Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-19 / 140. szám

19. V'O1." na 4 IIIIÍI M t-t e m lito|d ÉS ff jtfi TP # ^JFEEGED, 1914. JUNIUS 19, DÉLMAGYARORSZÁG /©/gazdasá.fr a letargia állapotából kira­Ci.rtctt Ás a fejlődésnek az alapfeltételeit. zet, mely körülmény fényes bizonyítékot szolgáltat arról, mit várhatni a nagytőkétől altruisztiikus intézményeink számára. Alig 'található már tehermentes birtok, de azoknak a szánna is napról-napra 'fogy, amelyeken csak első helyen van felzélogt­kölesen betáblázlvla. De a jelzálogkö Lesönnek a megszerzése is sokszlor nehézségekbe ütkö­zik. A függő kölcsönök, valamint az ellső és második helyre betáblázott kölcsönök ka­matjai nem állanak arányiban .a föld hoza­tó a "mezőgazdaság nemcsak hasznos, oe I mával. Könnyen kiszámitható, mikor Ikiövet­® szükségleteivel szemben a merev non | kezik be a teljes fennakadás, különösen most, amikor a. közép- ós nagybirtokosok legna­gyobb része függő kölcsön igényibevétele nélkül liii'tenziivébib gazdálkodást folytatni képtelen, liaosak hamarosan javulás nem áll be. Ilyen körülmények közt .(bennünket a többtermielésre filgyleilimeztetoek, ami önma­gában véve naigyon helyes és általunk is mindig óhajtott cél. Elénk tárják a külföldi példákat, a nyugateurópai államok, köztük Ausztria termelését. Ntem akarok rmiosit a statisztikai adatok közelebbi boncolásába bo­mabár csak részben ás, .megnyerte. Ámde j™ titok az ás, — mi beavatottak sokat ,/zéikünónk róla, — hogy a mezőgazdaság ©fdeké'bfii minden térnyerés hosszú, sokszor //seredett küzdelmünkbe került. Nem iát­ai?~e< a legújabb időben is, hogy az Adria a.. & "más hajózási társaságoknak sikerült törvényhozás által uj vívmányokat és szá­Ul|* millióka t megszavaztatni maguknak, a fontos Possimius álláspontjára helyezkedtek. Nem akarom most egyenkint felsorolni, hy általános ós szociális érdekű tételek h't /©dukáltatotr vagy akadt meg a tárca 1 ©le. Mi ás méltányoljuk a létező nehéz vi­utM^ kiizl a takarékosság élvét, de egy­lé'a a ,niaFmik számára is egyenlő elbánást /rijnk. Mások szájával nem la kihatunk jól iiii í'a akkor ik hallgatunk, amikor beszél­Rokl üf'ifone, akkor a mezőgazdasági dol­] /an még visszafejlődés várható, sőt ml lehetünk rá készülve, hogy mi le a 'li csátkozni, de figyelmeztetek mindenkit, hogy ezeket az adatokat ne fogadja el miniden kri­tika nélkül. Nemrég történt, 'hogy nagy ap­parátussal bizonyították ós hirdették állat­tenyésztésünk pusztulását, igen sok gazda­társunk ezt az állítást készpénznek vette, csaknem legenda vált már belőle, amikor il­letékes helyről jött magyarázat ezt a mesét elhallgattatta. Különösnek találjuk, hagy ilynemű kér­dések felvetésével rendesen alblban az idő­szakban találkozunk, amikor a vámpolitikai háború valami fordulóponthoz jutott. Logi­kailag az következnék, ha akár mezőgazda­sági, akár állattenyésztési téren elmarad­tunk, akkor az előbbi számára vámvédelmet, az utóbbira állategészségügyi védelmet kap­junk, mivel ezek azok a tényezők, amelyek a továbbfejlődés biztos garanciáit nyújtják. Nálunk azonban a logikai , következmény más, nevezetesen a védővámok leszállítása, azon egyedül helyes következtetés helyett, hogy mezőgazdaságunk számára több áldo­zatot kell hoznunk, mert a szűkösen táplált tehéntől nem várhatni bőségesebb tejelés. h uazok a 'mostohagyermekek, akik bái Skopottabb ruhában járunk, mégis min­„ - - vvwoio i. eiuicox^ciir j'c li/ ,?rlH>l"(ak 'bennünlket és a eifrálkodást •b'üák a szemünkre. Az állami iés a közgazdasági életiben t/st elementáris erővel uralkodik a nagy­1)a/ ,visszaélésaiivel éls kinövéseivel. Ennek viiP bet'0'yasa a veleszületett előnyöh ki­az Itató"'. °r8zag tőkeszegénységéből magyaráz­ató' fmely jelenleg legkeservesebben érez-' ly(1i' a szövetkezeti '.intézményiek, aime­íitáÚ lboldogult Károlyi Sándor gróf buz­FOTQEK semlegességet élveznek segély helyett. akn»'tra fo'téaitettün'k, az állam részéről jó­ó 410 ser ' k és 'tási folytonos haladást mutatnak. Sőt a imte­gya * a nehéz viszonyok daicára a fő­alak ^©vetkezetek a Hangya vezetése hitelszövetkezetek mintáiul szol I "TATNAK Va;,,ak a t'oális szövetkezeteknek, azan­tóvá'i. 'a az tpaxi szövetkezietektől igiüPgősen asztatm nem fognak, akkor ezek is fok ,1U fofoook néznek eléje. Hiszen Ját­telt L.'!'!'ri©g> milyen heves támadásoknak sferől VR a szövetkezett pénzintiézetelk ré­az Országos Központi Hitelszövietke­Szerződés-meghosszabbítást kér a légszeszgyár. (Saját tudósítónktól.) A mai napon a szegedi légszeszgyár bölcsesége ujabb köz­igazgatási szenzációt zúdított a város nya­kára. Rövid, de annál semmitmondóbb bead­vánnyal fordulnak a tanácsihoz, amelyből folytonos leplezgetések dacára is az tűnik ki, hogy a légszeszgyár a szerződést szeret­né meghosszabbittani. Természetesen nem azért, mert ez nekik 'lenne jó üzlet, ihanern azért, mert áz ő szerény véleményük sze­rint „a szerződés módosítása, illetve annak módosított alakban leendő meghosszabbítása Szeged városának és közönségének érdekeit is sokkal jobban szolgálná", mint a megvál­tás vagy megvétel. Ilyen tartalmú ajánlattal, egy izben már fordult a 'légszeszgyár a városihoz, an­nak rövid pályafutása azonban a tanácsi ik­tatóba való benyújtással bevégződött. A lég­szeszgyár -most kijelenti, hogy 'hajlandó ezt az ajánlatot visszavonni és ujabb konkrét ajánlatot tenni. Igazán .nagy elismeréssel kell honorálnunk a vállalatnak ezt a leköte­lező készségét, de azt hisszük, felesleges lenne minden fáradozás. A légszeszgyár szerződés-meghosszabbitást mern- kaphat. Hogy miért, arra a legközelebbi napokban a legnagyobb alapossággal visszatérünk. Em­lékeztetnünk (kéli azonban már most is a vá­ros hatóságát azokra az állandó és szinte folytatólagos differenciákra, amelyek a vál­P la|at és közönség között fenn állanak és a i'an szembe jut, hogy imaga még előtte mo;yek 0ka egyrészt a rossz szerződés, más Hogv-lhncnr részt az, hogy a légszeszgyár miinden egyes alkalommal élni tudott ennek a szerződés­nek rendelkezéseivel, valahányszor arról Rój ,nal se voltam. Még csak a rendőrség­től dn° ta'm és ha lesz a végit! Ihat hónap, at­1 "hég egy tisztességes emiber vagyok. alábrL Ezt nem vonom kétségbe. De ieg­kereset-e valamit rajta? (Kiált.) Nem! MjUffo (Groteszkül.) Nem hóS,vagyok! Majd éppt ten v,' eRész világ kiia tiai'ri ^ inilitárizimus van és mindenki meg Hop,'' .!bíit majd pont v J°vök én ehhez? !ét Igaza van! A mártirokra nagyon ső­ap°k járnak. A mártírokat lecsukatják. katj.J ]créved, nem csak a mártírokat csu­(K mert Bluu keserű arcot vág.) ^lit nevet? _ M ^v-hogy előtte? ' 1111 esrv -dn 'm,ar ll('d!'a vagyok én se voi­mártír és engem is lecsuktak. .JCfl "fftelen megváltozik.) És moi í'teszt? A hálós-bélszinhez buirgo­,ir©t adnaP foi|yen ' rilrtelen megváltozik.) És mondja, volt szó, hogy üssön egyet a fogyasztókon :A KOSZ adnak vagy spenótot? nik maga johban tudja, mi törté­vkn. V011 Nyugaton . . . Mert az nyugatra és elsurrant amnak rendelkezései ifölött, va­lahányszor a városnak, mint erkölcsi testü­letnek, va'gy a közönségnek iérdiekeit lett volna hivatva szolgálni. Sajnos, nem olyanok a viszonyok Sze­tffo r-o^^Vion nekem: békét. Ezután soha­fobtni f c politikával. Csak abba a I g,eden, hogy egy-egy üzemnek a város kö­^ma Samuiba ütött vol.na bele a ménikü! ? > tiz u busufljon, Blau. Inkább adjon ne nv. S-yak0., E Mo5rt még megengedi a tör­v - óDat!laibün van. üfovak C-lad}a: magában): 'Most csak arra nd elteJv 3."05,1'- 'mért kellett ezt nekem ^'MONDANI? ^^ttftbfírrf ^ábanö Húszat is adott volna a zönsóg'e részéről való megváltását' remé­nyekkel várhatnák. E tekintetben való áliás­fog'lálásuinkat is az ügy érdeméhez méltó alapossággal fogjuk kifejteni. Megváltásról lévén szó, itt csak arra a kiáltó hibára akar­juk ifethivni a hatóság figyelmét, hogy Far­kas Árpád, volt szegedi városi mérnők na­gyon szép, alapos és tüzetes beadványa kö­vetkeztében a mai napig sem történt semmi­féle intézkedés, vagyis a hatóság nem tar­totta szükségesnek Imindazoikat az — ugy látszik — nagyon indokolt intézkedéseket foganatosítani, almelyek Farkas Árpád 'be­adványa szerint a város legjogosabb érde­keinek megóvása céljából a foganatosításra már régen megérettek. Hihetőleg tudni fogja a tanács, hogy a mai naiv beadvánnyal írná a dolga és tudni fogja azt a kötelességét is, ihogy ebben az ügyben a város közgyűlését' miinél előbb részletesen tájékoztassa. Egyelőre ennyit. A beadvány szószérint való szövegében és egész terjedelmében a következő: Szeged szab. kir. város tekintetes Tanácsá­nak. A tek. Tanácsnak 1914. évi május 4-én tartott üléséből hozzánk intézett b. felhívá­sára teljes tisztelettel a következőkben van szerencsénk válaszunkat megadni: A felhívás egyrészt a szegedi légszesz­gyárnak eladása iránt, másrészt pedig a szer zödés Szerint leendő megváltás tárgyában intéz hozzánk kérdést. I. Miután Szeged várossal kötött szer­ződésünk értelmében kizárólagossági jogunk 1935. évi október l-ig van biztosítva .s e jo­gunk csak 1920. november elseje után vált­ható meg szerződésileg pontosain meghatáro­zott feltételek mellett, addig pedig szerződé­sünk felbonthatatlan, ennélfogva szegedi te­lepeink értékének tényleges meghatározásá­nál ezen felháríthatatlanságot is mérlegel­nünk kell, miért is e kérdés beható tanulmá­nyozása után azon meggyőződésre jutottunk, hogy szegedi telepeinket 1920. évi november elseje előtt sajnálatunkra nem adhatjuk el. Tisztelettel kérjük tehát, hogy méltóz­tassék ezúttal a szerződésen kívüli megvétel kérdését teljesen elejteni. II. Ami a gázgyár és a villamtelep meg­váltásának kérdését illeti, e tekintetben a fennálló szerződés az irányadó, ebben a megváltási ár s .aninaik időpontja is meg van határozva. Mivel a szerződés szerint meg­váltás esetében mindkét félnek a szerződés feltételeihez kell magát tartania: ennélfogva a tek Tanács bölcs belátásától függ, hogy Szeged város közönségének jól felfogott ér­dekében állónak tartja-e a megváltást. Miután a mi szerény véleményünk sze­rint a szerződés módosítása, illetve annak módosított alakban leendő meghosszabbítá­sa Szeged városának és közönségének érde­keit is sokkal jobban szolgálná: ennélfogva bármikor rendelkezésére állunk a tek ta­nácsnak a célból, hogy a szerződés-megvál­tás vagy a szerződésnek a város érdekeinek

Next

/
Thumbnails
Contents