Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-05 / 104. szám

ve­mg hazudtoló frisseséget s ha, hamarosan nem veszít játszmát, könnyen bekerülhet az első öt közé, hová régi eredményei után, Laskert kivéve, a legtermészetesebb jelölt. — A repülés egyetemi jíanszéke. New­llorkbál jelentik: Az amerikai Yale-egyetem a repülést és léghajózást hivatalosan felvet­te tantervébe és ezentúl rendszeres előadá­sok lesznek a repülőgépek és léghajók szer­kesztéséről, építéséről és kezeléséről. A repü­lőgép- és lógbajóiparnak Amerikáiban való nagy fejlődése következtében nagy szükség állott be az olyan mérnökökben és techniku­sokban, akik különlegesein e téren dolgoznak. Eddigelé az egész világon kerek számmal tízezer lóg járóm ü van, amelyeknek az érté­ke mintegy négyszázmillió korona. A lég­Jármüveknek e nagy számára való tekintet­tel találta a Yale-egyetem szükségesnek en­nek a tudománynak külön tanszéket kreálni. - Cigánykerekek a főváros felett. Pfgoud ördöngös repülőmüvészetéből Ízelí­tőt kapott vasárnap Budapest közönsége is. Báró Pasquier Róbert, egy bátor francia pi­lóta produkált a Rákosmezőn olyan mutat­ványokat, aminőkre eddig magyar földön nem volt példa. Az emberek tízezrei elra­gadtatással figyelik minden mozdulatát és halk moraj fejezte (ki az ember törniegiek cso­Pasquier szép időben szállt fel. Kétszáz méter magasan lehetett . . . egy rántás a kormányon: Pasquier oldalt, nyllegyemn­f>en röpül Teljesen oldalra dől a gép, de már vissza is nyeri eredeti helyzetét. Most egy kis, alig háromszáz méter kerületű kör következik, Pasquier ismét oldalt dől, egy szabályos nyolcas után pedig kétszer meg­fordul a levegőben. A gép előbb orra bukik, majd hirtelen felszökik orrával, egyenesbe kerül, felágaskodik és a következő másod­Porcben megfordul a saját tengelye körül. Uj 'en merész, hajmeresztő fordulatok egy­mást követik. A Rákos cirkuszihoz hasonlít, Pasquier a magas iskolát járja gépével. Pcn tesari berepül egy kört, azután megfordul, oldalt dől, bukfencet vet, ismét kört ir le é.s ozután jön a Loopiiig-the-tloop. Pasquier buk foneezik, cigánykereket hány, háttal repül a földnek. A gép teljesen megfordult, Pas­Mier fejjel lefelé halad több száz métert, az­után egy ujabb rántás a kormányon és a Oép ismét visszanyeri eredeti helyzetét. Halk moraj, meredt szemek, egyetlen egy éljen: a közönség minden zajos lelkesedésnél főbbet kifejező csodálata. Csak nézni, bá­mulni tudunk, a nézők sorát végigszáguld­m a kiáltás: — Rettenetes! Csodaszép! A pilóta most köröket ir le. Felesége, bájos, feketeszemű asszonyka, Lukács László páholya mellett ül Born bárónővel. Égy arcizma sem rándult meg, mialatt fér­je a legvakmerőbb mutatványokat végzi. b&ein<o mosolyog, de azért állandóan követi 0 sárga monoplánt. Most ismét felfelé halad Pasquier. Most hat-nyolcszáz méter magas­ham van, amikor ujabb bukfenc következik. Bélkelet felől kibújik a kék égbolton a hal­vúny félhold. Ezt észreveszi Pasquier és oáromszor is körültáncolja a holdat, sót tiszteletére pontosan a hold alatt bukfencet vet. Ezután mesés gyorsasággal csigavonal­on felszökik a magasba. A gáz, amely a motorból kipuffog, üstökös-csóvaként követi f gép útját, öt óra tiz perc. Pasquier hirte­en egyemesbe tér át, majd olyan sikiorepu­'essél közelíti meg nyolcszáz méterből a fol­oet, hegy ,szi,1!te élbiU az emberekben a vér. He Pa kö asqmer ismét a magasban terem. A tér ozepén megáll, a gép orra .folemelked^ee 0 Pilóta újra fejjel lefelé ropu. A « nyörüld) munkát végzi-/jg^U^ táncol a levegőben, apró par sww szabályozás körökben, közvetíti a ^ knm előtt repül és egyszerre csa* » rég feje fölé kerül. Senkasem fe r; • ' szünet következett. Pasquiert ujbol DÉLMAGYARORSZAG falják, majd háromnegyed hatkor ismét star tol. A legkülönb produkciókat végzi, szer­pentinutat tesz a levegőben, ismét oldalt re­pül, a szárnyaik függőlegesen áll, Pasquier teljesen oldalt dől leszijjazcitt ülőhelyén, majd újra Looping-the-ioop és végül egy olyan zuhanó-repülési, aminőt csak katasz­trófánál lehet látni. De Pasquier biztos kéz­zel kormányoz, a gép ott fordul, ahol ő akar­ja. Budapest még ilyet nem is áklomott eddig. — 20 évi kényszermunkára elitélt fiu. Az egyik párisi esküdtbíróság a 'legutóbb itél-' kezeit Coltat Renié nevii tizenhat éves suhanc felett, aki a Vogézekből jött Párisba és egy papirkereslkedésben inaskodott. Az elmúlt év decemberében a íiut elbocsátották, ment ke­vés volt a munka. Mikor az elbocsátott inas távozóban volt, találkozott az üzlethelyiség­ben volt főnökével, Varon-nál, akire revol­verrel rálőtt és súlyosan megsebesi ;ette. — Mit csináltál, szerencsétlen? — kia­bálta a megsebesült Varon. — A pénzedet akarom! — válaszolta a fiu — és az eszméletét vesztett ember tői el­rabolta tizenöt franknyi készpénzét. A sebe­sültet csak hosszas ápolás után tudták meg­mernem az életnek. A fiatal gyilkos: az es­küdtbíróság verdiiktje alapján a birák husz évi kényszermunkára ítélték és a büntetés letöltése után következő tiz évre kiutasítot­ták Parisból. — Különös Isten hozott! Lbalkodónak talán nem volt olyan különös Isten hozottban része, mint nemrégibein Hakon királynak, a mikor meglátogatott, egy norvég halász vá­roskát. Lobogókkal, feliratokkal, virágfiizé­rekkel és miegymással díszítették fel a hü alattvalók az egész várost. A királynak kü­lönösen feltűnt a piactéren egy ház e hatal­mas felirattal: „Isten hozott, felség!" Nem tudta megállani, hogy a város polgármeste­rétől meg ne kérdezze, kié az a ház, amelyen az az óriási felirat díszeleg. — Az kérem, a kerületi fogház! — vá­laszolta a polgármester, a,ki nagy iparkodá­sában észre sem vette az egész dologban rej­lő -iróniát. A király mulatott -a dolgon és nevetve jegyezte meg: — Ennyi udvariasság! Ez igazán meg­ható! — A halálraítélt. Augsburgból jelentik : Rumpf az utolsó percig visszataszítóan cini­kus volt. Mikor a bíróság elnöke felszólítot­ta, hogy akar-e még valamit mondani tfée delmére, Rumpf megdöbbentő nyugalommal igy szólt: — Azok a tanuk, .akik ellenem vallottak, sohasem láttak engem, én sem ismerem őket. Bajba akarnak keverni, mert a magyarok gyűlölik a németet. Azért áskálódnak elle­nem, mert a kedvesem magyar asszony. Ezután az esküdtek visszavonultak ta­nácskozásra. Nem telt bele félóra s vissza­jött az esküdtszék. A verdikt egyhangúan marasztaló volt és a törvényszék kimondta a halálos Ítéletet. Az elnök felszólitására Rumpf fölkelt és a bíróság sorompója elé lé­pett: egyetlen arcizma sem rándult meg, nem remegett, mikor fölolvasták előtte a ha­lálos Ítéletet. Nagy kérdés azonban, begy végrehajtják-e az Ítéletet. Jogászkörökben az a vélemény, hogy Rumpf kegyelmet fog kapni. — Próbafőzés. A szegedi légszeszgyár igazgatósága hétfőn délután öt órakor a Haggenmaeherjfóle sörcsarnok külön termé­ben próbasütéssel, főzéssel 'és vasalással szemléltetett előadást tartott a légszesz gya­korlatilag .célszerű használatáról. A sütést­főzést és vasalást ,a legmodernebb rendsze­rű gázfőző-készülékeken eszközölték. Egy óra hossza alatt tizenhat személyre főztek ételt az egyik készüléken, mialatt a másikon igen rövid idő .alatt süteményeket sütöttek. Az érdekes előadást nagyszámú hölgy közönség hallgatta végig és a gázfőző készülékekről sokan nyilatkoztak elismeréssel. — Nyugat. A Nyugat, Ignotus, Ady En­dre és Fenyő Miksa szerkesztőben megjelenő szépirodalmi folyóirat május 1-i 9-ik száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Halász Imre: Rákóczi Ferenc. Móricz Zsig­mond: Élet a Kereszten (Regény II.) Szabó Dezső: Anatole Francé. Nagy Zoltán: Füst Milán: Változtatnod nem lehet. Réti Ödön: Nátó (Novella). Felvinczi Takács Zoltán: Keletázsiai művészeti irók. Balázs Béla: Ta­vasz csatája (Vers.) Seböplin Aladár: Lövik Károly. Lengyel. Géza: Ybl Miklós. Szabó Ervin: Proletár költészet. Ady Endre: Ver­sek. Ferenczy Béni rajza. Figyelő: Ady En­dre: Szép Ernő könyve. Tóth Árpád: 'György Mátyás verskötete: Liegia. .Nagy Lajos: Bíró Lajos: Ciklámen. .Elek Artúr: fíarsányi Kál­mán regénye: A kristálynézők. Szabó Dezső: Kassák Lajos: Isten báránykák .Bárdos Ar­túr: Katona Nándor. Bálint Aladár: A Nem­100.000 KORONA ÉKSZERÁRU HITELRE Közhirré tesszük, hogy 100.000 korona értékű ékszer­árut óhajtunk kényelmes részletfizetés ellenéhen kihitelezni. Tehát mindenki vásárolhat divatos ékszert, arany, ezüst órát. Briliáns-árut, ezüst és kina ezüst evőszert, márvány és valódi bronz müipnri tárgyakat hitelre. Azonnali fizetésnél 10% engedményt adunk. Feltételek: Az áruátvételkor a vételár >/< része fizetendő. A fennmaradt összegre havi részlet: 50 kor.-ig K TELEFON 10-65. ÉKSZERÉSZEK ÉS ÓRASOK FISCHER TESTVÉREK SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 10. SZÁM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents