Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-05 / 129. szám

1 Mlmagyarország Szeged, 1914. junius 5. Uj nemzeti ideál. — A hatszáz milliónyi turánság gazdasági szövetkezése. — A .Délmagyarország" számára irta: Sassi Nagy Lajos. (II.) Mihelyt a közügy óriás fogalmába •kézzelfoghatóan be tudjuk illeszteni az aprö magánügyek millióit, a közöny ép ugy eltűnik, mint a tavaszi napsugár özönére a jégpáncél. S ahogy a halált jelentő mozdít latlan jégpáncélból olvadás után aktív erőt kifejtő folyóvíz lesz, ugy válik közömbös társadalmunk is a közügy hajtóerejévé, ha a hatalmas turáni eszmével fásultságát eloszlatjuk. Hogy még a közömbös nép is megnyerhető a jó ügynek, fényesen bizonyítják a szövetkezetek. A magyar birodalomban 8189 szövetkezet működik. Kalll-e ennél jobb érv. iKöztudomásu, hogy a magyarban sok a testi-ilelki energia. 'De mig régen a csatamezőn, ma esze-lelke fölösleges energiája — okosabb cél hiányában — a parlamentben, a közéleti szereplésben lel levezető csatornára. Ezt a meddő politizálást, ezt a millliókat érő társadalmi energia-tékozlást kell nekünk Keleten gyümölcsöző praktikus munkává nemesítenünk. iHa ez megtörténik, a turáni átkot jó részben eloszlattuk, mert a ma egymás ellen küzdő erőket egymás mellé állítjuk. íA turáni népek gazdasági összeköttetésének szükségét három nagy ok kényszeríti ránk: a magunk jövője, a biztosan (bekövetkező fajok harca és a kétszáz éves „keleti kérdésnek" még mindig függő ügye. Mind a magunk jövőjét, mind e két félelmes világügyet egy csapásra megoldhatnék a turáni népek gazdasági szövetségével, amely a magyar, török, bolgár, japán, kínai, mongol, mandzsu, finn-ugor, továbbá az IE1Ő-, Hátsó-Indiában, Perzsiában s Oroszországban lakó rokonnemzetek békés fejlődését s ezzel együtt a világbékét s a világkultúrát egyaránt elősegíthetné. A szláság elszigeteltnek, rokontalannak hiszi a magyart, viszont ők büszkén hivatkoznak a 120 milliónyi hatalmas országra s a 15—.20 milliónyi nyugati- és délszlávságra, akiktől anyagi és erkölcsi támasztékot nyernek. Bátrak, sőt vakmerők, mert tudják, érzik faj rokonaik erejét. Milyen más volna a helyzet, ha mi ezzel a. 120 milliós szlávsággal szemben a mérlegbe dobhatnák a világ legnagyobb népfajának: a turáni népek hatszázmillióját! Micsoda óriás megifjitó erkölcsi erő rejlenek abban, ha mi is 'hivatkozhatnánk a négyszázmilliós Kin a, az ötvenmilliós Japán, a huszonhéfcmilliós Törökbirodalom gazdasági, szellemi kapcsolatára; a -bolgárt, finnt s a többi turáni népet nem is említve. Ahmed Agaieff török politikus ezt •irta a konstantinápolyi „Jeune Turc" cimü újságban: „A 130 milliónyi szlávság nemcsak a törökségnek, hanem egész Európának veszedelme, főkép Ausztriának ós Magyarországnak. Az Európa déli területein gyökeret vert szlávizmus, mely úrrá lett a Márvány-tengeren és az Adrián, kezében tartja a tengerszoros, a Földközi-tenger és ezzel összefüggőben az Egyiptomba és Indiába vezető hajóutak kulcsát. Most már Ausztria, Németország, Nagybritannia felismerték semlegességük kárát. De vájjon elszánják-e magukat közös akcióra a szláv invázió ellen, amig nem késő?" E nyilatkozat a törökség felfogásának hü tükre. A hatszázmilliónyi turánságot [Keleden Japán, Nyugaton Magyarország vezérelje a béke és haladás halhatatlan utján. Ez lesz Magyarország legszebb hivatása a második ezredévben! S ha e nagyszerű célját eléri, Európa nem félhet a „sárga veszedelemtől". Hogy ujabban erre az összeköttetésre nagyjaink nem gondoltak, annak több oka van. Elég erősnek érezték a magyart szövetkezés nélkül is, bíztak a dédelgetett nemzetiségekben, akiket a magyarosítással akartak beolvasztani; Európában az orosz .kivételével a szlávság, Ázsiában pedig Japán, Kína hatalma akkor még ismeretlen volt; a török gazdasági kapcsolatot pedig a török alkotmány hiánya nehezítette meg. Ma mindez másképen fordult. Ma tehát lehet és meg Is kel alkotni a turáni népek gazdasági, szellemi kapcsolatát, amely voltaképen nem más, mint nagyjaink elfelejtett ideájának a fölelevepitése. IV. Béla, Mátyás király az őshaza magyarjait és testvérnépeit be akarták telepíteni; Berzeviczy Gergely, nagy Széchenyi, Andrássy Gyula, Baross Gábor hatalmas keleti kereskedelmet terveztek. Mindez semmi egyéb, mint a turánság kapcsolata azzal a különbséggel, hogy azóta megállapították, hogy fél Ázsia 'rokonunk, sőt a szumér-etruszk rokonság elmélete arra jogosít föl bennünket, hogy a világ legősibb, legműveltebb fajának az egyenes las zár mázéit lássuk nemzetünkben. A magyar, török, bolgár, japán, kin8,1' finn, mongol, mandzsu, szóval a turáni népek gazdasági összeköttetése egyenesen^ életkérdésünk. Ezt az eszmét 1909-ben, tehát jóval a balkáni háború előtt, vetettem fel » magyar-török-balkán gazdasági összeköttetés" cimü füzetemben s az idő igazolta M idea helyességét. Ma uiár mindenki érzi, hogy csata*,8 faji alapon álló gazdasági kapcsolat utjan boldogulhatunk. Vagy megalkotjuk ezt 3 kapcsolatot s akkor biztosítjuk számunkra 3 második ezredévet, vagy elbukunk. A J1.3!; rnadik utat, a szövetkezés nélkül való fejlődést, az előtörő szlávság elzárta a bekerített magyarságnak csakis a faji f*8' pon való szövetkezése biztosithatja Ebben benne van a XX. századnak két tomozgató eszméje is: a szövetkezés és az nemű, rokon nemzeteik vonzalmának g0Ilt lat.a is. A boszniai hadgyakorlatokról. Jelend" tűk már, hogy junius 24-től 27-ig Szera.iJ és Koniea között nagy hegyi hadgya^0^ lesz Potiorek Oszkár táborszernagy! hadseregfelügyelő vezetése alatt, amelyen Fl'ri'"í Ferdinánd főherceg, az egész fegyveres e főfelügyelője is részt akar venni, báróval, a vezérkar főnökével és 'nagy tonai törzskarával. A főhercegnek a ^ ' korlatra való részvételére a következő pozíciók történtek: Ferenc Ferdinánd ^ ceg junius 15-én Szerajevóba érkeziKés, vid Htt tartózkodás után tovább utazik [l zebe, ahol a Boszna-szállöban fog lakni- ^ nius 28-án, a hadgyakorlatok 'lehívása 11 ihol a főherceg visszatér Szerajevóba, a szemléli a várost és nevezetességeit a. ugy*"' az nap délután pedig Zágrábon át visszajLr zik Bécsbe. A hadgyakorlati vezetőség ®' junius 22-én berendezkedik Han Kaaic® ' Tarcin közelében. A gyakorlatok után az szes azokon résztvevő csapatok h°ssZ pihenőt kapnak. Csehov aforizmái. Csehovnak, a nagy orosz mesél őriek hátrahagyott iratait most rendezik barátai. Jegyzetei között egy kötetre való aforizmát találtak. Válatmennyii nagy életből cseleiről, éles megfigyelésről és tapasztalatról tesz tanúságot. Egy csokorra válót kiválogattunk belőlük: i A nők benső tartalma ép olyan semmitmondó és színtelen, mint arcvonásaik és ruhájuk. Beszélnek tudományról és irodalomról, de csak azért, mert, tudósok és írók feleségei vagy nővérei. Ha tűzoltók és fogorvosok nejei, vagy nővérei volnának, ugyanazzal a buzgósággal beszélnének tüzesetekről vagy fogakról. Eltűrni nekik, hogy tudományról beszéljenek, mély idegen előttük és meg is 'hallgatni őket, annyit jelent, mint h i zele g n i tudati a n sá gukn ak. Ha azt kiáltjuk, hogy „Előre!" aikkor okvetlenül meg is kell adnunk az irányt, a mely felé előre kell haladni. Ha ugyanezt a szót az irány megjelölése nélkül kiáltjuk oda egy barátinak s egy forradalmárnak: biztosak lehetünk, hogy két különböző útra indulnak. Amig az embernek a csuka ugrása tetszik, mindaddig költő. Ám ha tudja, hogy ez az ugrás nem egyéb, mint a gyengébbnek üldözése az erősebb által: már gondolkodóvá lesz. De ha kezdi elfelejtetni, hogy mi értelme van az üldözésnek és mire való a természetben az e kiegyenlítődés, mely megsemmisítés révén áll elő: akkor butulni kezd s lassankint olyan1 ostoba lesz, minit volt gyermekkorában. És mentől többet tud 'és gondolkodik, annál butább és ostobább. Egy valóban jó ember sokszor még egy kutya előtt is szégyenkezik. Mily élvezet az embereket megbecsülni! Ha egy jó könyvet olvasok, nem nézem azt, hogy mennyire kicsapongó volt a szerzője, mennyire szerette a kártyát, csak a remekül megalkotott müvet látom'. Feltétlenül tiszta embereket szeretni akarni: önzés. Az asszonyban azt keresni, ami benne nincsen, nem szerelem, hanem imádat. Megfigyeltem, hogy az emberek, mihelyt megházasodnak, megszűnnek kíváncsiak lenni. Az ugyevezett gyenmekiesen tiszta életöröm: állati öröm. Szorgalmasnak lenni tulajdouképen anynyit jelent, mint egyre figyelni, hogy beszélnek és egyre nézni, hogy .mit tesznek « £j. Aki dolgozik, az nem ér rá másokra ni s másokra nézni. Szellemünk legyen tiszta, erkölcsi11®^ legyen szennyes és testünk ne legyen kos. Nem az idegbetegségek és az 'u orvo; gek száma növekedett meg, hanem jLyelf1, sok száma, akik ráérnek azokat mek1* ~ >1 Mentől műveltebb valaki, annai csétlenebb. Az emberek szereinek be!e&es fif 'beszélni, pedig ez a legkevésbé érE tűkben. it ^ Könnyebb szegényektől valaum mint gazdagoktól. léki A szerelmesek házasságra téPIie nem tudnak okosabbat csinálni. ^ Aki nem tud jósággal valami* e'lél nem éri azt el szigorral sem. ^ A hit a szellem kiválósága. Az hiányzik, a vadaknál és kevésbé népeknél a félelem és kételkedés Pü