Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-02 / 155. szám

beéred, 1914. julius 2. DÉLMA G Y A RORSZÁG Serény,let fegyveres bosszúállói sorra ostromolják a mosztári szerbek házalt. Ma délelőtt is fanatizált tömegek vonultak végig az "Icákon. A tömeg élén osztrák,' magyar, török zászlókat, a király és a trónörökös gyász fátyolba burkolt képét vitték. Mint gyászos halotti ének zúgott végig Mosztáron az osztrák himnusz. Egy szerb kereskedő sértő kifedezéseiket használt őfelsége ós Ferenc Ferdinánd ellen. A tömeg értesült erről és megostromolta az üzletet. Valóságos golyózáport indítottak az üzletbe, s a kereskedő csak szerencsés véletlennek köszönheti, hogy megmentette életét. A tömeget katonaság oszlat* ta szét. Caplinából nyugtalanító hirek érkeznek nrról, hogy a szerbek nenr akarják tovább tétlenül nézni testvéreik életének veszélyeztetését és boszut akarnak állni a mohamedánokon. Ma Capliniból azt jelentik, hogy szerb bandák vonulnak a város ellen. Mostárból tüstént katonaságot küldöttek Caplina felé. Megdöbben az ember, ha rágondol: mi lesz, ha az osztrák-magyar katonák összeütköznek a szerb bandákkal? Bosznia lángba borult, Primcip golyóinak visszhangja támad és a trónörökös kiömlő vére elborítja az egész tartományt. Most már kétségtelenül bebizonyították, hogy az összeesküvés Szerbiából indult ki és onnan támogatták. A letartóztatásokat az egész országban folytatják, eddig háromszázötven embert tartóztattak le. [ Gerliczy Ferenc báró. ] Megérkezett a fekete hajó. ora Spalató, julius 1. Tegnap délután liárom Negyven perckor indult el a Narenta°bf>lböl a. Viribus Unitis Dreaduought, esa"Kióktól és torpedón aszád októl kisérve. 0l""endben a hatalmas hadihajó után a M» cirkáló következett. IA gyászba jók vaSpa l-^yién félárbócon lengett a főhercegi jj,.*6 s 0 hadilobogó. A partmenti falvaka nép rajosan tódult a kikötőbe, aihol az ^ "'ást a hatáság fejei s a katonaság várta, 'kötő valamennyi templomában zúgtak '"rangok. A hajó papsága besze: ,('porsókat. a Viribus Unitis tizenkilenc ^ulövést tett s a gyászhajóik redukált gőz' méltóságos lassúsággal elindultak. ;(f A Pa'rton a nép tízezrei feketéllettek, ^áH aSlSZonyok> kezükben égő viaszgyerf^ , ak A horgonyzó kalmárhajók tisztelegy. <>lS lélárbócra eresztették zászlójukat. A r() UlS Unitis és kísérete a dalmát partok ^eatén a szigetek előtt haladt el. Az utón fliil ^'0yd-gözösscl és egy Fiuméből, induló kereskedelmi hajóval találkoztak öszUs' f 'K'kés tengerjárók a gyász jeléül meg(..,' °hák a menetüket és tisztelegtek a hahadihajók előtt. r/», merre ol vonultak. minlc»iitf a" gyászhajók elvonultak, szünetelt a munka a kikötőkben s a né k°n tenger sokaság várakozott. Pedig a töv^ Seaki sem értesítette. Az apróbb kiköt^arosok előtt meglassított menettel halad' a koporsóvivő hadihajók. Spalatóba este Ploi Pegyed kilenckor érkezett meg a ViriUnitds és kísérete. A város minden temmál); an zúgtak a harangok _ . húszezer a a {aton. s' a partokon főnyi közönség várta-. kikötőben a hatóság,,a klérus, a.ság ,is< a gyászbajók nem vetettek °rg0 , Szelték a kikötőmenti Adriát, A hajók nyb de egész lassan, szinte mozdulatáéi. kolosszusok s a koporsó-szálLitó PPnltak a rváros előtt. . Rajnaiban három óra tájt várták a zá% /a- klkótóben a tengeri gyászmenetet, A pókikötő öböl .közben megindult a monarchia hoz. A hajóraj elkísérte Ferenc Ferdinándot, a flotta megteremtőjét Triesztig, ahova ma érkezett meg a méltóságos gyászmenet hallgatag utasaival . . . E/ÉGI SPANYOL SZERTARTÁSSAL. Trieszt, julius 1. Este kilenékor kellett volna a trieszti kikötőbe befutnia a Viribus Unitisnaik és az egész pólai hajóraj nak, a mely a koporsóvivő dreadnoghtuak elébe ment a tengeren és kíséretéül szegődik. A hajók azonban egészen lassan szelték a tengert s a csatahajókról küldött drótnélküli távirójelentés szerint, csak éjfél után érkezett meg a trónörököspár kettős koporsója. Csütörtök reggel félnyolckor Carlin trieszti püspök a hatóságok fejeivel a Viribus Unitisra megy. Hét óra negyvenöt pereikor a trieszti nagytér parkjában két katafalkra helyezik a koporsókat. Itt szenteli be ezeket Carlin píispök .az egész trieszti papság segédletével a hatóságok és a katonaság jelenlétében. Félkilenckor megindul a temetési menet. Kezdik a tó vasrendőrök s két gyalogos század, ezután következnek a koszorús kocsik, a papság s a halottas hintók. A menet után a hivatalos előkelőségek és két század katonaság. A déli vasút pályaudvarát három század tartja, megszállva. A vasúti kocsiban egy tengernagy nyolc tengerésztiszttel kisérik diszőrökkónt a koporsókat. A trieszti különvonat csütörtök este tízkor évközik Bécsbe, a déli vasút pályaudvarára.. Az országos gyász és az ellenzék. Politikai körökben erős megütközést kelt, hogy az ellenzék az országos gyászt is kicsinyes pártoskodásra 'használja föl és nem vesz részt az országgyűlés küldöttségében, elhunyt trónörökös beszentelési ünnepségén. Az ország közvéleménye semmiképen sem fogja megérteni ezt a visszatetsző viselkedést és az ellenzék, amely taktikai hibák egész sorozatát követi el állandóan, evvel az uj dicstelen szereplésével bajosan fog egyetlen egy uj hívet is szerezni hajótörött politikájának. (Saját tudósítónktól.) Nemes szive megszüld dobogni. Nelhéz, hetek óta tartó tusakodás után a további szenvedéstől megváltotta a hálál: ma délután háromnegyedkettőkor csöndesen elszenderült deszlki kastélyában Gerliczy Ferenc báró, Szeged első kerületének országgyűlési képviselője. Napok óta tartó agóniájában tegnap este némi változás állott be. Egy félórára ismét eszméletre tért a báró, magához hivatta legfiatalább leányát és vőlegényét Jósika Jankó bárót, balkan néhány szót szólott hozzájuk és megáldotta őket. Később ismét agóniába esett. Kezelő orvosa az egész éjszakát mellette töltötte, de többet nem tért magához a báró. Gerliczy báróban Szeged egyik kitűnő férfiát gyászolja. Lelkes hive, egyben vezéregyénisége lett az Alföld metropolisának. Sokat vártunk tőle, hiszen szive egész melegével s lendületet szerető lelkével fordült a nemzeti főváros felé s fogadalmat tett, hogy minden erejével küzdeni fog, hogy Szeged mindenképen a magyar nemzet fővárosa legyen. És jött a szomorú valóság: Szeged fogadalmi ünnepén nagybeteg volt már a báró. Csak csoda segíthet, mondották orvosai és bíztunk a csodában. Hiába . . . Gerliczy Ferenc báró halála nemcsak Szegednek, de az egész magyar társadalmi életnek is a gyásza. Nap-nap óta jött a szomorú jelentés Deszikről, hogy Gerliczy báró állapota rendkívül súlyos. A legszomorúbb hir azonban muít csütörtökön érkezett: Délután hat órakor a báró önkívületi állapotba esett és hozzátartozói közül nem ismert meg ezután senkit. Az orvosai már látták, hogy Gerliczy báró menthetetlen és a halál napok kérdése. A családot is értesítették a közeledő katasztrófáról. A nagybeteg már ekkor — újra elbúcsúzott hozzátartozóitól. Szinte markoló volt ez a jelenet, mindenki érezte á vég közel e'dését. Gerliczy Ferenc báró az 1911. évben iépett a politikai küzdőtérre, amikor is Szeged nagy lelkesedéssel képviselőjévé választotta, munkapárti programmal. Helyén valónak tartjuk most idézni azoknak a napoknak emlékét, hogy így láthassuk, mennyire megszerette Szeged „az ő báróját." 1911. jumius 10-én délután 6 órakor érkezett Szegedre Gerliczy Ferenc báró. Az állomáson Púlfy Dániel intézett hozzá üdvözlő beszédet, melyben többek közt ezeket mondotta : — Nem mulaszthatja el a szegedi polgárság az alkalmat, hogy a jelen alkalommal ne üdvözölje Gerliczy Ferenc bárót igaz lelkeHüllőben j^gHÁZBAN Sjyefkcmkgdésbcn Csemegeüzletben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN M SZT. ISTVÁN; ama so ÓVAKODJÉK • az UTÁNZATOKTÓL!!