Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-04 / 128. szám

wmmmmmm .Wd, 1914. junius. 4. DÉLM A G YARORSZ A G ftintzás nemtelen, de aktív munkájára vál­toznak. Ezek a titkon működő széthúzok $ rfmzet erőit egymás ellen tékozolják el ülőmunkájuk megbuktat minden egyei,­soi.p, A harmadik, a legnagyobb csoportba C *e tipusu magyar tartozik, akik azon­,.a c8Tb&n: a közügy iránt való közömbös­14n,a,ft'y bűnében, mind megegyeznek. Ide len k a Solla ki :neni -elégíthető elógedet­tartoznak, akik sem szellemi, sem bje'1 ^kintetbeu nem alkalmasak a vezér­től S llár ezt maguk ds érzik, irigység­a legszebb eszmének is ellene esküsznek viselkedésükkel- eszmét, vezért tatnak. Ide tartóznak a mindént más­is aví° elemek is. Viszont vannak olyanok Wn/'Sak a vezetők iránt való bizalmat­"fDibft közömbösek. Ilyen szerencsére a fej zöme, akik ügyes vezetésül, erköl­anyagi érdekeik fölébresztésével a iköz­fainára még megnyerhetők. !átr'V'artosko(tás, a széthúzás minden jót DusJ l aktivitása és a közöny kerékkötő 'Zlvmsa - ez a mi átkunk. „Nemzeti anL k na{?y temetője" nem IMöháos, aem a.tllráni átok. Mohács, Mohi, Világos 1 regen a török vereség ennek csak el­* Passziv TiilV, BU vétlen következménye. N­em la ölt" a török-tatár dul'ás, nem is Ausz­íiint soVQeg a Tna»yar nagybatalmi állást, Ma ;g Kan hiszik, hanem maga a magyar. 7az. átkunk. iA pártoskodás, a szét­lök, 7 közöny szüli a kishitűek, a -csü-gge­4 Ió^ŐíW - keesök' a bus lemondok; szóval !fta«áaA k óriás táborát. Ezért él ki-ki "eitzétj ' ^"t forgácsolódik el az óriás fordai^oorgiia, holott fordítva minden jóra Her ~ tlz milliónyi faj magyar nem is­KQp" —"HV11JI1 ,1X1.1 inas JT "X 11X.111 lo w\vemzeti ideált. Nem egyetértést, 'ogj- v , 10 aPró egyéni célocskáért küzd. •Ü5H e?pínÖk tehát'mi föl a versenyt a duzzadó, egységes nemzeti ide­Présen, fanatikusan küzdő szláv­£ «%xaben1 Héa2!11 őségbe kellene esnünk (fajunk ' otrif. ' ,a a Gondviselés segítségünkre nem jV d-nk állítván intő például a balkáni ÍH w alái Valóban a lethargiába sü­Zetet semmi sem tudja eszméletre , Va°*k a katasztrófa, ,Qk "Orsintézte Ökölcsapás ;a délsalá­megtörtént. Mert, amit érte aeről K fslHk ?}?&einek el nem hitt, elhiszi a vi^^óget ^ vallom' 'bogy a testvér Df ^Hlése^? katasztrófa, szlávjaink kihívó t, r- a (jev ' továbbá a máramarosi ruthén­'' fólank ?Cieni Pokolgép szörnyűsége levet­is lJWt a, lráni .átkot, lignit mindenki láthatja, hogy csak­»ik tank trh és a sa-ját fajrokonainkban + élni akarunk, meg kell tehát %^ekött arani népek gazdasági, kultu­V Hinfj Uet'ósét. Mi (békességben akarunk W^W Sz'ávság, mind ,a germánsággal. C^. m-a?' eg7z yitá'g fajd alapon szö­űfb boffv1 bónytelenek vagyunk véd-e­Vát-a f ^^nket biztosítsuk, amelyhez tKS? van­•'fe: á erv- el a magyarosítást sem, de hitelét '1<ím ópithetünk. A beolvasztás tél' ^s . v&sz-tett eszköz. Ezer bajunkban Cli ípj ®egitőre van szükségünk. Uj >5, ln«k bas !' a magyarnak, amely min­^ílte8^ kőz '^T1' Ez az 11 k SZ,®P jövőt igé­k. pának i('eál a turáni népek hatszáz é váih 7zdasági, kultúrai szövetkezé­• ^odijj at az első ezer év turáni átkából ezredév turáni áldása. h üt,kr- ukása. Szerbia ez idö szerint fe éli. Végsőkig vitt harc bta^át m 'kiken-yszeriitette a kormány %v!?Cs va!ía'r .n!aPak óta naponta mimisz­í'lii * • sot a ''Pbiap a király ©lnök­kJ kor.tT17SlSze a 'kabinet tagjai, amely ÍV szkim v ^mondása következett. Ni­^hhá'^eg aPstina elnöke, ma kihallgatáson ^^nököt r 'L Benne látják az uj Vita a tanács és a csanádi káptalan között. — Mégis kiadják a Bonnáz-féle alapítványt. — (Saját tudósítónktól.) A Bonnáz-féle öt­százezer koronás alapítvány körül tudvale­vőleg nézeteltérések támadtak a tanács (és a csanádmegyei székeskáptálan között. Nélhai Bonnáz püspök végrendeletében a káptalan­ra bízta a nagyösszegü alapítvány kezelését és ugy rendelkezett, hogy csak akkor utalja ki a káptalan a városnak, ha megépíti a fo­gadalmi templomot. A káptalan azonban an­nak -ellenére, hogy ia fogadalmi templom épí­tését megkezdték, az alapítványt visszatar­totta és a tanács föl szólítására nemrég arról értesítette a várost, hogy az ötszázezer ko­ronát csakis az építésre fordított költségek arányában, részletenként hajlandó kiutalni. Ezt a határozatot a tanács z-okon vette, mert mögötte azt a hátsó gondolatot látta, 'ho-gy a káptalan nem bízik a város fogadalmi ígé­retében mMdaddig, amíg a templomot fal n-ern építette. Egy ujabb átiratában a tanács kifejezést is adott neheztelésének és azt ál­lította, hogy a káptalan nem is jogosult az ötszázezer korona gyümölcsöztető kezelésére már attól az időtől kezdve, amikor a foga­dalmi templom építéséhez hozzáfogtak. A káptalan erre Németh József püspök aláírá­sával m-a ujabb átiratot intézett a tanácshoz, amelyben udvarias formában elhárítja magá­tól azt a vádat, mintha bizalmatlan lett vol­na la várossal szembeni Űs óvatosságát: a káptalan -hagyományos lelikHism-eretiességével magyarázza. Az átirat végén pedig, -nehogy a város közönsége csakugyan bizalmatlan­ságnak vegye a káptalan magatartását, arról értesiti a tanácsot, hogy az ötszázezer ko­ronát október tizenötödikéig hajlandó három részletben folyósítani. A káptálan érdekes átirata a következő: Tekintetes városi Tanács! A tekintetes városi tanácsnak folyó évi április 14-én kelt becses átiratára van sze­rencsénk t/isztel-ettel válaszolni, liogy az ab­ban megnyilvánuló felfogás, mintha az alul­írott székeskáptalannnak mult évi decem­ber 13-án hozott határozatában Szeged szab. kir. várossal szemben bármi (bizalmatlan­ság foglaltatnék, csak félreértésen alapul­hat. Ezen félreértés csak abból magyaráz­ható, hogy a tekintetes városi tanácsnak a figyelmét, ugy látszik, elkerülték néhai Bon­náz püspök végrendeletének és az annak alapján elkészített püspökileg és m-iniszteri­leg jóváhagyott, alapitólevelekn-ek intézke­dései. A püspök végrendeletének 6-ik pontjá­ban ,a csanádi székeskáptalant bizta meg. végrendeletének végrebajátásával és azzal, hogy összes hagyományait („átvegye, (meg­őrizze ós a megállapitot-t eél-okra forditsa" (recipere, custovire, in praefixos fines lim­pendere). A székeskáptalani templom épité­sére tett. hagyományánál is a 4. h) pontban kifejezetten mondja: „legatum hoc . . . iVe­nerabile Capitolium .Csanadiense admlinis­trabit zoeneri locabit et census . . . capital-i addet (ezen hagyományt a tisztelendő csa­nádi székeskáptalan fogja kezelni, (gyümöl­csöztetni)". -Ezt a káptalan megtette (és a 200,000 korona hagyomány 1914. január 1-én 499,249 korona 69 fillérre" emelkedett, 1 Csak a végrendelet és az alapító levél intézkedésének figyelmen kiv-iil hagyásával származhatott idézett átiratnak azon sérel­mes állítása [„nincs tudomásunk a végren­delet oly intézkedéséről, mely a tisztelendő székeskáptalant hatalmazza fel a hagyo­mány igyümölesöztetésére. Ugyanezen • elnézésből következett az is, hogy tekintetes tanács a templomépítés ügyé­ben az alulírott káptalannal nem lépett érint­kezésbe. .Mert miután ránk van bizva a ha­gyománynak -a végrendelkező által kitűzött célra való fordítása, hivatalos tudomással kellene bírnunk arról, hogy a város mi­képp tervezi a kitűzött cél elérését és hozzá­szólásunk van ahoz, hogy a reánk bizott ha­gyomány mikép fordittatik e célra, ( Midőn tehát azt határoztuk, hogy az épités arányában fogjuk a költségvetéshez aránylagosan a hagyományt folyósítani, nem bizailmatlansáig vezérelte a káptalant, ha­nem kizárólag azon szempont, hogy ez a ter­mészetes -és célszerű eljárás és ez ifelel meg legjobban azon felelősségnek i-s, amely a káp­talant a végrendelkezővel és a törvénnyel szemben terheli. Ezen hagyományos ilelkiis­meretessék alapozhatta meg századokon ke­resztül azt a bizalmat, amellyel a hagyomá­nyozok a káptalani kezelés iránt mindenkor viseltettek. Egyébként mi oly n-gyra becsüljük azt a nemeslelkü áldozatkészséget, amelyet Sze­ged szab. kir. város patronátusi feladatának teljesítésében mindenkor tanúsított és a m-elynek az épülő monumentális templommal is uj tanújelét adja és oly feltétlen bizalom­mal viseltetünk -a tekintetes tanács bölcs előrelátása iránt, mely szerint idején fog a szükséges fedezetről gondoskodni, hogy a templom a tervezett időben a rendeltetésé­nek átadható legyen és hogy az általunk célszerűnek vélt módozattól készek vagyunk elállani és az egész hagyományt rövid időn belül folyósitani olyképp, hogy kamatvesz­teség elkerülése érdekében folyó évi junius 15-ig kiutalunk 150,000 koronát, folyó évi augusztus 15-ig 200,000 koronát és folyó évi október 15-ig a maradék összeget. iFogadja a tekintetes tanács kiváló tiszteletünk nyil­vánítását. Temesvár, 1914. május 30An tar­tott káptalani üléséből: Németh József -fel­szentelt püspök, nagyprépost. Polgárháború fenyeget Albánlábán. Rómából jelentik, hogy Albánia polgárhábo­rú előtt áll. A mohamedánok vezetőinél tö­rök zászlók vannak és ezeknek kitűzése fesz az általános zavargások kitörlésére a jel­adás. A mohamedánok egészen nyíltan agi­tálnak a fölkelőkköli való együttműködés mellett. — Berlinből jelentik, hogy a nagy­hatalmak komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogy hajórajt küldenek Durazzó elé. — A National Zeitung római- távirata szerint az albán fejedelem lemondása ottani jól értesült körök nézete szerint már csak idő kérdése lehet. Igaz ugyan, hogy nemzet­közi csapatkülönit-miény által gondoskodik a fejedelemnek a fölkelőkkel szemben való megvédésiéről, de kizártnak kd;l tekinteni, hogy .az eddigi események után valaha hely­re álljanak a konszolidált viszonyok, amig a fejed-elem a trónon ül. Ezt a római és a bé­csi Irányadó körökben már be is látták és a fejedelmet most már csak addig akarják tar­tani, amíg alkalmas utódra nézve meg tud­tak egyezni. Hir szerint vallási' okokból mohamedán fejedelem dezignálásához nem járulhatnának hozzá, azonban- Bécs és Ró­ma között sürü eszmtecsere folyik -afelől, hogy Vilmos fejedelemnek, aki ebez hozzá is járult, biztosítsák .a becsületes visszavo­nulást. A fejedelem visszalépésével áll kap­csolatban- Trotha udvari marsall berlini uta­zása is, aki azzal van -megbízva, hogy jelen­tést tegyen a legutóbbi -eseményekről és egyúttal a fejedelemnek Németországba va­ló visszatérésének u-tját egyengesse. Merénylet Huerta ellen. Santa Cruzból jelentik, hogy a mult szerdán egy csapat diák Huerta elnökre löiiöldözött. A merény­let a Santa Jul-is kerületben történt. Rövid idő múlva Huerta a -diákok közül ötöt kivé­geztetett.

Next

/
Thumbnails
Contents