Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-06 / 105. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, ,1914. május 6. lön tanácsi ügyosztályt, .egy kereskedelmi ié® ipari tanácsi ügyosztályt létesítünk; már a legközelebbi napokban az erre vo­natkozó kezdeményezés határozattá lesz. Ezt csak azért említem, mert az itt elő­adott tárgyba beleillik és mivel talán ez az első ilyenfajta kezdeményezés. Nem vagyok szerénytelen, ha az.t mondom, hogy ez példa gyanánt hasson. Biztos vagyok abban, hogyha pláne a iGyOSz vezetése alatt (ugy van, ugy vari) az ország egyes ipari empóriumaiban ilyen szervek tisz­tán ipari szempontokból keletkeznének, akkor ugy az ipar terén, mint az ipar ér­vényesülése terén is kétségtelenül nagy eredményeltet tudnánk elérni. lEbben a szegedi iparos pártban, mint első és mint fontos pont, ki lett mondva, hogy nem po­litizál. De bel van a politizálásnak a ha­tára, különösen ebben az országban, hol van az a határ, ahol a politika kezdődik és az iparosérdek végződik"? Én azt hiszem, hogy itt határozottan nem lesz válaszfal, különösen a bennünket éppen most foglal­koztató tárgyban. A Szegedi Iparospárt fontos hivatását, eddigi működésének eredményességét, pél­dának állítja az ország többi városai elé az egyik legtekintélyesebb ipari szaklap: a Ho­ni Ipar, az alábbi cikkében: Ipari és kereskedelmi ügyosztályok a vi­déki városokban. Olvasóinkat nemrég érte­sítettük arról a dicséretes szervezkedésről, a melyet a szegedi iparosok és kereskedők Wimmer Fülöp kezdésére iiniciáltak avégből, hegy az ipari és kereskedelmi érdekeknek Szeged város törvényhatóságában kellő vé­delmet biztosítsanak. Az uj szervezet egye­lőre nem ak.ar politizálni, de mint a szer­vező, Wimmer Fülöp nemrég helyesen meg­jegyezte: {„ki tudná Magyarországon meg­állapítani azt a határt, ahol a gazdasági ér­dekék védelme végződik és a politikai élet­ben való részvétel szükségessége kezdődik?" ,A szervezkedés eddigi pozitív eredménye egy külön szegedi ipari és kereskedelmi ta­nácsi ügyosztály létesítése, amelynek hatás­körébe kerülnek az összes ipari és kereske­delmi iigyek. Ha. ezt a kérdést jól oldják meg, iaz uj ügyasztály élére megfelelő szak­embert állítanak és ha az uj ügyosztály mű­ködését helyes gazdasági érzék fogja irá­nyítani, akkor a most emiitett reform nem­csak Szeged városnak válik mérhetetlen hasznára, .hanem példát fog statuálni a töb­bi vidéki. városok részére is, ahol egyes ki­vételektől eltekintve, szintén, kellene valamit cselekedni az elhanyagolt kereskedelmi és ipari érdekek védelmére. A képviselőházi őrség kicserélése. Po­litikai körökben az a Ihir terjedt el a napok­ban, hogy a képviselőházi őrség parancsno­kait, akik aktiv katonatiszteik, csendőr tisz­tekkel fogják kicserélni. A 'híresztelésnek po­zitív alapja az volt, Gerő százados, aki őr­naggyá lépett elő, elhagyja a parlament épü­letét, leveti az aranyos sisakot, visszatér a katonasághoz és helyébe Móritz László veszprémi csendőrtiszt kerül. Időközben ar­ról is beszéltek, hogy az egész örséget csend őrökkel válVják fe'l. Ellenzéki körökben az a vélemény nyilvánult meg, hogy tökéletesen mindegy, hogy palotaőrök, vagy csendőrök lesznek-e. A különféle híresztelésekkel: szem­ben Szász Károly, a képviselőház alelnöke igy nyilatkozott: — A. parlamenti őrség vezetőségében nem áll be semmiféle változás a közel jövő­ben. Nem felel meg a valóságnak, hogy a vezetőség tagjait csendőrtisztekkel óhaflja a Ház elnöksége fölváltani. Az a tény csu­pán, hogy Gerő százados avanzsmáoja foly­tán visszalép a katonasághoz és helyébe Mó­ritz László csendőrtiszt kerül. Hogy épen csendőr tiszt foglalja el Gerő százados he­lyét, tiszta véletlen. ffl * si « » m 9 B «rs m w «s? ss sr» 9) e 5 Hirdessen a Délmagyarországban! EfaassBaaxfiBsssüiiBttsaaBBaBGBB Szerdán és csütörtökön Fantasztikus bohóság 3 részben. írták: Brúdii SáiÉF ís ím Endre. A főszerepeket játszák: Gróf ündrássif Katinka, Gróf Uay Ádám, Gróf Baítfiyóny Gyula, Gróf Hadik Giia, Gróf Csóky Isfuán, Gróf Semsey iliy, Gróf Eszferiiózy Fereni, Gróf Szédiónyl Katalin, Gróf Szédiónyl Imre, Gróf Zldiy Béla Rezsó, Gróf Semsey bászlónó, Gróf liienikíieim Manó. Előadások hétköznap 5, 7 és 9 órakor vasárarnap d.u. 2 órától éjjel 12 óráig. HIREK 0000 SZEGEDI KALENDARIUM AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése „ szerint: Változékony idő f!^ | várható, lényegtelen /;ó'J O | változással és helyenként " zivataros esőkkel. Sürgöny prognózis: Változékony, enyhe, zivatarok. Déli hő­mérséklet: 18.4 C. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal­ban délelőtt 8 órától délután 2 óráig van hi­vatal, A polgármester betegsége miatt nem fogad, A főkapitány fogad délelőtt 11 órától délután 2 óráig. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzlet vezetőségnél és a munkásbiztositó-pénz­lárnál reggel 8 órától délután 2 óráig van hivatal. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hiva­los óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatása délután 2 órától 3 óráig. SOMOGYI KÖNYVTÁR, nyitva délelőtt 10—l-ig és délután 4-től 7-ig. Idegeneknek a képtárt engedéllyel hétköznap is meg lehet 'ekinteni; helybeliek vasár- és ünnepnapo­kon látogathatják délelőtt 10—1 óráig. A FEMINISTÁK gyakorlati tanácsadó­ja hétfőn és csütörtökön délután 6—8 óráid faifja hivatalos óráját, a Berlite-iskola he­lyiségében, (Csongrádi Takarék uj palotája.) A KÖZ KÓRHÁZBAN: a beteglátogatási ölő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este nyolc órakor „Böském", operett. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: Göre Gábor, Dvrbints sógor és Kátsa tzigány. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután öt órától kezdve este 11 óráig: „Az őserdők mélyéből". „A já.sss leány", drá­ma 4 felvonásban. Mókák URIiSíZÓ. Timur, ,a hős, Ispahánnál megsérült-. Az orvosa megnézte a sebet és igV szólt: — Uram, ha meggyógyulni akarsz, éget­tesd ki .a sebhelyet. Timur megparancsolta, hogy parázsló szenet hozzanak. •Már javában izzott a szén, amikor meg­jelent, lihegve, Timur vezére és igy szólt: — Uram! Az orvosod ostoba fickó. Több: megfizetett csaló. VoncLd vissza a szavad. Ho zok egy perzsát, .aki kenőccsel meggyógyít­Timur az izzó szén után nyúlt 'és kiéget' te a sebet. — Katona vagyok — mondotta — (le még mindig jobb, ha elvesztem a féllábam, mintha .a harcosaim elvesztik hitüket Pa" rancsa im rendibb ellenségében. FOGADÁS. Három művész üldögélt, hajnal, felé a kávéházban. A festő igy szólt: —- Tudjátok mit? Hazudjunk fogadás­ból. Aki a legnagyobbat, hazudja, annak ki­fizetjük a oechjét. És rögtön el is kezdte a. versenyt. — A feleségemnek csudaszép fülbeval01 vannak, de sohasem viseli őket, nehogy a többi nők irigykedjenek. A hazugság valóban minden bee-ü!ési'a érdemes volt. De nagyobbat is lehetett fo­rszéi ni, amit a költő azonnal be is bizony1' tolt. — Fürdőorvost kcnzuláltam egy izbeü­Azt mondotta: A mi forrásunk nem jó *

Next

/
Thumbnails
Contents