí­tottak ,a kendergyárba. Bódi a hajóról a viz­be (ugrott), bogy a .melegben megfürödjék. Egy láp alá került, ahol megfuladt. Holttes­tét az utászok keresik. — Ivót héttél ezelőtt Klonkai József iakatossegéd fürdés közben elmerült a Tiszában. A bolttestét most ta­lálták meg Ujszentiván alatt, A (holttestet Szegedre hozzák és itt temetik el. A kifo­gott fiu holttestét, kedden délután 4 órakor temetik el a. Kossuth Lajos-sugáruti gyász­házból. — Az adókivetés. A mai napon az adó­kivető bizottságok (folytatták munkájukat. Ma is sokan jelentkeztek a bizottság előtt és kérték adójuk leszállítását. A bizottság mél­tányosan járt el és indokolt esetekben tel­jesítette a kérelmet, ,Ma az alábbiak kerül­tek a bizottságok elé: Az I. számit bizott­ságnál. Divatárusok: Vadas Béla ési társa 5Q, Vámoscher Béla 294, Szarvas József 200, Grosz Izidor 230, Lemle József 130, Löwi Soma 350, Pollák Manó és Gyula 450. Do­hánytőzsdék: Dudás Györgyné 26, Marko­vi,o.s Lajosné 74, Grünwald Árminmé 22, Va­lentin Endrémé 10, Petrov Krisztina 45, özv. Tolnafi Bóliáné 45, Horváth Erzsébet- 75, özv. Fáedher .Mlksáné 61, Tóth Lajos 30, özvegy Szabó Jánosné 55, Ledermüller Lujza 54, Kardos Ignác 83, Szarnék Aurália 71, Szei­,ler He,lén 100, özvegy Ka-rg József né 126, özvegy Kroó Jánosné 120, Prém Sámuelné 125, Petliő Ernő 316, Mihály Lászlló 350, Raclc József 574. Előny omdámok: Milenikovits Dezső 35, özvegy Seelienf nemid Bernátné 24, Merlei Antalné 30, Miienkovits Dusán,né 30, Gál Anna 60. Esztergályos: Kelsch János 21. Fehér- és vászonnemü kereskedők: László Albert 72, Ledniczky József 120, Kiss Ar­nold 285, Wagner Gusztáv 2200. Fa- és szén­kereskedők: Rónai Sándor 81, CzweLter Ce­cília 200, Schweiger Miksa 220, Löwi Adolf és társa 1900. Festékkereskedők: Rosenberg Miksa 180, Hirth Malvin 268, Galiczer Már­ton 297. Festőművészek: Károlyi Lajos. 24, Papp Gábor 24. A II. számú bizottságnál. Cserepezők: Valpek Mihály 30, Urbán Mi­hály j00, Cséplőgéptulajdonosok: Hatty)a,sy Sándor 20, Varga Nagy Pál 40, Szűcs József és neje 300. Cukorkaárusok: Kovács Károíy­né 15, Zenke Zoltánné 30. Cukrászok: Ki­®zely Gyula 24, Bosc Antal 32, Hatezer Gyu­la 84, Mosolygó Ágoston 36, Trajkovits Si­mon 74, Trenovits Demeter 80, Sallai Ferenc 72, Váradi József 96, Kelemen Mátyás 120.

Next

/
Thumbnails
Contents