Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-12 / 164. szám

Szeged, 1914. julius 8. DÉLMAGYARORí-íZÁG 7. kin teitben a légszeszgyárra) ia tárgyalásokat f el részi; 3. kívánja továbbá a meglevő .szerződés ©lapján az egész város területére a légszesz yagy villanyvilágítás sürgős kiterjesztését és a kőolajviláigitás megszüntetését; 4. a szerződéses megváltás ügyében Farkas Árpád által felvetett kérdéseknek, valamint a még felmerülhető kérdések tisztázása végett a bizottság kebeléből egy szűkebb bizottságot küld ki, amelyet felhív, liogy indokolt javaslatát szeptember végéig a nagybizottságnak mutassa be. Kérem tisztelettel, méltóztassék ezen most előterjesztett javaslatomat elfogadni. Ennek a négy pontba foglalt javaslatnak majd ,mindegyik pontja kizárja a többit. A 2. pont a szerződés revízióját kívánja, mig a 4. pont olyan javaslatot akar provokálni, bogy a bizottság egy szűkebb körű biuua Az uj városháza terve ismét elkészült. — Külön városháza a Püspök-téren. — (Saját tudósítónktól.) Régóta vár megvalósulásra a második városháza kérdése, Most a mérnökség újból elkészült az uj városháza tervével és azt a tanács elé terjesztette. Az uj városháza fölépítésével kedvező megoldást nyerne a városi hivataloknak centrális .elhelyezése, ami már régi kivánság. város szépészeti szempontból is előnyös a monumentális épület emelése, mert az elhagyott, rendezetlen Püspök-telket ezzel olyan célra használják fel, amely az egész környék Perspektíváját előnyösen változtatja meg. 'Még csak az a kérdés, hogy az eddigi tapasztalatok szerint, most is nagy ut van-e a tervezgetéstől a megvalósulásig, hogy miért hozakodnak elő mindig uj tervekkel, miért rém valósítanak meg közülük legalább ©gyet, hogy mi lesz a vízvezetékkel, a Kórházzal, a csatornázással? A mérnökség beadványában a következőket mondja: Tervezetünk elkészítésénél a régi városházát részben mint reprezentácionális, részben pedig a t a n ácscsal n em, szorosam összefüggő hivatalok elhelyezésére szántuk, A városi bérház eredeti rendeltetésének átadandó, azaz a földszinti helyiségek boltok fe raktárak, az emeletiek .pedig mint berakások lesznek értékesíthetők. A püspöktelki városháza alaprazi megadásnál a 1 telek gazdaságos kihasználása vágett három udvari keresztszárnyat 'terveztünk. Az épület külsejének alapgondolata " román stíl, .melynek nemcsak részletei, hatom tömegeiben is .magyarosságra törekeditek. Építési anyaga tégla, 'helyenként fémtegla és faragott kővel szegélyezve, fedőtoyag a mázas cserép. Azon hivatalok, 'melyeket nagyobb tömegek látogatnak, az alacsonyabb iemeliettorokban helyeztük el; ügyelve azonban arhogy az egyes hivatalok közötti összejággés fenn maradjon. A városi levéltár a könnyebb .megkezelithetés végett, egymással °©szefüggő több emeletsorban feküdne. A kapitányi hivatalhoz tartozó börtönök részére © III- ik emelet hátsó utcai részét jelöltük ki, ÖJert a jövőbeni természetes fejlődés bekövetkeztekor külön rendőrségi épület, lesz eme- . endö. A kapitányi hivatalnak ezen épület- ! fen való elhelyezése az építmény életidő tar- I ©mához viszonyítva átmenetinek tekinton('ö, ezért a manzárt cellák épitését sem a [ zottságot küldjön ki, amely a megváltásról •készített javaslatát szeptemberben mutassa be a teljes bizottságnak. Hogy gondolja ezt a tanácsos ur? Ha a bizottság a szerződés revíziója -mellett lenne, m-inek játszanék kicsike bizottságosdikat? Hogy akarhat a bizottság revíziót ugyanakkor, amikor a megváltás érdekében előmunkálatokat foganatosíttat? És miért -hozza közeli vonatkozásba a szerződés revízióját azzal a kiváltsággal, hogy a légszesz-, vagy villany világítás _ _ a város -egész területére kiterjesztessék. Tul vagyunk már azokon az időkön, amikor az ilyen 'mézes madzagokat mohón bekaptuk. A világitás a város és lakossága előnyére akkor fog igazán javulni, a világitás akkor terjeszthető ki igazán kedvező feltételek mellett a város egész területére, ha a légszeszgyárát megváltjuk. gazdasági sem a célszerűségi szempontok nem involválják. A régi rámsházában szükségesnek véltünk egy 160 négyzetméter nagyságú termet elrendezni, mely felolvasások, gyűlések stb. tartására már régen szükséget képez. Az emeleten továbbá főispáni és anyakönyvi hivatalok, mig a földszint egyik részén az árvaszék talál otthonra. Az alagsori helyiségek az I-ső kerületi rendőrség részére vannak fentartva. Kiadások: il. A püspöktelki 'városháza épitési költségei: cca 80,000 m3 beépített m" tartalom, központi fűtéssel á 20 K. 1,600,000 K. 2. A városi bérház belső átalakítása és javítása 60,000 K. 3. A városi széképiilet belső átalakítása és javítása 30,000 K. 4. Tervezési, művezetési költségek 10,000 K. Összesen 1.700,000 K. Ennek évi 50 éves 5.5 % amortizációja 1)3,500 K. Bevételek, illetve megtérülő kiadások: 1. Városi .bérház földszintjén levő bolthelyiségek utáni bértéritmény a) 80 fm. á 200 K. 16,000 K. 80 fm. á 100 K. 8000 K, 24,000 K, b) I-ső emeleten 6 -darab háromszobás lakás évi bére á 1200 K. 7200 ,K. c) Il-ik emeleten 6 darab 3 szobás lakás évi bére á 1100 K. 6600 K. 2. Az uj városházában a bor és sörcsarnok évi bére 8000 iK. összesen 45,800 K. 3. A különböző bériházakban elhelyezett hivatalok után évenként fizetendő bérösszegek: Árvaszék 3200 'K. Községi bíróság 2000 K. Városi nyomda 240 K. Leltárbiztos, mérték hitelesítő 2000 K. Iskolaszéki irattár 1400 K. Felállítandó VI. ügyosztály 2000 K. Csatornázási kirendeltség 1100 K. Felállítandó gépészmérnöki hivatal 2000 ,K. Sorozó bizottság 1-500 K. Bejelentő hivatal 1600 K. Összesen 17040,K. Levonva 17040 K + 45,800 K = 62,840 K. A városi előirányzatot évenként mint többlet terhelné 30,660 korona. A természetes fejlődéssel a hivatalok száma is mindinkább szaporodik. ,A kitelepített hivatalok után fizetett bérösszegek rohamosan növekednek. Az adóhivatalnak tervezett kitelepítése 9—10,000 koronával emelné az évi bértóritményeket. A hivatalok széjjel szórtsága az adminisztráció és a közönségre igen hátrányos. Részünkről javasoljuk, liogy a szükséges hitelt -a tele. törvényhatósággal megszavaztatni, a részletes tervek elkészítésével -és az építkezés végrehajtásával hivatalunkat megbizni méltóztassék. .'Szeged, 1914. julius hó 8-án. Biró Benő, főmérnök-helyettes. Polczner Erős, osztályvezető-mérnök. Hartwig hirtelen halála. — Az utolsó látogatás. — Az orosz követ mentegetőzni ment az osztrák-magyar követhez. — (Saját tudósítónktól.) El lehet mondani, hogy a csatatéren esett el, mint egy igazi katona, — mert az osztrák-magyar követség, ahol meghalt, neki valóban csatatér volt, mert esztendők óta minden harcot ö inszcenált és ő vezényelt a -monarchia ellen és az ő tömizsi kis alakjában személyesedett meg Oroszország és Szerbia minden szándéka. A kis szerb fővárosban volt követ, nem is nagykövet, csak egyszerű 'követ. Oroszország diplomáciája, amelyik nincs túlzsúfolva mágnásokkal, mindig vezetett a diplomatáival, Hartwig az elsők közt is a legelső volt. Belgrádból intézte Európa sorsát a nemzetközi politika intézésében döntő tényező volt és a szó legteljesebb értelmében átalakította Európa térképét. A csatatéren esett el s a szláv nemzetek m-ost meghatottan hajtják meg előtte a hősök zászlóját. Hogy a monarchia szempontjából ki volt Hartwig, azt elmondta ő maga egyik budapesti lap tudósítójának, aki előtt 1913. október 10-én, közvetlenül a balkáni háború kitörése előtt igy nyilatkozott: — Ausztriának el kell pusztulnia, — mondta, — mert egy állam; melynek polgárai fajukra, nemzetiségükre nézve annyira különbözők, mindannyian ellenségei egymásnak, gyűlölködnek és marakodnak, nem állhat meg. Cs-a'k homogén testek bírják ki az időt. Nincs az az erősen épített heterogenea, mely előbb-utóbb elemeire ne hulljon szét. Magyarországnak van hivatása Európában, Ausztriának nincs. Ausztriának el kell pusztulnia. Magyarországnak meg kell szabadulni azoktól a népeitől, melyek az egységességét veszélyeztetik s akkor annak a darai) földnek, melyen csak magyarok laknak, ugyanaz lesz a feladata, ami a Svájcé: a karttonok alkotják a választó vonalat a germán és latin elem között s a független és önálló Magyarország lehet a választóvonal a szlávok és germánok között, ha meg tudja őrizni függetlenségét. íme, ez volt a mi szempontunkból Hartwig. Hartwig orosz követ tragikus halálának körülményeiről autentikus helyről a következő részleteket jelentik: Pénteken este félnyolckor Hartwig telefonon felhívta az osztrák-magyar követséget és 'megkérdezte, vájjon az est folyamán tehetne-e látogatást Giessl követnél. Gi-essl követ, aki személyesen ment a telefonhoz, azt válaszolta, hogy Hartwig látogatásait szivesen fogadja mindenkor. Hartwig erre kijelentette, hogy kilenc órakor fog jönni. Tényleg pár perccel kilenc óra után kocsim az osztrák-magyar követségre -érkézéitt, ahol Giessl báró dolgozószobájában fogadta. Hartwig közölte Giessl báróval, hogy azért jött, hogy a leghatározottabban megcáfolja azokat az élterjedít híreszteléseket, amelyek szerint a Ferenc -Ferdinánd főherceg elhunyta alkalmából tartott gyászistenGrand cirkusz Schmidt M. Szegeden a Mars-téren. Ma vasárnap 2 nagy előadás: délután 4 órakor mélyen leszállított helyárakkal, 55= este Sl órakor nagy díszelőadás. - Hétfőn 13-án nagy sportelőadás. " ic9«ek előre válthatók: Pető Ernő dohángtőzsdéjében, Széchenyi-tér 3. szám, a Tisza-szálloda mellett.