Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1914-05-24 / 120. szám
21. Szeged, 1914. május 24. DÉLMAGYARORSZÁG 7. apsoklta kíséred rista d. káról ie liónap"; adolattál ísége. a •ett 3ép' t króte altui'áito Szaka"' i egy®e: a íbak <f $ morí t köaőna'dóí $ v a * f ban l* zió rf1; 5en f Ion V% s r-ró megró'1' előad" üsM an ró maty° tott ,» ízinW' i nagü fclegácf za» tái'gyf ;ék <f /ein" 3 ház3": ísainrí ö rtja trákof trgjf; * Vf' ú ak"' bogi A szegedi tornaegyesületek a Gazdasági Egyesület ellen. — Mikor legyen a kerületi tornaverseny. — Nyilatkozik a Szegedi Gazdasági Egyesület. — (Saját 1tudósítónktól.) A szegedi sportgyesuletek és a Szegedi Gazdasági Egyesii« között kellemetlen affér támadt. A Szegedi lornaegyesület, a Szegedi Atlétikai Klub a ^taedi Testgyakorlók Köre, a Szegedi Eveos Klub és a Szegedi Vivó Egyesület közösen t°rSiZaKOS kerületi torna- és atlétikai veru'yt alíartak rendezni pünkösd napjain. A jtó5S(tayteret azonban a Szegedi Gazdasági evv ^rben bírja a várostól, a torna lém tó tek tehat a Gazdasági Egyesülettel W 0SSZeköttetésbe abban az irányban, napjaira VerSenyte'ret m'ekaphassák pünkösd Qa7tó.ezen irányú tárgyalások kapcsán a áiHtóiasagl E«yesület titkára, Gerle Imre dr. vezért fZt mondotta a sport egyesületek át 0lnek, ihogy pünkösdkor nem engedhetik kor í'* sportcélokra, mert valószínűleg ekaz '0vtrrsenyek lesznek. Erre a sportkörök .6-ára -UR0S tornaverseny megtartását június kk- m 7"ére taták ki és ekkorra is iiirdetEgvert?SÍ aztan kiderült, hogy a Gazdasági állanod tó a Magyar Lovaregyesülettel abban nitis fi x meR' bogy a lóversenyeket is ju- o-an és 7-én tartják meg. tot 4spi Qazdac- t>s Ioleg azt a tenoericuu, uu^ x, dekei1 Egyesület a tornászok anyagi érRedi t! n akar véteni. Ezért az összes szeátiratr.,rnaegyesületek elnökei aláírásával egy mi „ ím—Lovaregylethez, élflt Őr gf1 •köv rCt. (ároH tt, »* pres tinó1 af — vxj / "VII IU1 Ijuu A sport egyesületek vezetői ebben célzaQatatak és főleg azt a tendenciát, ihogy a Vl/ivn Cl iTJLUf^J' K» — ~ nvekLoen arra kérik, hogy a szegedi verse résJUumus 13-ára és 14-ére 'halassza. Ke attfelyK- ta'téztek a Magyar Jtaket iySiikgt iu"«io w xx x.i x. ... Egvesiii 3ZZal indokolták, hogy a Gazdasági ket. /Jt Pünkösdre tűzte ki a lóversenye"nnepéi halasztották ők juniusra a tornaahól, v. et és most meglepődve értesültek •ára a Gazdasági Egyesület is junius deti a lóversenyt. ketW-i Szemben a Gazdasági Egyesület a £>zok közlését kérte tőlünk: 1 C lr/\Y»A I.AW versenyt rendező szegedi tornaegyes ölet elnökével, Lő rész Antallal. Lövész Antal azt állította, hogy azért tűzték ki a tornaverisenyt. junius 6., 7.-re, mert a szegedi gazdasági egyesület elnöke privát beszélgetésben azt mondotta, hogy a lóverseny valószínűleg pünkösdkor ilesz. Erre vonatkozólag Bokor Pál gazdasági egyesületi elnök azt adja elő, liogy pár héttel ezelőtt Lövész Antal tényleg kérdezte tőle, hogy mikor lesz a lóverseny, amire ő azt válaszolta: pünkösdkor szokott lenni, de a biztos határnap megtudása végett forduljon a vezetőség Gerle Imre ür. versenytitkárhoz, aki a versenyügyet teljhatalommal intézi. Ugyanis a szegedi lóversenyeket nem a gazdasági egyesület, .hanem a Magyar Lovaregyesület intézi minden vonalon s a szegedi gazdasági egyesület csak a dijakat adja s az .anyagiakért szavatol. A szegedi kerületi' tornaversenyt rendező bizottság tagjai közül mind e mai napig senki sem kért felvilágosítást a lóversenytitkártól, mert ha vagy hozzá, vagy a Magyar Lovaregyesülethez fordulnak, már január 7-én megtudhatták volna, hogy a szegedi lóversenyek határnapja junius 6. és 7., továbbá október 4. Egyebekben a lóverseny határnapja el nem tolható, mert a lovaregyesület érvényben levő szabályai szerint egy már márciusban kiirt és meghirdetett lóversenyt más napon megtartani nem lehet s ha a versenyt a kiirt junius 6. és 7-én nem tartanák meg, az esetben is tartozik a szegedi gazdasági egyesület a kiirt 20,000 korona körüli dijat a megjelenő nevezőknek kifizetni. A fentiekből látható, hogy a tornaverenyt rendezők körültekintésén mult, hogy a két verseny egy napra került, mert ugy a sportlapokból, mint a szegedi lapokhói már négy hónappal ezelőtt értesítést szerezhettek volna a lóverseny határidejéről. Egy tartalékos tiszt afférje tényleges tisztekkel. Megsértette a katonai becsfiletbir óságot Hirdessen a Délmagyarországbanl M hogy hirc kerttel ^ — ÍVVI^I^^-CL Jt\\51 LWimi'i*. 0el fy Par szegedi sportegyesület kérelem ,°/dult a lovarearvesülethez, hogy ju - be g sül®90 polifr etbrí ltéiyc jr ró uáiró mbe" -WQ VV11 WJ/WX. V XJQ ,, — - a lovaregyesülethez, hogy ju^a 6S kikére kitűzött lóversenyt hav időre, miután e napokon SzeVtóyban rÜl6ti tornaverseny van. E bead^yesiiW a kérelmezők a szegedi gazdasági tóyt u °kozzák azért, hogy a lóver}0rüavaeyanaz,on napra tűzte ki, mikor a tóó ré;seny yan. A beadvány erre vonat• tóáítesf6 ,nagy tévedés-en alapszik s a to elő. bpen nem történeti hűséggel adA kvar,e 8zegedi lóverseny napját a magyar %tta n let 1914. évi január hó 6-án áillatóyrő} tó?' mikor még a szegedi tornaverd taridőt 86111 VoIt. Pár nappal későbben e Jjttfik az összes sport lapokban meglűr] Sőt .íi-s-sz°s szegedi lapokban közöltótóban r°Vlddel ezután megjelent a sportSz-egedi lóverseny teljes kiirása. /tői iStkrtó6di sportegyesületek, ha azok ve/ , rt!|a.Pokat olvasnak, értesülhettek, pH Jerseny junius 6. és 7-én lesz. De v>pokhamtVe február, március és április b- 1 téve !n a lapokban több izben közzé tó0riyéra Szegedi lóverseny határnapja. Igy J tarhe]'& mulnsztás azt a sportvezetősé• azo1' mely ennek dacára a tornaverUaDra tü^fo Ví miVnr a. lóverM aey. Tue. szisihíízb TELEFON 8-72. I H Ma vasárnap A Nordisk Films Compagnie :: nagyszabású újdonsága aZon Uiwxaia a — Van. napra tűzte ki, mikor a lóverHA szeges; T < C °ie AM \ l°versenyt rendező bizottság V tJtes%r Ó figyelemmel kiséri a többi .0lóásU] ? eket is és megnyugvással vette a tornaverseny határnapját V b mtó má'ta's 31-re tűzte ki. Annál naHU6talőtt a tó volt' mikf>r aUg egV hó" 1 Ztatták naverseny határnapját meg/ lóvevtó UgVanakkorra tűzték ki, miA We y van20-áító7, titkára e tekintetben épen folytatott tárgyalást a tornaModern dráma 3 felvonásban, A főszereplők: Lilly Beck n Olaf Föns Előadások 6 és 9 órakor Vasárnap 3 órától kezdve. p/J ——^m,mmmammmtmmmmmmmwmmmummwm mmumm wmmmmmmmmammmm^^—> ••aVnBBBBBflHHHBBB (Saját tudósítónktól.) Az .aradi 33-ik gyalogezred tisztikarából delegált katonai becsületbíróság elé igen érdekes becsületbeli ügy került, néhány hónappal ezelőtt. Az ügyben. aztán ujabban olyan fordulatok állottak be, amelyek nagyon komplikálttá teszik az amúgy is különös esetet. Bauer Béla aradi áruügynök a miult év augusztus havában bevonult mint tartalékos hadnagy az aradi 33ik gyalogezredhez, fegyvergyakorlatra. Az ezred elindult nyári gyakorlatra Lippára, a hol pár napig pihenőt tartottak. Bauer Béla az ezreddel szintén Lippán volt, ahol több üzletfele lakik. Bauer gondolt egyet, miután ideje és alkalma volt, felkereste üzletfeleit, akiktől különböző' rendeléseket vett föl. Mikor ezekkel kész volt, szinte büszkén mondta el egyik tartalékos kadét társának, hogy ma milyen könnyen keresőit hatvan koronát. A kadét, mikor ezt megtudta, sietett elmondani hadnagyának, aki, ugylátszik, nem látta összeegyeztethetőnek azt, hogy egy tartalékos hadnagy egyenruhában ügynökösködik. A hadnagy nyíltan kifejezést is adott megbotránkozásának és nem valami hízelgő szavak kíséretében aposztrofálta Bauer Béla viselkedését. Sőt tovább ment, tudomására hozta az esetet az ezredparancsnokságnak. Bauer Béla ugyan, mindjárt tudomást szerzett arról, hogy őt a hadnagy lebecsülte, de nem tulajdonított neki nagy fontosságot. Az ezredparancsnokság azonban nem téri napirendre a dolog felett, hanem' elrendelte a vizsgálatot. A katonai parancsnokság nem vette tragikusan fel azt, hogy Bauer Béla mint tartalékos tiszt polgári foglalkozást teljesít, tény leges szolgálat idején, ámbár ezt sem tartja összeférhetőnek, hanem a vizsgálat elrendelésének a íőokát az képezi, hogy Bauer Béla mint akkor tényleges szolgáló tartalékos had nagy, nem kért elégtételt attól a hadnagyiéi, aki az ő ténykedését súlyos elbírálás tárgyává tette, habár idejében megtudta, liogy öt a hadnagy megsértette. A vizsgálat különösen ebben az irányban indult meg. Később érdekes fordulat történt az ügyben. Egy 33-ik gyalogezredbeli tényleges főhadnagy szintén feljelentést tett Bauer Béla ellen az ezredparancsnokságnál. Az illető főhadnagynak kifogása van Bauer polgári öltözködése ellen. A főhadnagy ugyanis az ezredparancsnoksághoz intézett beadványában azt hozza fel, hogy Bauer, mint civil ember, nem ruházkodik ugy, mint azt egy tartalékos hadnagytól meg lehetne kívánni. Mielőtt azonban az aradi 33-ik gyalogezred becsületügyi választmánya döntött volna, Bauer Gyula egy beadványt intézett a hadügyminisztériumba, melyben egy más katonai becsületügyi választmány delegálását kérte, mert szerinte az aradi 33-ik gyalogezred tjsztikarábol alakítandó becsületügyi választmány elfogult az ügyében. A hadügyminiszter magáévá tette Bauer Béla kérését és utasította a temesvári hadtestparancsnokságot, liogy a hetedik hadtest területéről egy másik ezredből jelöljenek ki becsületügyi választmányt. A hadügyminiszter eme utasitására a temesvári hadtestparancsnokság a kisszentmiklósi tüzérüteg kebeléből alakítandó becsületügyi választmányt bizta meg a becsüietügyi eljárás lebonyolításával. A hadügyminiszter azonban még egy igen érdekes rendeletet is adott ki az ügygyei kapcsolatosan. Bauer Béla ugyanis beadványában azt a kifejezést használta, hogy az aradi 33-ik gyalogezred tisztikara elfogult. Bauer Béla eme kijelentésével a hadügyminiszter felfogása szerint súlyosan megsértette az aradi háziezred tisztikarát és ezért a kifejezéseért Bauer Béla ellen ujabbi fegyelmi vizsgálatot rendel el, amelyet szintén a kisszentmiklósi tüzérüteg tisztikarából alakult becsületügyi választmány lesz hivatI va elbírálni.
