Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-19 / 140. szám

19. V'O1." na 4 IIIIÍI M t-t e m lito|d ÉS ff jtfi TP # ^JFEEGED, 1914. JUNIUS 19, DÉLMAGYARORSZÁG /©/gazdasá.fr a letargia állapotából kiraCi.rtctt Ás a fejlődésnek az alapfeltételeit. zet, mely körülmény fényes bizonyítékot szolgáltat arról, mit várhatni a nagytőkétől altruisztiikus intézményeink számára. Alig 'található már tehermentes birtok, de azoknak a szánna is napról-napra 'fogy, amelyeken csak első helyen van felzélogtkölesen betáblázlvla. De a jelzálogkö Lesönnek a megszerzése is sokszlor nehézségekbe ütközik. A függő kölcsönök, valamint az ellső és második helyre betáblázott kölcsönök kamatjai nem állanak arányiban .a föld hozató a "mezőgazdaság nemcsak hasznos, oe I mával. Könnyen kiszámitható, mikor Ikiövet® szükségleteivel szemben a merev non | kezik be a teljes fennakadás, különösen most, amikor a. közép- ós nagybirtokosok legnagyobb része függő kölcsön igényibevétele nélkül liii'tenziivébib gazdálkodást folytatni képtelen, liaosak hamarosan javulás nem áll be. Ilyen körülmények közt .(bennünket a többtermielésre filgyleilimeztetoek, ami önmagában véve naigyon helyes és általunk is mindig óhajtott cél. Elénk tárják a külföldi példákat, a nyugateurópai államok, köztük Ausztria termelését. Ntem akarok rmiosit a statisztikai adatok közelebbi boncolásába bomabár csak részben ás, .megnyerte. Ámde j™ titok az ás, — mi beavatottak sokat ,/zéikünónk róla, — hogy a mezőgazdaság ©fdeké'bfii minden térnyerés hosszú, sokszor //seredett küzdelmünkbe került. Nem iátai?~e< a legújabb időben is, hogy az Adria a.. & "más hajózási társaságoknak sikerült törvényhozás által uj vívmányokat és száUl|* millióka t megszavaztatni maguknak, a fontos Possimius álláspontjára helyezkedtek. Nem akarom most egyenkint felsorolni, hy általános ós szociális érdekű tételek h't /©dukáltatotr vagy akadt meg a tárca 1 ©le. Mi ás méltányoljuk a létező nehéz viutM^ kiizl a takarékosság élvét, de egylé'a a ,niaFmik számára is egyenlő elbánást /rijnk. Mások szájával nem la kihatunk jól iiii í'a akkor ik hallgatunk, amikor beszélRokl üf'ifone, akkor a mezőgazdasági dol] /an még visszafejlődés várható, sőt ml lehetünk rá készülve, hogy mi le a 'li csátkozni, de figyelmeztetek mindenkit, hogy ezeket az adatokat ne fogadja el miniden kritika nélkül. Nemrég történt, 'hogy nagy apparátussal bizonyították ós hirdették állattenyésztésünk pusztulását, igen sok gazdatársunk ezt az állítást készpénznek vette, csaknem legenda vált már belőle, amikor illetékes helyről jött magyarázat ezt a mesét elhallgattatta. Különösnek találjuk, hagy ilynemű kérdések felvetésével rendesen alblban az időszakban találkozunk, amikor a vámpolitikai háború valami fordulóponthoz jutott. Logikailag az következnék, ha akár mezőgazdasági, akár állattenyésztési téren elmaradtunk, akkor az előbbi számára vámvédelmet, az utóbbira állategészségügyi védelmet kapjunk, mivel ezek azok a tényezők, amelyek a továbbfejlődés biztos garanciáit nyújtják. Nálunk azonban a logikai , következmény más, nevezetesen a védővámok leszállítása, azon egyedül helyes következtetés helyett, hogy mezőgazdaságunk számára több áldozatot kell hoznunk, mert a szűkösen táplált tehéntől nem várhatni bőségesebb tejelés. h uazok a 'mostohagyermekek, akik bái Skopottabb ruhában járunk, mégis min„ - - vvwoio i. eiuicox^ciir j'c li/ ,?rlH>l"(ak 'bennünlket és a eifrálkodást •b'üák a szemünkre. Az állami iés a közgazdasági életiben t/st elementáris erővel uralkodik a nagy1)a/ ,visszaélésaiivel éls kinövéseivel. Ennek viiP bet'0'yasa a veleszületett előnyöh kiaz Itató"'. °r8zag tőkeszegénységéből magyarázató' fmely jelenleg legkeservesebben érez-' ly(1i' a szövetkezeti '.intézményiek, aimeíitáÚ lboldogult Károlyi Sándor gróf buzFOTQEK semlegességet élveznek segély helyett. akn»'tra fo'téaitettün'k, az állam részéről jóó 410 ser ' k és 'tási folytonos haladást mutatnak. Sőt a imtegya * a nehéz viszonyok daicára a főalak ^©vetkezetek a Hangya vezetése hitelszövetkezetek mintáiul szol I "TATNAK Va;,,ak a t'oális szövetkezeteknek, azantóvá'i. 'a az tpaxi szövetkezietektől igiüPgősen asztatm nem fognak, akkor ezek is fok ,1U fofoook néznek eléje. Hiszen Játtelt L.'!'!'ri©g> milyen heves támadásoknak sferől VR a szövetkezett pénzintiézetelk réaz Országos Központi HitelszövietkeSzerződés-meghosszabbítást kér a légszeszgyár. (Saját tudósítónktól.) A mai napon a szegedi légszeszgyár bölcsesége ujabb közigazgatási szenzációt zúdított a város nyakára. Rövid, de annál semmitmondóbb beadvánnyal fordulnak a tanácsihoz, amelyből folytonos leplezgetések dacára is az tűnik ki, hogy a légszeszgyár a szerződést szeretné meghosszabbittani. Természetesen nem azért, mert ez nekik 'lenne jó üzlet, ihanern azért, mert áz ő szerény véleményük szerint „a szerződés módosítása, illetve annak módosított alakban leendő meghosszabbítása Szeged városának és közönségének érdekeit is sokkal jobban szolgálná", mint a megváltás vagy megvétel. Ilyen tartalmú ajánlattal, egy izben már fordult a 'légszeszgyár a városihoz, annak rövid pályafutása azonban a tanácsi iktatóba való benyújtással bevégződött. A légszeszgyár -most kijelenti, hogy 'hajlandó ezt az ajánlatot visszavonni és ujabb konkrét ajánlatot tenni. Igazán .nagy elismeréssel kell honorálnunk a vállalatnak ezt a lekötelező készségét, de azt hisszük, felesleges lenne minden fáradozás. A légszeszgyár szerződés-meghosszabbitást mern- kaphat. Hogy miért, arra a legközelebbi napokban a legnagyobb alapossággal visszatérünk. Emlékeztetnünk (kéli azonban már most is a város hatóságát azokra az állandó és szinte folytatólagos differenciákra, amelyek a válP la|at és közönség között fenn állanak és a i'an szembe jut, hogy imaga még előtte mo;yek 0ka egyrészt a rossz szerződés, más Hogv-lhncnr részt az, hogy a légszeszgyár miinden egyes alkalommal élni tudott ennek a szerződésnek rendelkezéseivel, valahányszor arról Rój ,nal se voltam. Még csak a rendőrségtől dn° ta'm és ha lesz a végit! Ihat hónap, at1 "hég egy tisztességes emiber vagyok. alábrL Ezt nem vonom kétségbe. De iegkereset-e valamit rajta? (Kiált.) Nem! MjUffo (Groteszkül.) Nem hóS,vagyok! Majd éppt ten v,' eRész világ kiia tiai'ri ^ inilitárizimus van és mindenki meg Hop,'' .!bíit majd pont v J°vök én ehhez? !ét Igaza van! A mártirokra nagyon sőap°k járnak. A mártírokat lecsukatják. katj.J ]créved, nem csak a mártírokat csu(K mert Bluu keserű arcot vág.) ^lit nevet? _ M ^v-hogy előtte? ' 1111 esrv -dn 'm,ar ll('d!'a vagyok én se voimártír és engem is lecsuktak. .JCfl "fftelen megváltozik.) És moi í'teszt? A hálós-bélszinhez buirgo,ir©t adnaP foi|yen ' rilrtelen megváltozik.) És mondja, volt szó, hogy üssön egyet a fogyasztókon :A KOSZ adnak vagy spenótot? nik maga johban tudja, mi törtévkn. V011 Nyugaton . . . Mert az nyugatra és elsurrant amnak rendelkezései ifölött, valahányszor a városnak, mint erkölcsi testületnek, va'gy a közönségnek iérdiekeit lett volna hivatva szolgálni. Sajnos, nem olyanok a viszonyok Szetffo r-o^^Vion nekem: békét. Ezután sohafobtni f c politikával. Csak abba a I g,eden, hogy egy-egy üzemnek a város kö^ma Samuiba ütött vol.na bele a ménikü! ? > tiz u busufljon, Blau. Inkább adjon ne nv. S-yak0., E Mo5rt még megengedi a törv - óDat!laibün van. üfovak C-lad}a: magában): 'Most csak arra nd elteJv 3."05,1'- 'mért kellett ezt nekem ^'MONDANI? ^^ttftbfírrf ^ábanö Húszat is adott volna a zönsóg'e részéről való megváltását' reményekkel várhatnák. E tekintetben való áliásfog'lálásuinkat is az ügy érdeméhez méltó alapossággal fogjuk kifejteni. Megváltásról lévén szó, itt csak arra a kiáltó hibára akarjuk ifethivni a hatóság figyelmét, hogy Farkas Árpád, volt szegedi városi mérnők nagyon szép, alapos és tüzetes beadványa következtében a mai napig sem történt semmiféle intézkedés, vagyis a hatóság nem tartotta szükségesnek Imindazoikat az — ugy látszik — nagyon indokolt intézkedéseket foganatosítani, almelyek Farkas Árpád 'beadványa szerint a város legjogosabb érdekeinek megóvása céljából a foganatosításra már régen megérettek. Hihetőleg tudni fogja a tanács, hogy a mai naiv beadvánnyal írná a dolga és tudni fogja azt a kötelességét is, ihogy ebben az ügyben a város közgyűlését' miinél előbb részletesen tájékoztassa. Egyelőre ennyit. A beadvány szószérint való szövegében és egész terjedelmében a következő: Szeged szab. kir. város tekintetes Tanácsának. A tek. Tanácsnak 1914. évi május 4-én tartott üléséből hozzánk intézett b. felhívására teljes tisztelettel a következőkben van szerencsénk válaszunkat megadni: A felhívás egyrészt a szegedi légszeszgyárnak eladása iránt, másrészt pedig a szer zödés Szerint leendő megváltás tárgyában intéz hozzánk kérdést. I. Miután Szeged várossal kötött szerződésünk értelmében kizárólagossági jogunk 1935. évi október l-ig van biztosítva .s e jogunk csak 1920. november elseje után váltható meg szerződésileg pontosain meghatározott feltételek mellett, addig pedig szerződésünk felbonthatatlan, ennélfogva szegedi telepeink értékének tényleges meghatározásánál ezen felháríthatatlanságot is mérlegelnünk kell, miért is e kérdés beható tanulmányozása után azon meggyőződésre jutottunk, hogy szegedi telepeinket 1920. évi november elseje előtt sajnálatunkra nem adhatjuk el. Tisztelettel kérjük tehát, hogy méltóztassék ezúttal a szerződésen kívüli megvétel kérdését teljesen elejteni. II. Ami a gázgyár és a villamtelep megváltásának kérdését illeti, e tekintetben a fennálló szerződés az irányadó, ebben a megváltási ár s .aninaik időpontja is meg van határozva. Mivel a szerződés szerint megváltás esetében mindkét félnek a szerződés feltételeihez kell magát tartania: ennélfogva a tek Tanács bölcs belátásától függ, hogy Szeged város közönségének jól felfogott érdekében állónak tartja-e a megváltást. Miután a mi szerény véleményünk szerint a szerződés módosítása, illetve annak módosított alakban leendő meghosszabbítása Szeged városának és közönségének érdekeit is sokkal jobban szolgálná: ennélfogva bármikor rendelkezésére állunk a tek tanácsnak a célból, hogy a szerződés-megváltás vagy a szerződésnek a város érdekeinek