Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-11 / 163. szám

DELMAGYARORSZAG kiil teljesíteni fogja a szövetségek kötelességeit. ) BEFEJEZÉS ELŐTT A VIZSGÁLAT. Szerajevó, julius 10. A trónörökös-pár ellen elkövetett merénylet ügyében a vizsgálat befejezéséhez közeledik. Egész napon át a szemtanukat és a merénylőket hallgatják ki s az összeesküvés részleteit igyekeznek kideríteni. Annyi megállapítható, hogy az összeesküvésben részvett emberek töredelmes beismerésben vannak, a nyomozó hatóságot hozzásegítették a bűntett minden titkához. a vallomásokat azonban szigorú titokban tartják és csak felsőbb parancsra fogják közölni a vizsgálat eredményét a nyilvánossággal. A konakban, ahol Potiorek Oszkár tartományi főnök rezidiál, naponta vannak fontos tanácskozások, amelyeken a vizsgálat ujabb fejleményeit beszélik meg. A konak és a Rallplatz között állandó az érintkezés és érdemben addig a vizsgálóbírók nem határoznak, mig a külügyminisztérium részéről utasítást nem kapnak. Csütörtökön báró Gorup bécsi rendőrigazgató visszarendelte a Szerajevóba kiküldött hat detektívet. Visszahívták a trieszti detektiveket is és most már csak rfiagyar detektívek, a határrendőrség és az államrendőrség kiküldöttei vesznek részt a nyomozásban. Valószínű, hogy fáradságos ,rriui.'kújukat a jövő hét elején ők is befejezik s ezután csak a szerajevói rendőrség emberei vesznek majd részt a nyomozásban. NINCS MEG A HATODIK BOMBA. Princip Gavrot é* merénylő társait ma délelőtt ismét kihallgatták s ifőkén.t azt igyekeztek megtudni tőlük, vájjon nincs-e tudomásuk arról, hová rejthette Mehmed Bagics a hatodik bombát. A merénylők erről nem tudnak, Bagics pedig — mint már hétfőn raegirtuk — Montenegróba szökött. A szerajevói országos törvényszék vizsgálóbírója most elfogató parancsot adott ki Mehmed Bagics ellen, de alig remélik, hogy a Niksicsbe szökött merénylőt a montenegrói hatóságok kiadják. Az elfogató parancs szerint Mehmed Bagics kolaei származású, huszonkét éves, mohamedán vallású asztaloslegény, akiről tudják, hogy izlám eredete ellenére nagyszerb érzelmű s a propagandistáknak kedvelt bizalmasa volt. Bagics mindenre kapható emiser, akit Principnek nem volt nehéz rávenni arra, hogy bombamerényletet kövessen el a trónörökös ellen. Téves rendreutasitás. A képviselőház elnöksége kommünikét adott ki, mely szerint a tegnapi ülésen nem az Amerikában járó fíúth Endrét utasították rendre, hanem Ábrahám Dezsőt s csak a gyorsirók jeigyezték föl tévedésből Ráth nevét. A tegnapi minisztertanács. A Budapesti Tudósító illetékes helyről a következő közleményt kapta: A legutóbbi közös miniszteri tanácskozásról, úgyszintén Berehtold gróf közös külügyminiszter ischli kihallgatás sának eredményeiről a sajtóban a legkülönbözőbb hiradások láttak napvilágot. Illetékes helyen súlyt helyeznek annak a megállapítására, hogy ezek a hírek merész kombinációk, amelyek hitelességre egyáltalában nem tarthatnak számot. Bonyolódik az osztrák helyzet. Mint a gráci Tagespost értesül, az osztrák képviselőházat október régén fogják összehirni. A Ház elé mindenekelőtt azt a kérdést fogják terjeszteni, hogy mielőtt további tárgyalásokba fog, hajlandó-e házszabály reformot csinálni, vagy legalább is .meghosszabbítani a mostani provizóriumotf Mig ez a kérdés tisztázva nincs, nem lelhet szó egyéb tanácskozásokról. Kétféle lehetőség áll fenn. Az egyik abban áll, hogy az összes pártok hajlandók legalább is megthosszabbitani a házszabályprovizóriumot. iEbl>en az esetben azonban hozzálátnak alioz, liogy megoldást kerresenek a német-csali viszály kérdésélien és pedig csakis a legutóbbi német javaslatok alapján. A másik eshetőség az lenne, hogy a házszabály provizórium meghosszabbítása egyik vagy másik párt ellenzése miatt meghiúsul. Ez a lehetőség sokkal valószínűbb a másiknál, mert számos előjel mutat arra, hogy a különböző pártállási! képviselők nagy csoportja iioszut akar állni a Ház összeillése vvv ff / VVV7 I • tn« DDO Előadások -6, uasápnap 3 úpálúl folvtafúlag. m Szeged, 1914. juliús 11. után a kormánypárton a hosszas parlamentnélküli állapotért. Iía nem lesz lehetséges, iliogy mindenekelőtt legalább a Iházszahályprovizóruim meghosszabbítását simán kieszközöljék, akkor Sturgkh gróf miniszterelnök beadja lemondását a királynak, Ha a király elfogadja a lemondást, akkor a parlament marad, ha azonban a lemondást nem fogadják el, akkor először elnapolják, azután pedig föloszlatják a képviselőházat. Ez az utóbbi döntés egyértelmű volna azzal, hogy hoszszabb parlament nélküli éra fúj) beállni, mert az uj választásokat 1915. tavasza előtt nem tartanák meg. HÍREK oooo Képháborn (Kaját tudósítónktól.) A napokban irtunk a nagyváradi rendőrségről és megírtuk, hogy mennyire igyekszik azon, hogy hivatása magaslatára emelkedjék, kézzeblábhal igyekszik, sőt négy lábbal igyekszik, mert rendőrkutyák beszerzésével, iskolába való járatásukkal akar odahatni, hogy a budapesti rendőrséghez mindenben .hasonlítson. Da nemcsak a kutyák segítségével akarja ezt a célt elérni, hanem művészeti érzékének az elárulásával is. uA budapesti rendőrség cselekedte meg, hogy egy kirakatból Szinnyci-Meiise „Pacsirta" cimü gyönyörű képének reprodukcióját az üzlettulajdonossal bevétette, mert egy kanonok bácsinak nem tetszett a kep és panaszra ment a rendőrséghez, hogy ez erkölcstelen. Buja mezőiben beverő nő könyökölve néz föl a magasban lebegő pacsirtára. Aki ezen a képen csak a nő meztelenségét látja, akiben ez a kép a némi vágyaknál egyebet nem keit, az legalább is beteges ember lehet. A kanonok bácsi nézeíét magáévá tette a rendőrség és a „Pacsirtá"-nak lw kellett rukkolni a kirakatból. Ez a pesti példa nagyon tetszett a nagyváradi rendőrség fejének, Gerő Árminnak, aki igy kiáltott föl: — Addig nem nyugszom, amig ezt nem utánozom. Bújta a nagyváradi kirakatokat, de >h asztal an: nem tudott olyat fölfedezni, ami rendőri beavatkozást vonhatott volna -maga után. Erős kritika müérzékkel vizsgálgatta a kirakatokat, de minden képen szoknya rogy nadrág volt. De még csak a nagyváradi kanonokok sein siettek a segítségére egy kis •erkölcsi felháborodással, hogy kérem, ez még sem járja! . . . A nagyváradi rendőrkapitánynak a segítségére jött a véletlen. Bednár János festő „Pihenő nő" cimü képe a Farkasféle niükereskedés kirakatába került. A rendőrkapitány véletlenül arra sétált, megpillantotta s rögtön berontott a mükereskedésbe: — Nem engedhetem, hogy az a pihenő nő ruhát uniti pihenjen a kirakatban. Tessék felöltöztetni. — De kérem, felöltözötten nem lehet olyan jól pihenni! — Közszemérem elleni vétség einien ínegindi om az eljárást, ha azt a képet el nem távclitják. Hát mit tegyünk a kirakatba! Valami szépet, valami rallásosat. Ugylátszik, a rendőrkapitány ur ezzel a