Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-06 / 130. szám

4. DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1914.. juüto^ kir. honvédzenekar játszik. A mintacsapatok gyakorlataikat zenére mutatják be. Hely árak szombaton: páholy (4 személyre) 8 korona, korzóülés 2 korona, számozott tribün 1 korona 50 fillér, számozatlan tribün 1 korona, állóhely 40 fillér, diákjegy 20 fillér. Hely árak vasárnap: páholy (4 személyre) 12 koron,a, korzóülés 2 korona, számozott tribün 1 korona 50 fillér, számozatlan tribün 1 korona, állóhely 30 fiidér, diákjegy 30 fillér. •nxasRBsaBsnaaoanBiiiisaaaosBBiisaicastaisansitnsasiieiiBasaa Jhfol lehetne szórakozni. — Szegedi jeremiáda a nyárról. — (Saját tudósítónktól.) Ilyenkor nyáron, ha már kelleténél előbb beköszönt a kánikula, lehet icsaik igazán megállapítani, hogy milyen kis város is ez a Szeged. Télen, őszszel és tavasszal csak el tudják még valahogy tagadni ezt a szomorú igazságot a dokál-patrioták, akiknek jó része a tipikus bourgis-ákból kerüli ki, de mikor megérkezik a junius, az aszfalt gőzölög a melegtől, a levegő fülledt és az ember árnyék után futkos, a'kkor eloilvad egyszerre mindlen hangzatos frázis, minden ámító jelszó és a csüggedés őlszinteségével állapítjuk meg: falu ez a Szeged. A nyár évszakában ugyanis, mindenkinek megváltozik az életheren dezése. Télen jó: korán Ifeküdini, későn kelni, kávéházba jármi, néha-ritkán elnézni ia színházba, mozikban szórakozni, ha lelhet korcsolyázni és hangversenyeket hallgatni. Sőt ezt maijdnem mindet ki lehet élvezni egy napon azoknak, kik szellemi s társadalmi fényűzésre be vannak rendezkedve. Természetesen itten osak az átlagos igények kielégítéséről beszélünk, mivel az egyes helyek nívóját nem a közönség határozza meg, hanem kénytelen-kelletlen elfogadni köteles azt, amit nyujtianak a pénzéért. De legalább ily módon lehetséges abban az illúzióban ringatódzni, hogy Szeged nagyváros. Nyáron ennek épen az ellenkezője bizonyul be. Nyáron egész napon át otthon szeret ülni az ember. A kávéházban nagy a füst éis a meleg, az utcákon hőség és por van. Mindenki örül az es+ének. Ha már elcsendesül a lárma ás enyhül a hőség, akkor felnyílnak a zárt. ajtók, jönnek ki az otthonülők és felmerül a gyakori probléma: — Hová menjünk? Hol lehetne egy kicsit szórakozni? És erre a gyakori kérdésre álig van, aki feleletet tudna adni. Miáis években iSzegeden már juniusban víg kabarék és hangos orfeumok ütöttek tanyát. Az igaz, hogy.agykét hónap múlva beadták a derekukat, szomorúak ós csendesek lettek, de legalább akadt vállalkozás, próbáltak életet önteni ebbe a nagyot akaró, de alapjában véve maradi városba. És más években ha meg is bukott az egyik kabaré, jött helyére rögtön a másik; a harmadik; jött cirkusz, érkeztek mutatványosok^ icsodaijósok, awiatilúilsok és egyéb „fenomén"-ak. Volt hová menini esténkéint, lia nem is kapott a közönség mindig pénzével egyenértékű ellenszolgáltatást. Az. idén azonban egyszerre elcsendesült a -város. Mihelyt az első meleg napok beállottak, a színház zárt ás ment, a Korzó-mozi kivételével a többi mozik is követték a példát: hétköznap nem játszanak. És hamarosan jelaludt minden. iTJgy látszott, ,mint|ha Szegeden a medvével ellentétes fiziológiai tünet jellemezné az embereket: a nyári alvás. Azután tegnapelőtt nagy plakátok, élénk hirdetésiek keltették fel a figyelmet. Három napra jön a Medgyaszai-kabaré Néhányan — ugy látszák, — .felébredtek, mert első nap megtelt a kabaré; második nap is voltak kevesen, harmadik napra alig jutott ember. De őszintén szólva, a kaiba.ré nem is érdemelt nagyobb érdeklődést. Régi és elcsépelt, dolgokat .adtak elő; a „jó vidékre" nem hoznak ötletet, sem művészetet. Minek is laz, aki ilyet akar, az nem sajnálja a pénzt, hanem • • Igazgató VAS SÁNDOR Telelőn 11-35 * Egy szerelem története 4 felvonásban. A főszerepet Nyárai Antal és Bedő Hona jáfszák. Előadások: Szombaton 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Számozott helyek! Jegyek inától kezdve válthatók a pénztárnál déle!őft10-1-ig, délután 3 órától. i Páholy ülés 2"—, zsöllye 1-60, I. hely 120, II. hely = —-80, III. hely --50 fillér. Kedvezményes füzetjegyek érvénytelenek. =• réde!® felutazik Pestre ós az első forrásból be mindent. Egy kis csalódással megy el .a egy kis csalódással marad vissza <a ^ is. Ujabb kabaréra nincsen kilátás. ounalom és kisvárosi élet' azonban bőven keaik. És a jelszó ezután is meg^ai®-" — Hová menjünk? Hol lehetne egí ősit szórakozni? Uj törvényjavaslatok a Ház eP — A becsölet védelme. — A perrendtartás. — A hatósá&ok v< - özvegyek nyugdija. (Saját tudósítónktól.) A képfe|V elé a 'miniszterek több fontos javaslat jesztettek, amelyeket alábbiakban » ' tün'k: .. A becsületvédelmi javaslat. A í0® stec vaslat fen tartja a rágalmazás és a sértés között már a büntetőtörvénye elmerhető megkülönböztetést, 'hogy .ÍL^5' mazás hirnévrontásban áll, a becsh -^s nék pedig a becsület megbántása» esete. A rágalmazás vétségének kához azonban a törvényjavaslat sze • ^sszükséges a Btk. által megkívánt m> ^ ság, becsületsértést pedig nem cf;(s00° gyalázó, hanem lealacsonyító, beL 'cSM és megszégyenítő kifejezéssel vö%70fl.f# mennyel is lehet elkövetni. Újítás ^ hogy a törvényjavaslat a rágallmaza ^yge címén az állítás mellett íbecskel^ni nek híresztelését is büntetendőnek nL{Sérte5 ja. A törvényjavaslat szerint a becs ^ büntetése négyezer koronáig terjedj ^ büntetés, ha pedig a sértés feltűnően ^p, úgyszintén, ha a becsületsértést sajl i r " '-"--ueK ; Mi' 1 gét $ koronáig terjedhető pénzbüntet^;; alkalmazni. A törvényjavaslat 00 esetéhen kiszabható nénzbüntetésne*jc<r hónapig terjedő fogházat és ezeAÁ,st « ezer koronáig terjedhető pénzbün^aP nyjavaslat fe pénzbüntetésnek £r gasabb mértékét ezer koronáról n,&gy rónára emeli. _ ^t sÁ A polgári perrendtartás. A V ' rint a polgári perrendtartásról szen t.-c. 1915. január 1-én lép életbe. vűsl A hatóságok védelméről ^ a A törvényjavaslat külön intézkedő: és annak tagja s külön a hatósagn3 ^F ellen irányuló támadások pegm cS^Á Mind a két esetben büntetendő st#Á tettleges támadás, hanem a amelynek akadályozás vagy ' céli\j. kényszerítés vagy bántalmazás a . . csak ha jogszerűen és .illetékesen j taw, Fontos és súlyos rendelkezéseket ^ a törvényjavaslat az országgy" yédfUj „'működésének biztosítása" végeo-^ ^ nyer az országgyűlés két kaza^ ^j, tisztviselője, minden bizottsága^' jS, U zottságának kiküldöttje e pedig hivatásából folyó "minden 0 ^ Védelemben részesül az országwrfL* zának és bizottságának imfindj® törvényjavaslat a börtönbüntetés ^ ^e, fogházbüntetést .teszi. Kimondja javaslat, hogy a magyar szent w gairoak területén üzemiben tartóiy^tg^ii litásra rendelt minden géperejű. közlekedési vállalatnak és 'rnin^ex m^ . távirdának, távbeszélőnek 'es JL berendezésnek .felügyelő és # büntetőtörvény alkalmazása J ^ W ugy kell tekinteni, mintha haw ^ volnának. vei. A, J® A tanárok és tanítók 1V állami tanárok felső nép-'és P" J fi ^ valamint gyógypedagógiai tam ,^ sí özvegyének és árváinak ellata^r 0 \ o{ vényjavaslat megállapítja, íl0fj nak az 1894. évi 27. törvénnyel ^ -m szágos nyugdíjintézet kötéléKWfefa^ hogy kik tarthatnak igényt pedig állandóan vagy egysze'