Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-26 / 121. szám

26. tető ti' • ugy; íkélteto tán tt (tő Y , ip/ resitré' /ánsá? égi br eben 1} élező/ t.art/ teri«d° ruréf ti' egrábíz® fal®1' agfj ötel®/ •.ben/ cr ne}1 ölsg' anfif Stéged, 1914. május 26. DÉLMAGYAKORSZAÖ_ tető bizottságok elé a tanon-cszerződósből keletkezett vitás ügyek, -mig a gyárak és a na«yobb vállalatok, melyek a kezdet-leges bíráskodási formákból kinőttek, tartozzanak az ipari .bíróság elé és pedig feltétlenül. A koronán felüli perek pedig mindjárt első /kon az ipari bíróság előtt legyenek meginőithatók. ,Ez a hely-es j-ava-slat megszüntetne egyrészt azt a visszás állapotot, -bogy akár -igen teletekbe nem tartozó leieu peuig » """'Art;, bíróság elé legyenek kénytelenek fordulni 4U koronán aluli követeléseik iránt. , . Működjék töhát teljes jogkörrel a reszebiztosított hatáskörön belül a községi bi/tóg, ipartestületi békéltető bizottság es "feari -Bizottság". Ha pedig a lüktető kereskedelmi és ipari életnek velejárója lenne az, kogy a munkaadók ós vállalók között Mtterült perek is szaporodnának, ezen a-z áron / inkább szaporodjanak a perek, amikor rénden érdekelt nyugodtan bízná ugye sorfl arra a hatóságra, amelynek igénybevételét követelésének értéke jelöl ki. __ Landesberg Jenő dr. •ondf a ^' & iszé! nádi3 ifc » v® << f? V w ; s?6; H jy/ rét.3 -nana* dt tadósitónktól.) Az a ho-sszu, re .7 Példátlan haláltusa, amelynek. eg-yhírei hetek óta facsant-ák össze ges r- et' teljesem és kizáróan a tnélyséKo$sJSZvét húrjára feszítették a közérzést ,Gn,/Pereme egyénisége irányában. És élet,& - meg 'mindjárt, ha visszatekintünk któely tására' 'ép iai r^szvét érzése az, szerpy /lián-dó akkordul szolgált közéteti Résének minden szakához. Lehalt Kossuth Fer-enc, Kossuth to. g'löllí fia> a Nagynak utódja és örökökivétei aZ utótilás> iez az örökség, amelyét volt // ragy-ogó szerencséjének nézték, SVakr ®letón-ék igazi fátuma. Elég ttébenan, íordul élő a nemzetek történek kéjei/ t °gy lángelniéjü a-pák u-tá-n kevéseserovT1'teüeny fiuk kövétkeznek és az ilyen hogy en /kerülhetl-en tragikummá válik, Ij-'ebb ^ e4ed-nek fénye a kelteténéi is mésuth par'nyékba helyezi az utódot. Koslga2S^g!jrencet is ö ss zezs u eoiit otta az .az ö ró takarta el élte vallóját is. El kell mondani róla, hogy kárbaveszett benne az isteni adomány, mely igazi tehetséggel és nagy akarattal ruházta fel és kárbaveszett az atyai nagy örökség, amely a misszió fényével övezte. Kossuth Ferenc haláláról, a részvétről s a temetési előkészületekről, Kossuth F-erencné balesetéről a következő részletes tudósításunk számol be: VASÁRNAP DÉLUTÁN. Kossuth Ferenc a vasárnapot jóformán végig eszméletlenül töltötte. Ha öntudatnál volt. mindenkit elrémített az a rettenetes -fáidalom, mely kin-ozja. -Olyan kétségbeesetten szenvedett, hogy jajgatása kihallatszott az előszobába. Délben orvosai a következő bulletint adták ki: — Alig számlálható érverés, .nehéz lélegzés, öntudatlan, az általános állapot változatlanul válságos. Ángyán, Müller. Délutánra még elviselhetetlenebb volt Kossuth szenvedése. Négy -óra felé lélegzése egyre kihagyásosabb. Tömérdek érdeklődő járt a lakásban- is és a telefon- folyton csengett. Mindenki tele részvéttel azt kérdezte, hogyan van Kossuth Ferenc? AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA. Negyedtiz óráig rettenetes fájdalmak gyötörték ,a beteget. Szervezete már fölinondotta a szolgálatot, bénultan, mozdulatlanul feküdt ágyán, kínjai azonban mintha még jobban felülkerekedtek volna a kimerült organizmuson. Negyedtizenegytől szinte szakadatlanul jajgatott a nagy beteg. A már beszelni nem -...17;tíwip.sfylé jrá* ; hencet is összezsugorította az de aSa^alan összehasonlítás ó-lomfedelle, bói 0 igazi balvégzete még más iorrás/árma-zott. Helyzetének ferdesége álllnM V o-o-irp-nislév .-tt a nagy Xi m„. tudó félholt ember artikulálatlan, rikácsoló sikongatása hangzott folyton. Ágya mellett állottak: felesége, öcscse, özv. Ambrozovics Bélán-é, Ambrozovics Lajos és felesége, Kvassay iMárta, titkárai: Pallay Sándor dr. és Jakab Sándor dr., Jancsók István és Orbán István inasok s Derzsi Zsuzsanna ápolónő. Tehetetlenü.1, a legkisebb remény nélkül arra, bogy segíteni tudjanak. Mindenki sírt, a grófné többször összeseit. Lajos Tivadar pedig zsebkendőjét t-artotta arca elé és tompa hangon, fuldokolva zokogott. Az ápolónő mondja, liogy naponként szenvedő embereket lát, de a kínoknak ezt a fokozott kin ját még az ő idegei sem bírták. Azt -a csontighat-ó, szinte üv-öitő, rikácsoló, tagolatlan j-ajgatást . . . Müller Kálmán tiz és tizenegy órakor jött el a nagy beteghez. — Percek kérdése ós beáll a katasztrófa — mondta megtörten, — reggelig nem huzódhatik ez a rettenetes haláltusa, amelynél borzalmasabbat még nem láttam. übbö]"to.'uaZ|Ott. HelyzeténeK leiu-cou^ W1?*' hogy egy ktilön egyéniség Hetsé es 'ereje lakozott benne. Kevesebb tyána kevesebb becsvággyal bi-zó?ei1t'e Yoilna azzal, hogy atyja tör. aSyományánaík b'ü őre és legeszméjének, mint Kirítt Uenség-i párt rég kifejtett programfoni*6***®^ Párt rég kifejtett programié L rendithetlen képviselője maradjon. Jjf. ' a7 CW„;„ miP>cr , —...VU1.1I -I^cpvuo-Vviwj-V. 1 )elsö az ePi'gO;nszerep -nem -egyezett meg l/föla-maivat. Egész természete, gon^ükéZaSa 08 tipnir»p,r:,irrip,nhim;i őt tulaj - >r io^. — es temperamentuma ot étiden/ konzervatív irányzat hívének ifjú |'tek- Lehet, hogy atyja melllett töltött tesu ,eiben és a száműzetés keser-itő hatadaj,'att öt is lelkesítette az -egetvivó fortorekvés, de amikor deresedett 1,/szatért hazájába, valósággál rtnem ismert guvernementáhs juSt vi'tt a függetlenségi vezérletbe. J?st a nagy név lesz a halottnak dittKarója. De ez a pompázatos takaiA BETEG ELALSZIK. Negyedtiz után csendesen elszenderedett a beteg, aki eddig eszméleténél volt. Alvása, ugy látszott, nyugodt és fájdaloiníalan. Eltorzult -arcának vonásai kisimultak, mozdulatlanul, hangtalanul feküdt. Ekkor előbb lassan, később mind Ihangosabban hörögni kezdett a beteg. Hörgése félóra alatt oly erős lett, hogy kint, az előszobában, csukott ajtók mögött ugy hangzott, mintha lent az utcán vasredőnyöket döngetnének. Egy hosszú életre alkotott szervezet gigászi küzdelmének még alig látott utolsó csatározásának borzalmas látványa ós hangjai voltak ezek. íSzivverése ekkor már -mind gyakrabban ki-kim-aradt. Tizenegy órakor már negyvenig lehetett olvasni az egyik szívveréstől a másikig ... Ez az élet utolsó fázisa . . . A beteg pedig nyugodtan aludt tovább. Körülötte állottak -hozzátartozói és szívszorongva lesték, mint lesz halkabb a hörgés és nagy spácéumu a szívverés. Ekkor már nem alkalmaztak mesterséges szereket, itt már a tudomány sem adhat egy félórácskával többet sem, hogy elnyújtsa az élet elszakadó fonalát. Négy óra öt perckor megszűnt az utolsó leheletszerű hörgés és a nagy beteg, aki oly példátlanul nehéz, hinos harcot küzdött át, mosolyogva, elsimult arccal, nem is a halottak, de a nyugodtan alvók boldogságával végképen elaludt. Meghalt! A HALÁL UTÁN. A halott Kossuthot letakarták fehér lepedővel és öccse a tetemre borulva zokogott s percekbe került, amig a titkárok a szomszéd szobába vezethették őt. Rögtön telefonáltak Müller Kálmán báróért, Raffay Sándor evangélikus lelkészért, Apponyi Albert grófért, Károlyi Mihály grófért és Bárczy polgármesterért. A szobába-n -magyar stilus-u világos-rózsaszin bútorok, nagy, olaisz ágyban fehér selyemitakaróva-1 födve -a halott. Aki -életében ismerte Kossuthot, megrendül, ha most látja. Nem ismerhetné rn-eg a saját testvére sem. Az erőteljes, kissé, tulhizott jólápolt -ember helyett egy viaszsárga arcú, kicsi, összetöpörödött, ijesztően vézna emberroncsot talál. Osonton bőr, koponyája ráncos, gyér haja megőszült, szakálla nyolc ihét alatt, mióta nem borotválhatják, hosszura nőtt, rendezetlen éis galambősz. Arca azonban derült, csodálatosan derült, mintha aludnék. A PALOTA KÖRÜL. A halál beállta után órákig teljesen kihalt volt a Zrínyi-utca és Ferenc József-tér, -ahová a Gresham-palota nyílik. Reggel tájon azonban ellepték e részeket az; érdeklődők, főként hét óra után, amikor Litvay portás kitűzte a gyászlobogót a palota erkélyére. Megható volt, amint a Lánchíd munkásai, hét ór-akor, amikor egy tömegben munkához kellett ikezdeniöki, sorba állottak a palotával szemben. — Meghalt a Kossuth Lajos fia. Emberek imádkozzunk! És a munkások levették kalapjaikat, egy köziilök harsány hangon elkiáltotta: — Nyugodjék békével! iMinden munkás meghajtotta magát. Aki -látta, mindenkinek könnybelábbadt a szeme. KOSSUTH -HALOTTI MASZKJA. Délelőtt Kossuth Ferenc halottas szobájában megjelent Hormy János szobrászművész, aki a legtöbb Kossuth-szobrot csinálta és Kossuth Ferencről halotti maszkot készitett. Közben a Gresham-palota Zrinyi-utoai kapuja előtt megjelent a halottas kocsi és négy ember hatalmas, vörösrézhői készült művészi szarkofágot vitt f-el a lakásba, melyre a halottat délben felravatalozták. MIT MOND PALLAY? Pallay Sándor dr., a Kossuth hűséges titkára, aki hetek ót-a nem mozdult a beteg ágyájöl és aki ritka szeretettel csüggött Jakab Sándorral együtt gazdáján, a következőket jelentett-e előttünk: — A halált a folytonosan tartó fulladás okozta. Három óráig tartott e rettenetes küzdelem, Attól kezdve már csöndes volt a halódás. Négy óra öt perckor -szenderedett el a kegyelmes -ur, örökre. Minden emóció, küzdelem nélkül lehunyta szemét, nagyot sóhajtott és m-egh-al-t. Két ujjammal leszorítottam gyön géden a már nem is révedező, üveges tekintetű szemeiket, állát átkötöttem fehér kendővel, mert szegénynek nyitva maradt a szája. Mellére hajtottam a fejem, nem dobogott a szive, de tmég -meleg vol-t. Egy perc múlva e melegség is -megszűnt . . . , ,T,A- kegyelmes asszony negyedórával a -haldoklás előtt, a beteg mellett egy rézágyra dőlve elszenderedett, nem tudtuk hogy morfiumot vett magához. A haldoklás- beálltává! probal-tam költeni.