Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-19 / 170. szám

192. BÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 19. területre hatoltak, előrenyomultak és sortü­zet adtak hat bolgár határszéli kdtonára. A bolgárok visszavonultak. Hasonló eset történt Dohristnál is, ennek a részletei azonban még nem jutottak nyilvánosságra. — Sopron víz alatt. A szerda óta szü­netlenül zuhogó eső súlyos katasztrófát zú­dított Sopron városára. Az esővíz megduz­zasztotra a városon keresztülfolyó Ikva-pa­takot, amleiy tegnap kilépett medréből és döntötte a várost. A nagy uszoda kabinjait és egész berendezését elsodorta az ár, a Pap réten és az Uszoda-utcában pedig egy-egy fahidat ragadott magával. A Festetich-ma­jor, a Pozsonyi-uton levő szegényház (Sze­gény-ápolda) és a vizmü viz alá került. A mélyebben fekvő házak lakóit valósággal ki­mosta lakásukból az ár ugy, hogy egész utcasorokat ki kellett lakoltatni. Különösen nagy a kára a soproni gazdaközönségnek. A viz a lábon álló termést tönkretette, a kévé­ket és a lekaszált szénát elhordta. A forga­lom az egész városban megakadt. Ma reggel utászkatonaság érkezett a városba és nagy erővel hozzáfogott a mentéshez. A lakosság között óriási az ijedelem. Hosszú idő óta először érte Sopron városát árvízkatasztrófa. Az Ikva-patakot körülbelül huszonöt év előtt szabályozták. Egy részét, a város nyu­gati határától a Pozsonyi-utig, befödték és fölötte pompás nyilvános kerteket létesítet­tek. Azontúl is majdnem mindenütt legalább két méter mély a patak medre, amibői nyil­vánvaló, 'hogy óriási víztömegeknek kellett a városra zudulnia, hogy a patak elhagy­hassa a medret. — Eljegyzés. Országh József szegedi evang. kántortanító és- toki. Igyorsirástamjár eljegyezte Hállek Bözsi-ke ur Leányt Zala­szen tgróton. — Horváth Mihály szobra elkészült. A szentesiek megbízták Kisfaludy-Stróbl Zsigmond ^szobrászművészt, h-ogy készítse el Szentes város neves szülöttje, a történetíró Horváth Mihály püspök szobrát. A művész a mait héten befejezte müvét, amely álló hely­zetben klasszikus redöjü ruházatban ábrázol­ja a tudóst, kissé lehajtott fővel, gondolatok­ba -merülve. A képzőművészeti tanács a na­pokban veszi át a szobrot, mely a jövő héten kerü-l öntődébe és -melyet Október végén lep­leznek le, , — A nizzai rejtély. Az elmúlt év már­cius huszonhatodikán, nyomtalanul eltűnt Nizzából Havas Ernő dr., a Magyar Agrár és Járadékbank cégvezető-titkára. A szeren­csétlen fiatalember atyja, Havas Emil udva­ri tanácsos, a fővárosi Leszámítoló Bank igazgatója, mindent elkövetett, hogy az el­tűntnek nyomára jussanak, valóságos detek­-tivhadsereget mozgósított, a budapesti rend­őrség és a francia Riviéra hatóságai .hónapo­kig kutatták dr. Havast, de hiába. Mintha a föld nyelte volna el. A kétségbeesett szülők azonban egy percig sem nyugodtak, bi­zonyosat -akartak tudni gyermekük sorsa fe­lől és ezért privátdétektivekkel kerestették. De ennek sem volt sikere. H-avas Ernő eltű­nése még -ma is földerítetten rejtély, senki sem tudja, mi történt ezzel, a talentumcs, szo­lid fiatalemberrel, aki tel-e volt ambícióval és életkedvvel. Most, hogy majdnem -másfél év telt el Havas Ernő tit-okzatos eltűnése óta, a berlini osztrák-magyar konzulátus hirdet­ménye újra. feléleszti -ezt a tragikus ügyet. Öt­venezer frank! -Ezt az összeget tűzte ,ki Ha­vas lExnil eltün-t fia. nyomravezetőjének. A hirdetmény szerint az összeget >az kapja meg, aki élve keríti meg az eltűnt banktitkárt. Je­lentékeny résrét. a díjnak az kapj-a, -aki az esetleg megholtról adatokat szolgáltat, -oly adatokat, aimelyekn-efk -alapján a® apa meg­győződhetik -arról, hogy fia tényleg -nincsen nyári helyiségében. 'f Telefon: 13-96. f már -az élők sorában. Különben pedig mind­azok részesülnek jutalomban, akik -ebben a Szomorú ügy-ben -akármely, a valóságnak -megfelelő közlést tudnak tenni. Az eltűnt, — mondja tovább a hirdetmény — a-ki valószí­nűleg Németországban tartózkodik, -magya­rul, németül, -franciául és angolul beszél, kö­zéptermetű, nem túlerő®, ritka -barna haja van és rövidre -nyírt bajusza. Az arca sá­padt, bees-ett és igen komoly. Igy szól a. -szo­morú hirdetmény. De ki tudja, -liogy -lesz-e eredménye. Ez az ötvenezer frankos jutalom, bizonyos, liogy újra sorompóba állit egy egész csomó önkéntes kutatót ós detektívet és min­ősen kizárv-a, hogy előbb-utóbb -mégis esa-k rájönnek a nizzai rejtély nyitjára, — Véres sztrájk. A szentpétervári sztráj­koló -munkások tegnap dél-ben az Albanszki Proszpekten ujiból összetűztek a rendörség­gel. A rendőrök éles töltéssel lőttek és négy munkást súlyosan, ötvenet pedig könnyebben megsebesítettek. — a mágneses vonat. Az emberiség egyik legfantasztikusabb álmát, egyik legrégibb óhaját valósította meg Badudét Emil francia mérnök, ki igen érdekesen oldotta, -meg a re­pülés problémáját. Nem játszik ő „Ikarust"! -nem is akar a pilóták -módjára több ezer mé­ter magasságban 150 km-es sebességgel bi­zonytalanul /röpködni, megjelégszik, ha a földtől esak néhány om.-nyire távolodik eh de 500 km-es vágtatássa.1 hasitóa. a levegőt. Sem nem vonlai, sem nem repülőgép -ez. De legkevésbbé léghajó. Nincs kereke, nincs sinje, nem emeli gáz a levegőibe; valamiféle közlekedési alkal-amatosság, mely -a mesebeli szárnyakon járva, hamar lovakkal is kiállja a versenyt! -Miikor az első híreket hallottuk erről a repülő vasszivarról (ily c-n az alakja), -a közleményekben mindenki „kacsát" látott, de -most már komoly szaklapok is alaposan foglalkoztak a dologgal, niinios tehát okunk tovább kételkedni. A modell próba -mesésen sikerült, már pedig -kicsiben a technikai funkciók mindig több nehézségbe ütköznek,, mint -nagy dimensiók esetén. Érdekesen oldja meg Baohelet a kérdést. Elvileg egy­szerű, kivitele sem tud nehéz, de rendkívül — drága! (-Ezen -fagy be a legtöbb idea.) Drága a megépítése, drága az üzeme, tehát drága lenne a menetdíj is. Lényegében elől és hátul kúpban végződő jókora vashenger ez, melynek -belseje rendes vasúti kocsinak van kiképezve. Alsó részén kerekek helyett fix alumínium sarukat helyezett el a felta­láló. A pálya-nem sin, hanem elektromágnes, melyet az .alépítményen egymástól bizonyos távolságban, egyik magnetikus sarkával fel­felé mutatva szerelik. Ha most -már ily-en elektromágnes drótjába változó irányú vil­lamos áramot engednek, -az induktív taszítás elvénél -fogva az aliumi-niium sarukat, ellöki magától s az egész vonat -néhány cm.-ayire ilebek iá pálya fölött, mint „Mohamed ko­porsója", Jelen dispositió mellett még áll » vonat, -tehát előrehaladásról is gondoskodni kell. Bachelet ezt i-gy -oldj a meg. Legyen -a vasszivar valamely szoleonik vasmagja, mely óriás szoleonid-alapáf (legjellemzőbb ez a kifejezés!) -a pályatest mentén egymás­tól 50--100 méter távolságban van elhelyezve. (Egy ilyen szolen-oid tekercs 5 -m. átmérőjű, 2 m. hosszú s az áramvezető hatalmas vörös­réz drótkötél). A táplálására szolgáló egyen­áramot a vonal mentén kifeszített, póznákra erősített tápvezetékből -nyeri. Ezek után a működés elve, illetve -az előrehaladás -megér­tése könnyű. Első dolog -a változó irányú áramot a pályán elhelyezett elektromágne­sekbe juttani. Következéslképpen a vonat -föl­emelkedik. Indításkor a szolenoid-alaguta­kat látjuk el egyenárammal; a keletkezett mágneses erő az alagútba szivja a vasszivart. Alig ér be az első szolenoi-dba, máris a kö­vet k-ező, harmadik, -negyedük stb. szolenoid kezdi vonzani a vonatot, mivel ez menetköz­ben folyton átkapcsolja az áramot. Igy el­érhető az 500 k-m.-es óránkinti- sebesség. Gyönyörű korszak-alkotó -találmány ez, csak huzamos működést kibírjon. Igen nagy szol­gálatot tehet különösen a hadászatban, moz-

Next

/
Thumbnails
Contents