Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-16 / 167. szám

0 i • i • 0 0 0 0 0 0 0 0 0 S i t í Szerkesztőt ég Kárász-utca H i: 305. - fffr» ftr» ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K12-— negyedévre K 6*— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K 7— egyhónapra K 240 Kiadóhivatal Kárász-utca • Telefonszám: 81, Egyes szám ára 1> BHár. ' Szeged, 1914. lil. évfolyam 167. szám. Csütörtök, julius 16. (Saját tudósít ónktól.) A szerajevói tragédia ismét aktuálissá tette a délszláv kérdést. A rémes merénylet engesztelhetetlen gyűlölet kifolyása volt az osztrákmagyar monarchia ellen, melyről az a közvélemény álfáikul ki Belgrádban és Szerbiában, hogy egyedüli akadálya a Nagy-Szerbia imperiailisztikus törekvéseinek, a Lázár utolsó szerb cár hatalmas birodalmának visszaállítására nézve. Ez a törekvés valósággal rajongóvá teszi a szerbeket. A Lázár cár-féle nagyszerb birodalom visszaállítása annyira össze van nőve a szerb létekkel, hogy ez a nagy nemzeti érzelem mindannyiszor lángra lobban, valahányszor arra alkalom kínálkozik. Csakis ebből a nemzeti átható érzelembői 'táplálkozhatott a rettenetes, halált megvető összeesküvés, melynek Ferenc Ferdinánd és hitvese áldozatul esett. Emlékezzünk vissza a Bosznia és Hercegovinának 6 évvel ezelőtt történt anneksziójára és gondoljunk arra a rettenetes kardcsörtetésre, melyet a hóbortosnak tartott György szerb királyi herceg körül csoportosuló szerb katonák akkorában elkövettek, követelvén a szerbség elévülhetetlen jogait a két volt török tartományra nézve. Azt is tudjuk, mily nagy erőfeszítésébe került diplomáciánknak, amig rá vette Szerbiát, hogy nyiltan és határozottan mondjon te Bosznia-Hercegovinára támasztott igényeiről. A háború kitörésének veszedelme lebegett felettünk. Aki tehát visszaemlékezni íud a hat év előtti eseményekre, az könnyen megtalálhatja az értelmi biinszerzőségét a szerajevói merényletnek, ebben az általános, egyetemes szerb nemzeti érzületben. Erre nevelik a szerb tanuló ifjúságot és ezek a politikai eszmények már az orgyilkosok szerepére is elragadják a Mikesülő, rajongó szerb tanuló ifjúságot. Főként, ha ennek a kelleténél nagyobb teret engednek a politikában. ahelyett, hogy heveskedésüket inkább 'korlátoznák. Nem téved tehát a közfélfogás, ha a szerajevói merénylet szálait Szerbiába viszi vissza. Azt mondják a szerbek, hogy ahol a szerbség zöme lakik, arra a területre szerb államhatalom is területi igényt formál'. Ekként tőlünk Boszniát és Hercegovinát, a Dráva—Száva közét és egy darabot Dalmáciából követelnek. Ezt követelik a szerb királyságbeli szerbek; de hogy a magyar állampolgári szerbek ezt a törekvést támogatják-e? — ezt nem lehet állítani. Sőt tudjuk, -hogy a magyarországi vagy szlavóniai szebb többre tartja magát, mint azon szerbeket, akik Péter királyt vallják uruknak. Ép azért az ajörekvés, ihogy a balkáni győzelmes Iiáboru fölytán a törököktől visszahódított, elnéptelenedett területeket magyarországi, bács kai, temesi, torontáli és szerémségi szerbekkel népesítsék be, hajótörést szenvedett. Mert egy pár szökevényen kivül, a kik többnyire a büntető igazságszolgáltatás elől menekültek Szerbiába, alig akadt szerb kivándorló Magyarországból, vagy Szlavóniából. Most pedig a hazai szerbség teljes megvetéssel tiltakozik azon alaptalan gyanúsítások miatt, hogy részük tenne abban a szerb nemzeti értelmi és érzelmi közösségben, amely a szerajevói összeesküvésre vezetett. Mert ők nem akarnak elszakadni sem Magyarországtól, sem Ausztriától, hanem ezt a földet tekintik végleges hazájuknak. Hűséget esküdvén a magyar királynak és az osztrák császárnak. Ezt ők nem egyszer, dc számtalanszor megmutatták és minden alkalommal meg is fogják mutatni. Erre nevelik gyermekeiket. Ezt a honpolgári hűségüket most is ünnepélyesen kijelentették és megújították, mikor egészen ártatlanul, főként Horvátországban ellenük fordultak és őket okozták a szerajevói gyilkosság miatt. A túlzó horvátok viszont pártpolitikai gyűlöletből, a szerb-horvát koalíciót, mély a zágrábi országgyűlés többségét és az unió politikáját, tehát a magyarbarát politikáját követi, a trónörökös-gyilkos.ságban való bűnrészességgel vádolják és gyűlölő hangulatot keltenék a horvátokVendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN ban, a szerbek ellen. A horvátoknak az úgynevezett keresztény szocialista és klerikális része hajlandó is ezt a gyűlölködő hangulatot felfogni és ezen a cimen a boszniai, a Stadler érsek szellemi vezetése álatt álló bosnyák horvátokkal egyesülni. Ezek az úgynevezett trial'isták. Ennek az egyesülésnek célja pedig tisztán a vallásfelekezeti gyülöltségből táplálkozik. A szerb és horvát faj egy nyélvet beszél, csupán a s-zerb orthodoksz nemzeti vallás és a szerb egyházi cirill betű jegyes használata különbözteti meg egymástól a szerbet és horvátot és ha a vallási felekezeti szenvedélyt lángra lobbantják, teszik ellenségévé a horvátot a szerbnek. A délszlávok ily módon háromféle, egymástól a gyűlölet tengere által elválasztott népterületre oszlanak, — melyek egységes nemzetté, egységes államhatalommá egyesülni, szervezkedni nem tudnak s erre talán nem is képesek. Mert egyik népcsoport a másiknak a hegemóniáját él nem fogja tűrni soha. Nem tudták ezeket egyesiteni -olly nagy délszláv hazafiak sem, mint volt Stossmayer püspök, ki fejedéimi vagyonokat áldozott a délszláv aíkadémiára és a délszláv egyesitő kultúrára, de az egyesülés eredménye nélkül, mert ugy a horvát, mint a szerb" saját külön kultúrát, irodaimat müvei és minden kulturális és politikai kérdésből nép faj hatalmi és külön pártpolitikai kérdést csinál. Közvetlen veszedelem innét nem fenyegeti az osztrák-magyar monarchia területi és politikai integritását, mert egy ilyen bonyodalomban legtöbbet vesztene a magyarországi és szlavóniai szerbség, mely gazdag, jólétben van és sokkal műveltebb, valamint rendezettebb állami, gazdasági, társadalmi, valllásfetekezeti viszonyok között él, mint a szerb királyságbeli szerb. Komitácsi szerepekre nem vállalkoznak a magyarországi szerbek. Legfeljebb egy pár desperátus akad közöttük, akiket a belgrádiak megszédíteni tudnak. Ha sikerül a szerb egyházi önkormányzatot minden oldalról kielégitő módon rendezni, a hazai szerbség teljesen nyugodt, megelégedett lesz a hazai állapotokkal és ellenáll minden nagyszerb kísértésnek. A horvátok uraságát pedig csak a magyar kéz tudja fenntartani Zágrábban. A törtéSZT. ISTVÁN; Csemegeüzletben (J (| p j fl ||| 3 I 3 ( 3 S Ö az ÓVAKODJÉK • UTÁNZATOKTÓL!!