Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-14 / 165. szám

Szeged, 1914. julius 14. délmagyarorszAg 129. nak, revolverrel lelőj jenek. Itt az idő, mert Oroszország se állhat a cári bomba merénylők utódai mellé. Egy úriasszony öngyilkossági kisérlete. (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt féltizenkettőkor a Boldogasszony-sugárut és Liliom-utca sarkán levő uj, kétemeletes palotában szenzációs öngyilkossági kísérlet történt. Rónay Józsefné dr.-né, máv. fogalmazó felesége hatlövetű, kilenc milliméteres forgópisztolyával kasbalőtte mayát és súlyos belső sérüléseket szenvedett. A lövés zajára csakhamar összefutottak a házbeliek. Néhány pillanatig találgatták, hogy mi történt, de ekkor hirtelen felnyílt a második emeleten a kilences számú ajtó, — .ahol Rónayék laktak — és Rónay József dr. orvosért kiáltó-"> zott. Majd lerohant az emeletről és elfutott orvosért. Közben a házbeliek, köztük egy őrnagy és Ileller Ödön festőművész, bementek Rónayék lakására, ahol az úriasszonyt a hálószobában a díványon fekve sápadt arccal, eszméletlenül találták. iA földön hevert a pisztoly, .amellyel, mint hamarosan megállapították, öngyilkos kísérletet követett tel. A házbeliek nyomban telefonáltak a mentőkért és értesítették ,a történtekről a rendőrséget is. Rónay a mentőkkel egy időben érkezett vissza a kerületi tiszti orvos kíséretében, aki megállapította, hogy a golyó .a hasüreg mellett hatolt a testbe és súlyos sérülést okozott. A rendőrség részéről Szakáll József dr. rendőrkapitány ment ki a helyszínére. Az öngyilkossági kísérletet hamarosan megállapította és intézkedésére a mentők Rónay né t beszállították a közkórházba, ahol az első emeleten a négyes számú kórterein ben fekszik. Az úriasszony tettének elkövetése előtt egy levelet irt bátyjának, amelyet zárt boritókban az asztalán találtak. Valószínűleg ebben a levélben megírta, hogy miért akar megválni az élettől. Ezt a levelet azonban Szakáll kapitány a férjnél hagyta, aki felbontatlanul íróasztala fiókjába zárta el a sógorának címzett levelet. A Délmagyarország munkatársa helyes információ végett először is a rendőrséghez fordult, mert súlyt fektetünk arra, hogy ilyen esetekben amikor amúgy is a tett okául mindenfélét szoktak emlegetni, az igazat Írjuk. A rendőrségen először Szakáll József dr., majd Szalag József dr., a szabadságon levő főkapitány helyettese, érdeklődésünkre azt felelte, hogy semmiféle felvilágosítást nem adnak, mert az eset nem tartozik a nyilvánosság elé. Mi ezzel szemben csak arra a megállapitásra szorítkozunk, hogy a rendőrség egyáltalán nem kompetens annak az elbírálására, hogy mi tartozik a nyilvánosság elé. Egészen biztosan tudjuk, hogy a. közönség nemcsak arra kíváncsi, ami a rendőrségnek érdeke, hogy nyilvánosságra jusson. Kazal János házmester, a tragédiára vonatkozólag a következőket mondotta tudósítónk előtt: — Rónayék május elsején költözködtek ide. Van egy öt éves kis leányuk. Az én tudtommal a legjobb egyetértésben éltek az ur és az asszony. Én sohasem hallottam, hogy civakodtak volna. Mikor az öngyilkosság törtónt, nem voltam idehaza. A feleségem mondotta el, hogy a Rónayné nagysága hasba lőtte magát. Fogalmam sincs, hogy a tettének mi lehet az oka. Rónay József dr. a következőket mondotta: — Nagyon, kellemetlen nekem, hogy az eset nyilvánosságra jut, de mivel tudom, liogy ez elkerülhetetlen, esak azt kérem: ne írjanak sokat a feleségem cselekedetéről. Hogy miért akart öngyilkos lenni, azt magam sem tudom, de ha tudnám, se mondanám meg. Az öngyilkosság részleteiről nem nyilatkozom, mert nem akarom, hogy lioszszabban foglalkozzanak vele. A közkórházban Fener Egon dr. orvos osztályán fekszik Rónay Józsefné. A közkórházban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy állapota jobbra' fordult; a golyó nemesebb részeket nem sértett meg és eszméleténél van a beteg. Rónay Józsefné öngyilkos kísérletére vonatkozólag az alábbiakat mondta: — Ne írják azt, hogy anyagi bajok miatt lettem öngyilkos . . . írjanak azt, amit akarnak. írják meg, liogy idegrohamban lettem öngyilkos . . . iEgy őrült pillanat! Egyébként legjobban szeretném, ha nem írnának semmit. Azt nyugodtan kijelenthetem, hogy az urammal jól éltem; uiindig a legjobb egyetértésben voltunk. A kis leányomat nagyon szeretem. Anyagi gondok nem okozták . . . Többet nem mondhatott, mert odajött az ápolónő és kijelentette, hogy nem szabad még a betegnek beszélni. Ugy Játszik tehát, hogy Rónayné, aki tényleg nagyon .ideges, szerencsétlen tettét idegrohamában követte el. De ezt biztosan tudni csak akkor lehetne, ha az a levél, amit a bátyjának irt, nem volna oly szigorúan elzárva Rónay dr. fiókjában. Az esetet épen ez a levél teszi titokzatossá, mert ebből az látszik, hogy az úriasszony készült az öngyilkosságra, Burián báró a királynál. Burián István báró, a király személye köriili miniszter vasárnap kihallgatáson jelent meg Ischlben a királynál. Nagy disszel fogadták. A pályaudvarra eléje ment a király kabineti igazgatója, majd udvari ebéd volt a tiszteletére, a melyen a király cercle-t is tartott. Ez a sablontól eltérő fogadtatás az ötnegyed óra hosszat tartói kihallgatás fontosságát bizonyítja, szemben a félhivatalos jelentéssel, a mely az audiencián történteket ebbe a szürke mondatba gyümöszölte: - — Burián báró resszortjának folyó ügyeiről tett jelentést. Valószínű, hogy Burián báró ezúttal Tisza István gróf helyettesítésében jelent meg a király előtt s hogy jelentése, amelyet a királynak tett, nem maradt meg a király személye körüli minisztérium ügyeinek szűk körében. Az audiencia után Burián báró leadta névjegyét az udvari méltóságoknál. A miniszter az audienciáról visszatérve szállóbeli lakásán dolgozott és azután sétát tett. őfelsége kísérete, valamint Beigl közös pénzügyminisztériumi osztálytanácsos leadták névjegyüket. Burián báró délben egy óra óra hosszáig tartó látogatást tett Bilinszki lovag közös pénzügyminiszternél. üngár Benő rTTrka?T o ben és vidékre, beraksz&llitó Szeged, Jókai-utca 1. sz. Telefon 34. tározá t száraz raktár helyiségben eszközöl Vérboszut követel a belgrádi sajtó. — Giessl báró nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A szerb sajtó egészen nyíltan vádolja Giessl bárót azzal, liogy ő mérgezte meg Hartwigot, Szerbia legnagyobb barátját és ezért valamennyi újság vérboszut követel. Az osztrák és magyar követség ezt a dolgot is szóvá tette Pasicsnál, amire ő azt felelte, hogy nem rendelkezik a sajtóval és semmi iritézkedést nem tehet. Tudósítónk felkereste Giessl báró követet és megkérdezte tőle, hogy a monarchia milyen, intézkedéseket tesz a szerajevói merénylettel kapcsolatban a belgrádi követ utján? Giessl báró a következő nyilatkozatot tette: — Előbb be kell várni a vizsgálat befejezését, nem szabad elhamarkodni semmit, mert minden elhamarkodott lépés csak árthat a monarchia presztízsének. Eddig még nem értesültem arról, hogy a vizsgálat befejeződött és utasítást sem kaptam a kiilügyminisztertől, de én ezt nemj is várom, mert tudom, Ihogy mi a kötelességem. Ha a szálak idevezetnek és ezek a szálak az itteni hivatalos köröket kompromittálni fogják, akkor azokat fogjuk felelősségre vonni, ha pedig a kormány által támogatott egyesületeket, vagy azok vezető férfiait kompromittálják ezek a szálak, akkor azokat vonjuk felelősségre. A fődo'lognak tartom, hogy mi az igazság útjáról le ne térjünk, mert egy komoly nagyhatalom nem vádaskodhatik, hanem csak bizonyítékok alapján járhat el. A belgrádi osztrák és magyar követség személyzete előtt örökké emlékezetes lesz a vasárnapi éjszaka. Hihetetlen izgalomban voltak az emberek és senkisem tudta lehunyni a szemét, mindenki revolvert szorongatott a kezében arra az eshetőségre, ha megtámadják őket. A városban csak szerb és romén embereket lehetett látni és több helyen tüntettek Románia mellett. Péter király névünnepe alkalmából vasárnap fel volt disziíve az egész város és ezt a díszt ma ismét országos gyász váltotta fel. Valamennyi házról lekerültek a hatalmas szerb lobogók és ismét fekete zászlók lengnek az utcákon. Zimonyban vasárnap nagy tüntetés volt a király és a monarchia mellett. Az egyik zimonyi moziban bemutatták azt a filmet: a mely Károly Ferenc József trónörökös iakodalmáról készítettek és abban a pillanatban, amikor királyunk alakja megjelent a vásznon, a közönség felállott, a Gotterhaltet énekelte és sokáig hosszasan zsiviórták a királyt. A katonaságot, amely az egész éjjel készenlétben volt a zimonyi kaszárnyákban csak ma reggel mentették föl, egy zászlóalj azonban még most is teljes fegyverzetben a kaszárnya udvarán áll. Zimonyból jelentik még Hartwig halálával kapcsolatban. Hartwig halála után az első napon, mikor a sajtó és a közönség Belgrádban (Hartwig haláláról tudomást vett, alig hangzott el az a gyanúsítás, hogy Hartwig az osztrák-magyar követségeu nem természetes halállal halt meg. Vasárnap azonban már pozitivebb alakban több belgrádi lap pertraktálta ezt az igazolatlan és hazug gyanúsítást, hogy fölizgassa a közönséget. Egyik lap azt irta, hogy •az orosz követ teát ivott Giessl követnél és alig nyelt le két-három kortyot, a teától holtan esett össze. U.gyanez a lap azt irja, hogy iGiesslnek kib telessége lett volna Hartwig fel boncoló: át kérni, hogy ő mindennemű gyanú alól tisztázódjék. Egy másik újság azt állítja, hogy a követ nem is Giessl szobájában, hanem künn a sötét folyosón esett össze. Dacára annak, hogy az orvosi vizsgálat kétséget kizáróan szivszóllhüdést állapított meg Hartwig halálának okául és hogy az első orvos, aki se-