Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-02 / 155. szám

'e ok n # atriasi retk*10 ó G«r' taS?ía' 28, va* rlisty01 r. Pal°" liszSh.ölié sípúr. Gr i, Tep ümaU1' jenifeW' Jíert®* y&W* puszta' ••zy ő C9. ^ },erlicíy , 1914. julius 2. DÉLMAG YAEOESZAG 5. rnd * leríni •^Bgíf •ahölíí' ; *** lOrod0tt tesaty8; • 'bár? í fctef ül^ ési WJ hó fel' ato91 ságá11 A boszniai politikai helyzet. — Szerbek terror-korszaka. — rc (sajái tudósítónktól.) A három halálos .v°lverlövés óta állandóan kísért az a kérvan-e valaki: egy vagy több ember, a ir^íősségre lehet vagy kell vonni a trónés feleségének szörnyű katasztróíájsrí' Először lappangva merült föl ez a kérl^de most már mind bangosabbá válik és 0n°sen Szerajevóban követelik az embelt|.' tl0Sy ebben a kérdésben .kiderüljön a í ^azság. Itt azt mondják, hogy a vuJavi rémes esemény nem a végé4 ha* s. mkább a kezdetét jelenti egy olyan kor-*ak> amelyben a szerb terror még tud '" hasonló pillanatokat létrehozni. Iju szerajevói magyarság egyik legelőke(1 legkiválóbb tagja, aki közel busz éve ^ bosnyák fővárosban, az itt következő J'JPŐ és keserű nyilatkozatot tette a bosz^lyzetröl: ' tiJuT jenünk, akik itt magyarok és oszSíreöA? • kimondhatatlan nagy az eltcea szomorúság a tragikus merénylet Ve i"nnek nem lett volna szabad megtork azért, mert itt mindenki tudta, mmiit ^atóság és magánember egyaránt, hogy t J?erb terror miatt nincs közbiztonság. VSek az élete nem biztos. A trónöröjobbik ai gah>'Prí JSS5 Ittii Z" ugy engedték itt járni-kelni, mint 7 az K/A'szerü ismeretlen embert, akineK Q&,rne. veretlenségében rejlik a legjobb véBudapesten, sem Bécsben az j "Hi h Során nem voltak kellően tájékoz^ííbnnX milven a valóságos helyzet dafönn mindenki téved és ma friif ^arországon, sem Ausztriában nem 'li-kaiL annektált tartományok valóságos ieit- A t nnzdasáki szituációját. C$1 azt hUt 0gtalan fenséges ur is téveC "agvn ' ,hogy ö bt Boszniában nemve*, "'épszerii, de azt is, hogy sem'N m3?elem nem fenyegeti. Határo-'Vili 11U1I Iiw.il j í. ' • Aös Zf^ápitható, ibogy nemcsak a tronK 'a OK,"" túlságosan biztos, hanem voltak líhkS10k- akik a trónörököst ebbe a hit11 i^rffattak' 'hogy nyugodtan, bizaomÍJ., "at , • O»,l"lil/C£0' hat o nc>gy nyuguuutn, arrf Zeraipvóban és nincsen szükség r ' lí^n^,fe?ság Epedig az, hogy itt Szeraa néA=- detekitivre,- katonára, megvédi o: V1agy szeretete. * Jr h(>rk£ídatlan és tűrhetetlen a szerbek Csalni Ez a terror kiterjed mindenre, re etrvf a Politikai, az üzleti és a maganl%^ósit>,-0rmán. A rémiuraiomi szervezője, ^hfe irányitója pedig a szábor, a ürc'pa""inai törvényhozás. Ennek a f'Jt Wch * léf^ pf>f {íc> e,m Budapesten, sem Bécsben heléLelég figyelemmel, mert itt is, ott sidnek a hivatalos közlésekkel, a J t. jasem adják vissza a tetjes igaz!}>'! a2 Példa, amely miatt okolbe :, k§réne!Pber keze. Vasárnap délután a íft ikiJ? etrö1 való megemlékezés és a , zése végett ülést tartott a sza© jelem2, ü,és'en a képviselők fekete ru' akik ^ m<;g, kivéve a radikális szerW yrtágos utcai, ruhában voltak, futassák a merénylettel való O% riiatokat- De nem ez volt a leg"Sikar log' amit ezen az ülésen elkövetugyanis a szábor elnöke, Basagyászbeszédében megem iiia®tka f!atal1 gyilkosok bűnéért a fék• szerr,0k a felelősek, az egyik nyan 1 elnfti. kéPviselő fölugrott és odakialv ltlK nek: <egy, azok közül! ... hÍ[ alismerte, hogy a fölbujtok koközösséget vállat a gyilkoÖvelt x,s hallatlanul szemérmetlen dol* Sk bizonyosra vehető, hogy ez a hSz ."bért az illető képviselőre borlsrneretlen marad Budapesten is, » holott ennél jobban semmisem jellemzi Bosznia, a nagyszerb propaganda és a monarchia kölcsönös helyzetét. — A szábor által, 'helyesebben a szerb képviselők két csoportja által megteremtett terrornak nap-nap után ismétlődnek a legszörnyűbb esetei. A miült héten történt, hogy Banjaluka közeiébem három szerb paraszt agyonlőtt egy horvát származású ügyvédet, egy nagyobb birtok jószágigazgatóját. Ezt a közönséges bűnesetet is behurcolták a szerb képviselők a száborba csak azért, hogy rtépbolonditó aljas céljaikat szolgálják. Az a képviselő, aki szóvá tette a dolgot, kijelentette ugyanis, hogy a három gyilkos szerb paraszt helyesen cselekedett és hogy mindenkivel hasonlóképen kell elbárm, aki a szerb parasztot nyomorgatja. — Nemrég történt, hogy itt Szerajevóban egy gimnazista korbácscsal végigverte egyik horvát származású tanárát. Az illető diáknak emiatt nem történt semmi baja, viszont ha akármelyik tanár csak a legkisebb megbáintásban részesít szerb diákot, rögtön megvan az óriási fölháiborodás, az utcán tüntetnek, a száborban fölszólalnak és igy tovább. — A szerbeknek ezeket a túlkapásait eddig a legnagyobb mértékben támogatta az, hogy Bécsben, aihol Bosznia ügyeit intézik, mindig kezíyüs kézzel, sőt nagy szere'tetteí bántak a szerbekkel. Sőt, minél veszedelmesebbnek látszott egy-egy szerb vezér, annál finomabb elbánásban, több figyelemben részesült és jobb pozíciót kapott. Ez a simaság a szeretet, a behizelgés politikája volt. Az eredmény? A vasárnapi irtózatos merénylet egyrészt, másrészt pedig az, hogy itt Boszniában sem a magyarnak, sem az osztráknak, akit együttesen és nagy-'megvetéssel a svábának hivnak, nincsen semlmi tekintélye, nincs becsülete és aki tehetetlen játékszere a leghitvúnyabb szerb izgatónak is. A közgyűlés védi a közönséget a gázgyár ellen. (Saját tudósítónktól.) Szeged törvényhatósági bizottsága ma délután tartott közgyűlésén tárgyalta Pásztor Józsefnek azt az indítványát, amely a légszeszgyár bonyolult, de most már mindinkább tisztuló ügyeit vitte a közvélemény elé. A gázgyár körül lefolyt vitát, valamint a közgyűlés határoztát, amellyel a közönséget védelmébe veszi a gázgyár ellen, az alábbi részletekben ismertetjük : Pásztor Józsefnek a légszeszgyári szerződéssel kapcsolatos indítványát a mai közgyűlésen ismertette Balogh Károly pénzügyi tanácsos. (Az indítványt egész terjedelmében közöltük.) Odakonkhidál az iaditványozó, hogy rendelje el a közgyűlés, hogy a gázgyár kalória- és fénymérőket szerezzen be, hogy a hatóság közegei a szükséges ellenőrző intézkedéseket foganatosítsák és szabályellenességek esetében a gázgyárat a szerződés értelmében birsággal sújtsák. Balogh Károly kijelenti, hogy kaloriméter beszerzésére a gázgyárat kötelezni nem lehet, mert a szerződésben sincs erről szó. Elismeri az előadó, hogy a gázgyár köteles a lámpákat és üvegeket tisztán és jókarban tartani, tudomása szerint az ellenőrzés sem hagy kívánni valót hátra. Fölöslegesnek taríja, hogy a főispánt — mint Pásztor kívánja — külön indítvány keretében kérjék föl a közvilágítási szabályrendelet érdekében valö közbenjárásra. Beterjeszti ezután a tanács javaslatát, amely azt kívánja, mondja ki a közgyűlés, hogy Pásztor indítványát sürgősnek tartja, azonnal tárgyaltatni óhajtja, érdemleges letárgya'lás céljából a légszeszgyár ügyében kiküldött bizottság elé utalja és utasítja a tanácsot, hogy az ad-hoc bizottság érdemleges javaslatával terjessze ismét a közgyűlés elé. Pásztor József indokolta meg ezután indítványát. A tanács javaslatát neim fogadhatja el, nem pedig azért, mert a városnak, mint erkölcsi testületnek és magának a város közönségének olyan vitális érdekeiről van szó, amiket nem lehet függővé tenni attól, hogy a bizottság ülését mikorra hívják össze és hogy megtudja-e váltani a város a gázgyárat vagy sem. Adatoklkai bizonyítja, hogy 1908. előtt a szerződés értelmiében, fénymérővel kellett mérni és mérték a légszeszt, de akkor a légszeszgyár átiratot intézett a tanácshoz, amelyben az Auer-égők fölszerelésére való hivatkozással kiérte, járuljon hozzá, hogy ne fénymérővel, hanem kalori-méterrel mérhessék a légszeszt. Fölhívta a tanács a légszeszgyárat, hogy a kalória nagyságára tegye meg a javaslatát, a légszeszgyár azonban nem adott javaslálot. Szóval a légszeszgyár olyan légszeszt szolgáltat a város közönségének, amilyent akar, azt hat év óta senkisem méri, senkisem ellenőrzi. Ennek igen nagy konzekvenciái vannak, ugy az ipari üzemeknél, mint a konyhagazdaságban, mert miinél kisebb a légszesz kalóriája, annál többet kell fogyasztani a közönségnek s természetes, hogy a légszeszgyár arra törekszik, hogy a közönség minél több légszeszt fogyasszon. Ezt az ügyet nem lehet kiadni a bizottságnak, itt a legsürgősebben feladatává kell tenni a tanácsnak, hogy a légszeszgyár kalori-imétert szerezzen be, illetőleg erre nézve kössön a tanács megállapodást a légszeszgyárral. Balogh Károly: Nem lehet. Milyen alapon? Elnök Pásztorhoz: Az a kérdés, leszerellék-e a fénymérőt, vagy sem. Pásztor: Hogy az inditványoim benyújtása előtt le volt szerelve, azt határozottan állíthatóim, hogy azóta nem szerelték-e föl újból, azt nem tudottra. Egyébként hivatkozom Csonka Ferenc városi vegyész úrra, aki bizonyítani tudja, hogy a légszeszgyár olyan légszeszt szolgáltat, amiilyen neki tetszik.' Arról beszél ezután az indítványozó, hogy a légszeszgyár még annak a szerződéses kötelezettségének sem tesz eleget, hogy a gázlámpákat tisztán és jókarban tartsa. Az utcákon csaknem mindenfelé piszkosak a lámpák, töröttek az üvegek, az alsó üvegek is hiányzanak, ami egyrészt a közvilágítás, másrézt az utcák tisztaságának rovására van. Állításaimat igazolni tudja a jelenlévő főkapitány ur is. Dobay Gyula dr.: És a lámpákat elfújja a szél. Pásztor József: Mindezt pedig azért kell tűrnie a város közönségének, mert ha a gázgyár a lámpákat állandóan tisztán és jókarban tartaná, akkor egynkét lámipagyujíogatóval többet kellene alkalmaznia. És hogy meny nyire nem törődik a várossal a légszeszgyár, erre is tudok kiáltó példát. Annak ellenére, hogy én ezeket az álláspontokat szóvátettem, ma is ugy van minden, mint tiz nap előtt volt, csupán a Tisza Lajos-köruton belül tisztogattak meg egy-két lámpát. Fölemlíti ezután, hogy Ditrói Nándor dr. még évekkel ezelőtt indítványt tett, hogy tájékoztató füzeteket adjanak ki arról, hogy a szerződés alapján mivel tartozik a légszesz, gyár a közönségnek és mivel a közönség a [ légszeszgyárnak. A tanács ezt nem szorgal-