Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-11 / 134. szám

JUNIU*­itják MELYEK I* ZEGEDETF TOÖRÜL®^ yek lökik szerű eló# nyzik a * váílaikfo n tePticS ha a & világosan Lől többén* e, hogy 9 minden tottsáí KII' OZZUK ^ OLT- A V tudta és . NAGY0" NVEKET« fösvény?; •eií a n; üknek IMÁVAL; árját . piff; IHALO^ F sz vége> A »< adja bb a KŐI alatt teK 'CTA 'SüSei MNLÁTÓ1 LE? F > ; .elolVaS IEJEDEF1/ ÁTKEZF / <a náffo? INTÉ< FI TDVAFY LBBA AZ EKKS szaV IOGY (ÉDET;^,. IGY VÁRTA feá- 1914. junius ü. DÉLMAGY ARORSZÁG ^ önállóan, kidolgozott városfejlesztési •kát folytasson, Melyik magyar város mondhatja el ret]d.. hogy ötvenhat millió vagyon fölött étkezik? Pedig ez csak a hivatalos va­r> mely régi hagyományok alapján1, ÍVELÉSÉVEL 'ÖNÉI foitleltá ételen becsértékek feltüntetésével szokott ni- A valóságos forgalmi értékek fel­készített vagyonleltár százmil­ÖSSze na2yo'bb értéket tüntetne fel. Ennek az iát eSnek renté]e pedi2 évi négymillió koro­redjnényezne a városnak, ha az a va­sok moclern fogalmak és reális számitá­érint volna gyümölcsöztetve. Évente kor°nát költhet ne a város saját t>erZptóSara' adósságainak törlesztésére, ta .. búzásokra és egyéb üdvös kiadások­vtó?. °'hctné a pótadót és a %n M lpMat __ „ fogyasztási > ha -meglevő vagyonkészletével Gdna gazdálkodni. '' 0r azonban a hetvenezer katasztrális kitevő ingatlan-birtok- eladása szóba SferibetiSzamitani nem szerető patrióták egy­ilyenÍQ odalökik egyetlen komoly érvüket lilU ' " Hát már az ősi földet is kien­'úbunK alól?" Ez a konzervatív el­vár0s ,.akadályozta meg mindeddig, hogy a is térhessen a modern pénzgazdálko­te.. rtére és holt tőkéit értékük szerint 'ÖLCSF % tó„tóSzetes» h°gy ilyen viszonyok kö­ltesse. MIND ^nz tó °detre a kádencia: nincs , 1 fizért skrupulózus és fösvény a 0saga. Olyan a szegedi közigazga­N ' AÜNT vár0s a.hires Tóth Julcsa gazdálkodása. Vgon ?1Vében íekvö po,mpas saroktelkét Nn everleti, mert igaz ugyan, hogy Í0 VEDELI *ező bérpalotát lehetne oda minek? -mikor a régi düledező falu bagolyvár még nem akar összeomlani? Ha eddig jó volt, jó lesz ezután is. Ez a jelszó. A gyávaságnak jelszava. Folytatódik a harc a moziskeccs körül. — A helyettes polgármester és a főkapi­tány nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Ugy látszott, hogy a miniszternek a nyilvános vigalmiakról szó­ló szabályrendelet ügyében hozott legutolsó döntésével és a közgyűlésnek ezt követő egyhangú határozatával a mozik, kabarék és kineimiaszkeccsek végleg lekerülnek a köz­igazgatási viták szinteréről. Almássy Endre színigazgató meghozta a csalódást. Szerdai számunkban közöltük egész terjedelmében azt a beadványát, amellyel a tanács utján azért kiván a belügyminiszterhez fordulni, hogy az a kinema-szkeccset rendes színtár­sulat sziuielőadásának mondja ki és annak előadását kizárólag a színigazgató számára tartsa fenn. Ha nem tartanok Almássy Endrét, mint színigazgatót legalább is komoly embernek, -azt kellene hinnünk, hogy — tréfál. Régi ha­tározatok, miniszteri döntések, paragrafusok között bukdácsol és rá akarja sütni azok kö­zül arra, amelyik az ő üzletének kedvező, hogy legalább is olyan jelentősége van, mint a kúriai döntvényeknek. Nem fogunk vitát kezdeni amiatt, hogy miiyen műfaj a rnozi­szkeccs, rendes, vagy rendkívüli szindarab-e és hogy milyen indokok alapján határozott eddig ebben a kérdésben a tanács. Nem en­gedjük az ügyet mellékvágányra terelni. A közgyűlést, de a minisztert se vezethették a hires 6. paragrafus megalkotásánál, illetve jó váhagyásánál esztétikai szempontok, hanem minden bizonnyal az az egyedül helyes és reális várospolitikai elv, hogy a több mint százezer lakosú Szegeden! nem szabad min­den szórakozási eszköz szolgáltatását egy urava-—Márika tekintetes asz­ta- se árulta volna el a titkát. Íküö5° ábrázatán látszott, hogy va­\0kn o,s na2y öröm ugrál, fickándozik OI ' . U'.V -na tei nem f/ tnaa[y öröm, hogy annak a su­KAZ J5tek el mind a bensőjében és ki­%-^'UTÁÍ IS­¥ ^ntóv árika néni elkészült a külöm­¥ter,ühek ésekkeL öltözködni kezdett. -w 'sekkel, öltözködni kezdett. % ^m H Eoss,ut;h temetése óta Iákat m isPán i ,aga' szép ékszerek is. Mire a V «s n! ntette' h°gy a tornácon egybe­s d-^'k a¥ancs szerint ünneplőben várják ÍS?BEN RA °NYUKAT.' MÁRIKA NÉNI MÁR TEL a restgJF~ te! -yun-ai' J,lclimd UCU1 LC1" k 2 resrn- Fogott- Azután kivette a kaszt­for^'tósá érkezett főispáni levelet és \! eseltóf imeKjelent a tornácon egy­S2ólottJtség előtt. Mint valami királyné, T, KEDVELT BIVEIUPTT. í'vi^gvi y hűséges cselédeim! özvegy !tó'cfalvv lay Mózesné, született léc­, r'tes t;iki ,a.rika tekintetes asszony meg­CSP.F?BBÉ! ^bop-,; „a bevezetésre ugy megrőkö­[ I, Vftl "'Opv tt " KSÍ ilivsiuiiu­Vr2- hó gyszerre, mintha összebeszél­tt . uanyták magukra a keresztet e V j0 lél'ek dicséri az Urat! i, tó 2netn an inem bozta zavarba Márika JC Utomnagy Páthosszal folytatta: • kedves, hű cselédeim, hogy Jatok a dolgot és nem értitek. Pedig ugy van: a tekintetes asszony meg­halt, mert tudjátok meg, hogy a méltóságos főispán ur engem kinevezett nagyságos asz­szonynak. Itt az írás róla! s ezzel feléjük tartotta a főispán levelét, miközben tovább szólott népéhez: — Elrendelem tehát, hogy a mai naptól fogva cselédeim apraja-nagyja, fiatalja-öregje nagyságos asszonynak szólitson. Ennek a nagy kitüntetésnek az örömére pedig ma .ebédre minden rendű és rangú cselédem uz én vendégem. Menjetek le az udvarra, térítve van! Hát ilyen nagy tisztesség volt akkoriban Erdélyországban a nagyságos asszony cím­zés. Márika nagyságos asszony téga'ább iiyen nagyra volt vele. ö még oly? a nah volt, az ártatlan, hogy azt hitte, hopy a fő­ispáni levél udvarias megszö'Lása - kineve­zés. Önök nagyságos Asszonyaim, ugyebár már nem olyan naivak és nem várnak fő­ispáni kinevezésre, hanem a legtermés7ete­sebb valaminek tartják, hogy nagyságos asz­szonyok, amiért pedig Márika nagyságos asszonyt mindenki ugy hivta a háta mögött, hogy „hóbortos Márika." Bocsánatot kérek, nagyságos Asszonya­im, ha hosszura nyúlt a mesém, ae legyen mentsége az, hogy nem is mese. Csókolom a kezüket, Koplaló Gergely városi adótiszt és nagyságos úr. kézbe letenni, ezzel a szórakozások nivóját lesülyeszteni, a város életét elzsibbasztani és egész közönségét egyetlen vállalkozónak ki­szolgáltatni. Almássy ur nagyon jól tudja, hogy a vi­galmiakról szóló szabályrendelet 6. paragra­fusának milyen magyarázatot adott a köz­gyűlés Pásztor Józsefnek, a Délmagyaror­szág felelős szerkesztőjének inditványa kap­csán, amikor egyhangú határozattal kimon­dotta, hogy a már felterjesztett és két izben megsürgetett -szabályrendelet módosítását ugy kívánja értelmezni, 'hogy kabaré, mozi, kinema-szkeccs, kinetoíón és a modern tek­nika minden vívmánya előadható legyen. Al­mássy ur nagyon jól tudja, hogy a már belügymiiniszterileg jóváhagyott 6. paragra­fusnak milyen magyarázatot adott a tanács, a főkapitány, de természetes, hogy elvi je­lentőségűnek nem-ezt a magyarázatot kiván­ja feltüntetni, hanem azt, amit még a régi szabályrendelet rendelkezései alapján adtak a szabályrendeletnek. Almássy ur tehát a város egész hatóságának és közönségének határozatával szembehelyezkedik. Hiába hangoztatja ennek ellenkezőjét. Ép ezért le­hetetlennek tartjuk, hogy beadványa egy tisztán formai okokból felterjesztett, tébát olyan közgyűlési határozathoz csatoltassék, amelynek érdemi része már elintézést nyert s amelyet Almássy ur nem tartott szüksé­gesnek bolygatni akkor, amikor még azt hit­te, hogy biztos nyeregben ül. Amennyiben a tanács mégis azon a véleményen lenne, hogy az a beadvány a közgyűlés határozatával együtt a belügyminiszterhez felterjeszthető, tessék csatolni hozzá a tanács és a főkapi­tány ismeretes véleményét, a februári köz­gyűlésnek ebben az ügyben hozott egyhangú határozatát, az összes szegedi napilapoknak azokat a példányait, amelyek ezzel a kér­déssel foglalkoztak és mindannyian azért vívtak harcot, hogy a közönség tanulási al­kalma kitágittassék, szórakozási módjai megsokasodjanak és ezzel megfinomodjanak, szóval megteremtessék nem a verseny, ha­nem csak az átmenet a versenyhez, ami a szinház nivóját is kétségtelenül emelni fog­ja. Hisszük, hogy a belügyminiszter ebben a szigorúan önkormányzati ügyben a város egész közönségének osztatlan akaratával szemben nem -az érdekelt szinházigazgató akaratát fogja érvényre emelni. Még csak két dolgot: Almássy ur na­g/on tudja, hogy a mostani pénzügyi viszo­nyok távolról sem kedveznek annak az áram htnak, hoíy Szegeden a téli hónapokban ni­vós kabaié vagy orfeum keletkezzék. Ehez p'uz kell. A mai pénzszük és vállalkozni nem merő világban aligha fog akadni valaki, aki • regreszlj-ozná azokat a százezreket, ame­lyek -ckv ilyen intézmény -megteremtéséhez szikség esek. Nivóílan kabaré vagy orfeum meddő kísérlet maradna Szegeden és kapuit lövid tengődés után minden bizonnyal, kény­leien ,'cnne bezárni. Négy mozija van már Szegednek, az egyetlen előny tehát, amely a mcst következő években a szabályrende­let uj rendelkezéséből a közönségre háram­lané'c, épen a mozi-szkeccs lenn-e. Ettől az agy előnyétől kivávja tehát a szin-igazgató ui megfősz tani a közönséget, közben vervén a mellét, és mondván, hogy ^méltányolni aka­rom azokat a szempontokat, amelyek a te­kintetes törvényhatóság akaratát irányítot­ták íi szabályrendelet módosításánál." Azt hisszük, udzariassági kijelentések, konven­cionális bókok nem fogják megtéveszteni sem a Zekinte'es törvényhatóságot, sem a közön­séget, amely egyként ad létalapot mozinak és szirnáznak. amelynek a bőrére megy te­M MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN 7 ÓVAKODJÉK ij^ÜDU pia malátasört, AZ UTÁNZATOKTÓL H

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents