Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-27 / 122. szám

Szeged, 1014. május 27. délmagyarorszag 5. Bristol-szállóban bérelt szobát, ma reggel azönhan már nyolc órakor, amikor a lakásfon még mindenki aludt, megjelent a ravatala® szobában. 'Az éjszakát Kern Ferenc és Nemes Sándor detektivekkel Orbán István inas virrasztotta át. Egyikük sem hunyta le szemét egy Pillanatra sem. A detektívek a ravatalt és a dolgozószoba műkincseit őrizték. A Ferenc József-térre nyiló .ablakok egész éjjelen át tírva-nyitva voltak. AZ ÖZVEGY ÁLLAPOTA. Kossuth Ferencné állapota (tegnap este óta lényegesen javult. Az esti órákban a dolgozószobából már .a saját lábán ment át a hálószobájába. Nővére, Kvassay Márta és Derzsi Zsuzsi, a IHerzel szanatórium ápolónője, egész éjjel mellette volt. Ritook Zsigmond dr. egyetemi tanár elővigyázatosságból éjjel féltizenegy órakor meglátogatta a kegyelmes .asszonyt ós konstatálta, Ibogy az állapota javul. Kossutbné mély álomban töltötte az éjszakát. Az orvosok rendeletére többször fölkeltették. Reggel kilenc órakor felébredt s a morfiumtól főfájása volt s ezért délelőtt tiz órakor még nem hagyta el az ágyat. voiia1®: jlvop' í-ví ^ ton vf , afi8* vea r 5zai; ed a es®. •ritáfo <ta rav# soruí nác908' léi . © t ** e ^í 4 Ujabb bonyodalmak és viták a tanyai vasút körül. - A főispán a keskeny vágány u vasút ellen (Saját tudósítónktól.) A tanyai vasút "gyét Balogh Károly pénzügyi tanácsos retera'ta a mai előkészítő tanácsülésen. A tanacs a Anyai vasút ügyében kiküldött bizottságok javaslatát, amely szerint a vasút iranya a '"fok-soron vezettessék, elfogadásra ajánlja 0 közgyűlésnek is. . . Az előadó reíerádája során Cicatricis Ui°s dr. főispán behatóan érdeklődött a ta"yai vasút ügyének minden részlete iránt és a?-t a véleményét fejezte ki, hogy ennek a fontosságú közgazdasági kérdésnek a k0*miéskivánta megoldása mind technikai, f Pénzügyi szempontpkból helytelennek Előbb technikai szempontokból tejtefte a főispán a tanyai vasút hátrányait. fotrinte nem keskenyvágányu vasutat kelle7 éyiteni a tanyán, hanem rendes nyomtafgut, amely közvetlenül belekapcsolodf az államvasutak forgalmába. Nem ta*asut- hanem nagyvasul kellene oda. r. - Sok vasút szellemi megalkotásában Ivettem már - mondotta - de a tárlataim azt igazolják, hogy keskenyva!> vasút építése kockázatos befektetés fogyarországon. Példa rá a csabai hasonlo AH amelyre, rengeteg összeget fizettek ra. fofoenyvasut ' Vagy r _ 0 H ertj és --- építésének csak bányáknál, voá,talában ott van értelme, ahol kis tá fson ' ter , . —wt-l vm.11 w v^l- , fn nagy teherforgalmát bonyolítanak fotómmal a tanyai vasút hetven kilóméfoSsziKám, —„ o ráunt cáóra teci lan^y'Ai v cio ii c i.w. hát ne7USágU lenne' erre a távolságra te htaf fy kifizetné magát, hanem esetleg törhatn°fális anyaSi kövétkezményekkel is u megépítése a város közönségére. íöifoán m értera azt sem — 'folytatta a miért van szükség a részvénytárfo>o, \ha a 2 és fél millió korona tőkét a adja. hytuf. Karoly: Azért, hogy a vasút ne fonaen °zigazgatási kezelésben, mert akkor vinti|. Ugyét-baját a közgyűlés elé kellene fohi •M'J li u et vi' & y> IX a "'Csakhogy _ mondotta a főispán — ^nifoiu ana olyan részvénytársaság, de ,J, e vállalkozó, amely, vagy aki maVáll "'"C") UUIVI, , éré- ná a va'sut fönntartásának és üzem: ros„._, enek a rivi.Vóiát Fw n rizikót is a vának u'T a rizikóját. Ezt a rizikót is a vá jeli viselni, mert a vasút fönntartását fogy ráfotével járó költségeket vállalkozó, 'áfára ráhány társaság csak a város számW ailalná el. Kizártnak tartóm azt is, vai """vasut 5 ós fél százalékot Ihozfotici^ ka is' Pedig a város ennyi kamatgaVa$ut foar biztositani a részvényeseknek. A i tcx. ^ öt percentet cptn ifnor hozni, a tötehát - Percentet sem fog hozni, a t ^stiak a perdu hozzálSfülása volna ' Általában ez az egész ügy ugy van beállítva, mintha egy rentábilis vállalkozásról lenne szó. Hiszen az államvasút sem' vállalná el a tanyai vasut üzemvezetését és fönntartását. Balogh Károly: Mert nem engedi meg a törvény. — Dehogy is nem. A törvény csak azt mondja meg, hogy mit vehet át az államvasút, de hogy ezt nem veheti át, azt nem mondja ki. Az államvasutaknál a dodonai jós arcával nézik a városnak ezt a vállalkozását, mert jól tudják, hogy tömérdek pén.zt fog a város ráfizetni. Ha rendes szélességű nagyyasut épülne, akkor vállalhatna 5 és fél százalékos kamut garanciát a város, akkor a fentartással se volna baj, mert átvenné az államvasút. Igy azonban nagyon aggódó szemmel kell tekintenünk ez elé a vállalkozás elé. Bokor Pál azt mondotta a főispán kijelentéseire,. hogy túlságosan pesszimisztikus szemmel nézi a tanyai vasut ügyét, bár igaz, hogy amikor a tanyai vasútépítés terve első izben fölmerült, rendes szélességű nagy vasutat ajánlottak azok, akik objektíve szólhattak hozzá a kérdéshez. A tanyaiak azonban azt mondották, hogy az ő törpegazdálkodásuknak ez inkább megfelel és a nagy vasut tervét a közgyűlés elvetette. Balogh Károly azt vitatta, hogy (ha az első években nem' is hoz jövedelmet a tanyai vasut, sőt valamelyes ráfizetés lesz, a későbbi évek során föltétlenül haszna lesz belőle a városnak. Forgalmi statisztika alapján állították össze a költségvetést olymódon, hogy a tulajdonképeni forgalmat Szesztay Lászlóval a harmadára redukálták és még igy is olyan vállalkozásnak bizonyult a keskenyvágányu tanyai vasut, amely föltétlenül kifizetődik. Taschler Endre szerint most már késő arról tárgyalni, hogy jobb lett volna nagyvasuk A tanács utasítást kapott az ügy aktáinak elintézésére. A további leendő mos! még csak az, hogy az engedélyezési tárgyalást lefolytassák és megszerezzék az emgedély-okiratot. Amikor ez meg lesz, véglegesen a közgyűlés elé viszik az ügyet: akar-e építeni a város, vagy sem? Akkor majd a tanácsnak erkölcsi kötelessége lesz kifejteni azokat az aggodalmakat, amelyek ezt a vállalkozást katasztrofális színben tüntetik fel és a közgyűlés majd dönt, hogy belemegy-e az anyagi rizikóba, vagy eldobja az egész tanyai vasutat és rendes szélességű vasutterv készítésére utasítja a tanácsot. — Jó volna azonban erről minél előbb felvilágosítani a közönséget — fejezte be a vitát a főispán — mert ugy jár majd a város, mint az az alvajáró, aki a háztetőn járkál és akkor ébred föl, amikor már lepotytyant a földre. A fölkelők elfoglalták Durazzói. (A fejedelmi család hadihajóra menekült. — Nemzetközi intesvenció Albániában. — Az európai ellenőiző-bizottság tárgyalása.) (Saját tudósítónktól.) Albánia mind válságosabb napok elé kerül. Ma teljesen megbízható jelentések elmondják, hogy a fölkelők elfoglalták Durazzót és Vilmos fejedelem családjával együtt osztrák-magyar hadihajóra menekült. Igy állván a helyzet, az európai beavatkozás elkerülhetetlennek látszik, annál inkább, mert a fölkelők nem hajlandók fejedelmükkel a békéről tárgyalni se. A monarchia vezető diplomáciai helyén még nem tartják eléggé tisztázottnak az albán helyzetet. Be akarják várni Vilmos fejedelemnek a fölkelőkkel folytatott tárgyalásait, csak ezek befejezése után lehet határozni a további lépésekről. A hatalmak is bevárják az ujabb jelentéseket, liogy együttesen döntsenek a történendők fellett. A döntés Budapesten lesz, a hova a hatalmak nagykövetei huszonnégy órán belül valamennyien megérkeznek, hogy Berclitolddal tanácskozzanak. Rómából azt a jelentést kapjuk ma, hogy nemzetközi intervenció készül Albániában. Hir szerint az olasz külügyi kormány azon fáradozik, hogy a tervhez megnyerje a hatalmak hozzájárulását s erre meg is va-n a kilását, mert az eszmétől az entente-hatalmak sem idegenkednek. Ugyan e jelentés szerint a kikül den dö csapatok létszáma húszezer lenne. Ha ez a terv gyorsan megvalósul, mindenesetre nagyobb reménnyel tekinthetünk az elkövetkező események elé. Talán ennék az intézkedésnek döntő befolyása lehet még a most folyó tárgyalásokra is s a felkelők is engedékenyebbek lesznek, mint most, amidőn jóformán ultimátumokkal dolgoznak. Az olasz lapok tudósításokat közölnek Aliotti követnek a fölkelőkkel való tárgyalásairól. Az első békülő kísérletet Marecchio ezredes és Maltedo őrnagy tegnap reggel tette. A fölkelők elutasítják a pénzbeli támogatást és kijelentik, hogy mivel a kormány ágyuztatott rájuk, nem hagyják magukat visszariasztani, bemennék a városba. E közvetlen veszedelem hatása alatt a fejedelem hajóra szállott és udvari marsallja és két szolgája kíséretében fegyveresek nélkül a városon át kilovagolt a lagunahidhoz, ahol a legtávolabbi előtörzs állt. A nép tisztelettel köszönti, itt-ott éljenzik is. Délutáni két órakor Aliotti követ uj'ból elküldte az ezredest és az őrnagyot a fölkelőkhöz, akiket a sijaki főhadiszállásra vezetnek. Aliotti maga is utánuk ment. A vezérek udvariasak és előzékenyek, de válaszuk mindig egyforma: — A kormány nem csinált semmit, még vallásunkat sem tudta megvédeni. Az olasz ezredesnek, aki azt kérdezte tőlük, hogy milyen viszonyban állottak Eszszad basával, azt felelik: — Semmilyenben; Esszádot szerették és féltek tőle, de sok ellensége is volt. Minthogy letartóztatták és száműzték, megértjük, hogy vallásunkat és népünket akarták megalázni. Ez az ember értünk szenved, ezért szeretjük őt, mint olyan embert, aki a mienk. Hosszas vitatkozás, magyarázgatás és Ígérgetés után végre sikerült Aliotti követnek és Daniska dragománnak a fölkelőket szeli-