Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-03 / 127. szám

2. DÉLMAG YARORSZ LG szorgalmas murtka, okos ir'ányitás, gya korlati és üzleti érzék kéli majd a létesi tendö ügyosztály vezetéséhez, a város részéről pedig belátást és miniden szükiköblüségtől' ment áldozatkészséget követe lünk ipari és kereskedelmi kérdésekben. Ne arra törekedjünk, hogy nyersterményeink számára keressünk külföldi piacokat, hanem ipari termékeinkkel árasszuk el a külföldet. Nyersterményeinket dolgozzuk fel magunk, tegyük lehetővé, hogy minél több és minél' többféle gyár létesüljön Szegeden. Ahol százhúszezernyi lakosságú város földrajzilag öly kedvezően fekszik, ott már nem elégedhetünk meg mozgalmas vasár- ós ünnepnapokkal, ihaniem áhitva1 ábiitjuk a mozgalmas, munkás hétköznapokat is. •••••••••••••••••aaaBaHamnanaaaMsaMBaamiBsüi* A belügyminiszter a vízórák beállítása mellett. — Válasz Csernovics Agenor főlebbezésére. — (Saját* tudósítónktól.) A vizóra-ügy hosszú ideig épen olyan tengeri kígyója vollt a közigazgatásnak, mint most az állandó vízhiány. A vizóra-kérdés most újra a ku t ál rssá volt Sándor János belügyminiszternek egy leirata kapcsán, aimellyel kedden délelőtt tartott ülésében foglalkozott a tanács. A közgyűlés tudvalevőleg legutóbb napirendre tért a tanácsnak a vízórák kötelező beállítására vonatkozó javaslata fölött és arra utasította a tanácsot, hogy más útonmódon orvosolja a vizmizériákat. Leghelyesebbnek vélte azt, !ha az egész város területén kiterjedő tiszai vízvezeték előmunkálataihoz fog ihozzá. A közgyűlésnek azt a határozatát boldogult Csernovics Agenor megfölebbezte arra hivatkozván, hogy a közgyűlés egy előbbeni határozatában a vízórák kötelező beállításút kimondotta és részletes javaslat kidolgozására utasította a tanácsot. A közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyta a belügyminiszter is. Amikor azonban a tanács a részletes javaslatot a közgyűlés elé terjesztette, ez napirendre tért fölötte. Csernovics Agenor arra utalt a fölebbezésében, hogy a közgyűlés következetlenül járt el, amikor a tanács javaslatát elutasi totta, tehát ezért, de leginkább azért, mert a vizmizériák orvoslását a műszaki emberek csakis a vízórától remélik, adjon helyt a fölebbezésnek és utasítsa a közgyűlést uj határozatihozatalra. A belügyminiszter most érkezett leiratában helyt adott Csernovics felebbezésének és utasította \a város közönségét, tegye újból megfontolás tárgyává, vájjon nem le\nne-e előnyös a vizára használatának kötelezővé tétele. A leirat indokolása szerint az állandó jellegett öltött vízhiányon csak a vizórával lehet segíteni, mert a tiszai vízvezeték, a miniszter szerint, sem müszakii, sem háztartási szempontból nem helyeselhető. íMert ha az utak és közterek locsolására használjuk a Tisza vizét, az ártézi vizet pedig csak háztartási célokra, ezért nem szűnik meg ellenőrzés nélkül a vízpazarlás és igy a vízhiány sem. Ha pedig a tiszai vízvezetéket mindenre fölhasználjuk: még inkább kell a vizóra, mert másként a költséges vízszűrők idő előtt kibővítésre szorulnak. Gazdaságosabb a mosSzeged, 19.14. Junius ! tani alapon (fejleszteni a vízvezetéket. Ebben a kérdésben azonban bármiként is döntsön a közgyűlés, az bizonyos, hogy a vizmizériát elsősorban a vizóra beállítása szünteti meg, tehát ezt kötelezővé kell tenni. így a miniszteri leirat. Amit több izben is megjósolt a Délmagyar ország, az bekövetkezett. A miniszter, bármint határoz is majd a közgyűlés, a sok Ihuza-vonának és következetlenségnek azzal vet véget, hogy egyszerűen ráparancsolja a városra a vízórák kötelező beállítását. A leirat tartalma fölött különben sóikat vitatkoztak ma a tanácsban is, egyelőre azonban érdemleges határozatot inem hoztak. Abban állapodott meg csupán a tanács, hogy mielőtt a leiratot a közgyűlésbe vinnék, megvárják Kaylinger Mihály szakvéleményét a vízhiány megszüntetésére vonátkozólag. Kaylnger ugyanis tudvalevőleg megígérte, amikor Szegeden járt a Ihelyszini szemlén, hogy írásos szakvéleményét néhány ihéten belül megküldi. Ezt most a tanács megsürgeti-, hogy azután a belügyminiszteri leirattal együtt a közgyűlés elé terjeszthesse. folytatták a kongresszust. Elfogadták a k oktatási miniszterihez terjesztendő meo10" dum szövegét, amely arra kéri a mi*' hogy ,az eszperantó-nyelvet a középi^0' ban tegye fakultatív tantárgygyá. A ?olj. geket az eszperantó-szövetség viseli- . nos egyetemi tanár 'és többek ifelszofa^ után elfogadták azt az előterjesztést is> 11 a jövő kongresszust az osztrák eszper* ^ tákkal Pozsonyban tartsák meg. rándulást rendeztek Palicsra. Ainstera A VHUVOl/ViV X rtllUí lM-, nji. Brüsszel, Antverpen és Bukarest es®*-. tistái kiküldöttel képviseltették mag írukati ^emraűl étetni fi iehet bt beink fű, eí íiink oiy es- syeprr Az eszperantó-kongresszus a kultuszminiszterhez. - Memorandum az eszperantó-nyelv tanításáért. — (Saját tudósítónktól.) Három napig tartott a (szegedi eszperantó-kongresszus, a m-eiv a legteljesebb siker jegyében ért véget tegnap. Negyvenhárom vidéki osoport képviseletéiben hétszáznyolcvanhét lelkes propagálója az eszperantó nyelvnek tárgyalta le Szegeden a kongresszus ügyeit, nevezetesei! a nemzetközi nyelv terjesztésének módjait, az ország összes eszperautistáinaik egy táborba való szervezését, a közoktatásügyi miniszterhez terjesztendő föliratot és a jövő kongresszus helyének megállapítását. Elfogadta a szegedi nagygyűlés Rajczi Rezső dr. alapszabályttervezetét, amely a vidéki csoportok nagyobb akciószabadságát biztosítja, a központi vezetőség anyagi megerősítése mellett. Vasárnap reggel a rókusi templomban az ^istentisztelet keretében eszperantól nyelven mondott prédikációt Gimswein Sándor dr. pápai prelátus, országgyűlési képviselő, a kongressus diszelnöke. Innen a városházára, ahol a gyűlést tartották, zászlók alatt vonultak föl az eszperantisták. A kongresszust a városiháza közgyűlési termében Bokor Pál helyettes-polgármester nyitotta meg, szép szavakkal üdvözölvén a megjelenteket. Megválasztották a gyűlés tisztikarát. Giessivein Sándor dr. mellett elnök lett Patai ISamu dr., társelnök Loránd Dezső dr. Felolvasták az üdvözlő táviratokat, majd az egyes vidéki csoportok üdvözletét tolmácsolták a csoportok képviselői. Ezután a Magyar Országos Eszperantó Egyesület szervezetéinek reformjára vonatkozó tervezetet ismertette Takács dr. (Budapestről). A reformot, amelynek .célja az eszperantó-propaganda hatásosabbá tétele, a kongresszus elfogadta. Délután egy órakor a Tisza-szállóban bankett volt, amelyen többek között Giessivein Sándor jdr. mondott szép köszöntő beszédet. Este félkilenc órakor kezdődött az eszperantisták estélye, amelynek sok élvezetes száma volt. Ugyancsak vasárnap este a kongresszus több énekes tagja a városháza tornyában az eszperantó-himnuszt énekelte el. Az ének hangjai messze elhallatszottak s a korzó sétáló közönsége nagy tetszéssel hallgatta. Hétfőn mi az országos1 nagygyűlésnek neffl jelleget adott. ! afi, Albánia a monarchiához— Segítséget kér. — (Saját tudósítónktól.) Turkhaa bán miniszterelnök a következő taVi' küldte Berchtold külügyminiszternek: ^ — Miután a csendőrség a déli tartományokban vau, az ap*'!, mány kéri a hatalmakat, hogy h® many iKieri: a hatalmakat, hogy l tu" pt latiul utasítsák Philips ezredest, razzó biztonságának érdekében az'' Szkutariban parancsnokolt európai1,"5 pjkontingens 500 főnyi különítmény^ $ razzóba küldje. Miután ezzel az berrel a főváros biztonsága teíjesen ^ siva van, a kormány eredményesen"(;i. gozihatik majd a llákosság sán, melyet, tudatlanságát és ségét .fölhasználva, néhány idegen aj ^ félrevezetett. Európa ily módon f ' a sen meg fogja könnyíteni Albarnan rend és nyugalom fentar.tását, meJW| országnak oly nagy mértékben Sí van. A Le Journal-nak jelenti ^L, kiküldött küílön .tudósítója: Vámos me $ menekülni bnem' m Iiiuuuu uuuvoinuja . r menekülni készül Durazzóból. Kii®1 nyi katholikus malisszcrrai, akik vf vetik vezérüket, Bib Dodát, a fe] Szkutariba akar menekülni, ahol , a kaszárnya biztos védelmet nyui' . családjának. Tény az, hogy fejedelmi konakban lázas sietség^ ^ jt> gólnak, ládákat szegeznek le és 101 „jV I arra vail, hogy a fejedelmi család » SZÜl. i j'jft 12.000 mohamedán albán íiH előtt s vezetőik huzzák-áialogatják | lásokat a nemzetközi' ellenőrző t»z° Táborukban gyakran hallatszik eZ_f ft Stop üiabb i a «ak szo: MS <1 f^iök IS . a && ^kben. s *2 •veiK Platóit Cl !°tt; és l IJf " — Éljen a szultán és Mohamed ^ A hírlaptudósító megjegyzi- hoí ^ j edelem visszavonulása a malisszór" , gyon hasoulit a lemondás első * Két leghívebb tanácsadója, CastaW kapitány 'és Buchberger osztrák-in®^ ^ zul már elhagyta a fejedelmet, min" visszatértek hazájukba t% Ja?' • Uz é Durazzóból jelenítik: A fölkeld délután minden ellenállás nélkül f ^fi Siák helységét. A kormányépüK^1,1' a \ ezelőtt a prefektusnak volt a sz»a iök zászló leng és Dervis A/ó ^ pf egyik vezére lakik benne. Ali a pen nyilatkozott a felkelők szán"1 — Mi nem akarunk -vtérontás ^ ^ akkor támadunk, ha bennünket^ h 'iSíó "liisl ' >zt0 Ha „SZEPLŐITŐL" szabadulni akar, használja a biztosan ható, valódi mádnak. De megakarjuk értetni i Vfln^ Főraktár : Lerakat: