Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-14 / 136. szám

Wá, 1914. junius 14. DÉLMAGYARORSZÁG 7. ^ tartóztatott le. Viviani kap megbízási az l ^binetalakitásra. Valószínűleg vasárnap rí sikerülni is. fog neki a legfőbb tárcákat Jkeni. Azokat fogja újból felszólítani, a ""fek támogatását első megbízatásakor kinyerte, -de számolnia kell a. kamara teg­"lésén megnyilvánult hangulattal is. HÍREK 0000 Mennyi adót fizet Szeged? (%íf tudósítónktól.) Szeged nem tar­So|(lk a fegnagyo-bb adót fizető vidéki váro­ti;i(1 özé- a-mi azzal magyarázható, hogy v.eig — mindannyiunk örömére — nem 5 szükség a pótadó (fölemelésére, hogy :iros ekzisztálni tudjon. Egeden a pótadó ma 50 százalék, mig TENTIAK TELÉKOT " "* v* punmu ntw . --— , a vidéken városok, ahol a száz szá­csi. ,is felérte már. A város, mint erköl­lió 2z>ület és a lakosság együttesen 2 mil­varo l,ü°° korona állami adót fizet, ebből a 1 tii mÍtlt dolcsi testület 80,000 koronát, \ Ped'g a százhúszezer főnyi lakos­tanyai lakosság a városi adóterhek­>z!j>Zesen százötvenezer koronával járul :k s inként, ezzel szemben a költségve­%k£nt ötszázezer koronát költ a város ^•ft a tanyai lakosság igényeinek kielé­PR' Ské6n rendelkezések következtében Arnt 10,000 koronával emelkedett. ,Wra a kérdésre, ihogy mely kerületek «t a Óldadóban összesen 300,000 koronát fi­'íata Var°s> ez az adó a múlt év óta az uj Wiiil a legtföbb adót, — kilenc adófizető van beosztva a város, — szintén %} !feleletet adni. A legtöbb adót a vá­> {i a Nagykörúton belül eső részén la­Tehát az első, második és har­"unó snn Okosság, amely összesen 1 '^eilie ,,00° 'koronával járul hozzá a város A 2' « öSS2 mil|lió 200.000 korona adó nem vég­ÖtVceg" E!lez még hozzá kell számítani •tok ví Százalékos községi pótadót, amely \ 2QQ millió korona után számithat-ó, A'OO korona a községi adómentes A Wm'att elesik. A pótadó 1 millió koro­%] 7. léhát sumima-sum-niárum, három cirkuszban ájtatos csend. Mikor azután meg­kezdődik az izmok munkája, mikor két dü­hös ember egy-másnak ront, mikor ütések, pofonok és jajgatá.sok zaja vegyül el a le­vegőiben;, — akkor mintegy végigömlik a kö­zönségen, különösen pedig a bölgyközönsé­gen, a megelégedés, a megnyugvás, a gyö­nyörködés. A birkózás ugyanis nem klasszi­kus birkózás, hanem a gladiátorok párvia­dalára emlékeztető verekedés, amennyiben minden fogás meg van engedve, szabad ütni, rúgni, pofozni, kezeket, lábakat kicsavarni, fület letépni, orrot beverni, bordát benyom­ni, — szóval mindazt, amit két. meztelenre vetkőztetett ember egymással csak csinál­hat, egészen a megfujtásig ós az agyonveré­sig. Ilyenkor a parányi kacsok idegesen nyúlnak a látcső után, a mereven ülő bájos termetek előre dűlnek s egy-egy jól sikerült iit-leg után összecsapódnak tapsra a tenye­rek . . . Rajta. Mig a pokrócon — Isten tudja milyen pénzért — 'két (ember, akik közül az egyik talán Ázsiában született, a másik pedig Délamerikában, akik soha egy szóval sem vétettek egymásnak, akik egy­más nyelvét még csak -birböl sem ismerik, — mig ez a két ember egymást döngeti min­den erejéből, addig a legdivatosabb, a leg­szigorúbb etiquette szerint élő előkelőségek boldog izgalomba zsibbadnak a kényelmes ülőhelyeken s a birkózás változatai szerint ujjonganak, pisszegnek, kiabálnak, dobog­nak, tapsolnak, elcsüggednek, reményked­nek és -dobálóznak. Dobálóznak azzal, ami / kezük ügyébe kerül. Egy izgatott nő egy előtte ülő urnák a kalapját vágta oda ahoz a birkózóhoz, aki az ő favoritját a földre merte gyúrni. Mások finom sziniházi cukor­kákat hoznak magukkal s a végén egyet sem ettek meg belőlük, mert mindet odahajigál­ják az izzadó birkózókhoz. Sokan viszont ala­posan megtömik már otthon a réticulejüket apró gyümölcscsel, dióval, barackkal, sőt uj burgonyával, hogy alkalomadtán legyen mit eldobálni a birkózókra, amig azok egymás fejét próbálják kicsavarni, vagy aprítják egymást a gyékényen. KÖRZŐ ­Nehéz erről a szórakozásról tiszta ké­pet adni. Úgyszintén az sem volna könnyű föladat, megoldást, magyarázatot találni minderre. Ha persze hisztérikáknak lehetne nevezni mindazokat, akik ebben lelki az örö­müket, talán könnyű volna a magyarázat. De ezt nem lehet az összes igy mulató nők­ről állitani. Egy kicsit divat birkózást nézni, egy kicsit undorötó látni a megvadult izom­embereket, egy kicsit izgalmas, egy kicsit mulatságos orditozni ia tömeggel, célbaven­ni almával -a pofozkodókat, — szóval vég­eredményben lehet elég érvet találni arra a szórakozásra, melyből oly nagy készséggel veszi ki a részét Páris pompás izlésü hölgy­közönsége. — AZ IDŐJÁRÁS. A meteorológiai in­tézet jelentése szerint: Lényegtelen hőválto­zás várható még sok helyütt esővel vagy zi­vatarral. Sürgönyprognózis: Enyhe, sok he­lyütt csajxidék, ztvatarok, Déli hőmérséklet: 15.6 C. és kétszázezer 'Alt korona adót fizet , fs^kuszi szórakozások JStudósítónktól.) Párisi levelezőnk 'S »itteni legnagyobb cirkuszban ér­V1 oc]7Uvalókban részesül az, aki vélet­Az előadás két részből áll: Viríz'hen a szokott cirkuszi mutat,vá­Vlöad?Zlk- Ez Nttrt körülbelül 10 óráig. a-k ezt a részét csak kisszámú rín -v,SZokta végignézni. Tiz órakor rövid J1 ? ekkor búgva jönnek a város twftk a7zéből az automobilok s tömegesen % iC^Agok legjava. Különösen höl­V* íUb-i lglen nagy számban, igen szép, •'V tt ban- Miire a pár perces szünet V í4<Lf cirkuszban nincs egyetlen üres rKe-zdődik az előadás második ré­% %£ """ emo-er, csupa pro/ressBumueia. V^oH" ideig °tt feszelegnek csodásan tíA^ r,. . 1 izm.n.it-Vni pírnvi lrívr.Mik fehér. 'I ^«zt!udra bevonul husz-,huszonöt jófor­%M p lí>n ember, csupa professzionista I I "Ott" ' IVOUVIvp ÜVf. izmaikkal, van köztük fehér, 'Slgj. etehőrü, azután elvonulnak, bogy fenek a páros viadalok. Az egész — A király előtt. Bécsből jelentik : Tisza István- miniszterelnököt im-a délelőtt 11 óra­kor 'kihallgatáson fogadta a király Sdhön­brunnban. Ez volt az utolsó audiencia ő fel­ségének Ischlbe való utazása előtt. Utoljára a magyar imin-iszt-erelnök a delegációk ülése­zése közben a király fölgyógyulása után, volt kihallgatáson. Tisza István -részletes jelentést tett az uralkodónak a képviselőház munkarendjéről. Eltemették Lechner Ödönt. Művész­emberek szivéből és képzeletéből szállt föl az a megrendítő gyászpompa, ahogy Lechner ' Ödönt, a magyar m-üvétezet nagy halottját l'ölravatalozták és amilyen könnyes diadal­lal az utolsó útjára -kisérték. Lechner Ödön­nek a holtteste ott pihent a városligeti Mű­csarnok tanácstermében fölállított ideigle­nes szerény ravatalon, de már csütörtök dél óta egész éjjelen át száz meg száz munkás­kéz díszítette a /Műcsarnok belsejét, hogy Lealiner ödön bolttestét szombaton reggel a művészet fejedelmeit megillető ravatalra te­hessék. A palota -ormáról és a palota előtt záiszlórud-akról hatalmas fekete lobogók lengtek. A homlokzat előtt óriási oszlopok között fekete posztamenteken az Attila kin­cséből vett aranyos amforákban messzire lo­bogó lánggal gyásztüzek égtek. A külső ko­mor gyászpompát enyhítette a belépéskor az előcsarnok gyönyörű délszaki virágdisze s innen már megint bosszú fekete folyosó vitt az oszlopcsarnokba, a tulaj donképe ni ravata­los terembe. Lenge fekete a bal-dachinja ós féikörü fekete kordina takarta el az -ara­nyos fejű fehér oszlopokat is. A ravatalt alul frisisen vágott piros virágok széles sávja szegte. S ebből a piros virágtengerböl ma­gasan emelkedett a katafalk, amelynek apid babérmez-ején nyugodott a drágamüvü antik szarkofág, amelybe szombaton reggel a ha­lottat tették. A szarkofágot a művészeknek gyásabavont trikolórjával borították. A ra­vatalt a köaönsóg saombaton délelőtt 10 órá­tól délután 3-ig tekinthette meg. A temetési saertartás délután 4 órakor keadődött, óriá­si rósavét mellett. A menet az An-drássy­uton, Nagykörúton, , Rákóczi-uton ós Köz­temetőm ton át haladt a Kerepesi-temetőbe, aliol Lechner ödönt a székesfőváros által adományozott díszsírba földelték el, — A lelkes mozgalom, amely Lechner szobrának érdekében indult meg, máris nagyon szép eredményt mutathat föl ós legalább utóla­gosan egy kis elégtételt szolgáltat a legna-

Next

/
Thumbnails
Contents