Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1914-05-23 / 119. szám
1914 MÁJUS GG. DÉLMAGYARORSZAG 3 Ezeu alkalommal megemlítem azt, hogy W12—-l3-bail épült is 1914. február ihavában adatott át a közforgalomnak a „Bodrogközi Mzdasági vasút". Ezen vasutat is műszakitag Szesztay László készítette elő és építette A - - - -v\A,y lAJCUO/JlKJ iVqaZíi.VDU.'Q v^xv ~ x ,.. - vonal hossza 90 kilométer, az építési Költsége 2.900,000 korona. Ezen építési tőké bol — 1 1 - - i 1-"6-c ű.cuu.uuu noruna. Bcu eí,^, ®,JS "/ érdekelt községek és birtokosok fedezadott"l0,000 boronát és 1.500,000 ke-—*' 1 kölcsön egy érdekelt cukorgyár „k gazdaságá vasút fővonala: SárosPléna "tecz'V7*' x x., "éd"' /u'nyVl>nalai: a sárospatak—dis—keBól°í' ros~fanyai, Dessewffy-tanyai és a ei"-tanya,i szárnyvonal. (Javaslat az engedély-okiratért,) I, előad-ottak után tisztelettel kérem -a t-etes Tanácsot, miszerint ezen jelentéig * tárgyalás végett a vonatkozó iratok a bizottságnak kiadni méltóztassék • iz°ttsági vélemény beérkezései után oly j' S üt°t tegyen a közgyűlésnek, hogy a bedél Vopa^Vezetés fogadtass ék el s az engei)J'°kirat Kinyerése végett felirati kérelmet en a közgyűlés a kereskedelemügyi mi loz r Urkoz s az engedélyezési tárgyalás jj. a Varo® képviseletében küldje ki Balogh főíi ° 7 tónáesost, Turóczy Mihály dr. tiszti ff„/f.SZt' Tóth Mihály főmérnököt és Szeszlat m©rnököt, műegyetemi tanárt s ?edé,]maZZa °ket arra, hogy az építési eny elnyeréséhez szükséges nyilatkozatot fos közönsége nevében a -tárgyalás aofo Megtehessék. A haldokló Kossuth. Beállott az agónia! %1 ' ttJá! tl'dósitónktól.) Kossuth Ferenc bsJ óráit éli. Most már orvosai sem élnek tózetl !nek sz°kott kimélet-ességével és lepheit, jelentik, hogy a nagybeteg állapota c$auSak re>nényteen, de a katasztrófa már 0rák kérdése lehet. -líjj^'foionáló és emberfeletti az 7„., m» amelyet e kivételes tökéletességű « ím i 7 ttiiiciycl c rvívciti^o — fovezet folytat még roncsaiban is a halállal é betegség nem tudta legyűrni, a szivpangás n . . ,,,, i i.„(A Szer\, t-i ii-ciu luuia jvsi"'1"! w Vk minden percben katasztrófát okozható fotalob —Jnem bírt vele eddig és kész- csoda, "em halt éhen a rettenetesen szenvedő össJS' aki két hét óta nem vett magához ;sága fj~ Kfi, liet, UÍU #»«••»» vk»» o — \0Sen egy napra való táperőt. Csak jól táp pótolhatta ezt a szükséges életszükheh Teg"ap délután olyan súlyosra fordult a lelk/ete' hogy Baffay Sándor evangélikus tes 7Z tómét könyörgő imát mondott a betóyánál. Agya körül volt egész nap és éjjel- felesége, öccse, Ambrozovics Laj0s íeiesege, öccse, /um/imv"'. , Rágalmazott főispán, — unokaöccse, titkfy Mária sógornője, Pallay es Jakab a két -inas és ápolónő. A Szívműködése jelentékenyen hanyatlott, ugy, hogy a katasztrófától minden percben tartani lehet. Ettől kezdve felesége, öccse, titkárai, sógornője és Ambrozovics el sem mozdultak a beteg ágyától. Miiller báró Korányi Sándor báró tanárt hivta a beteg ágyához és a következő jelentést adták ki: A 'tüdőbeli pangás tünetei kissé javultak; szívműködés gyenge, egyébként állapota válságos. Miiller Kálmán báró, Korányi Sándor báró. Ezután még rosszabbra fordult a Kossuth állapota. Arca a nagy fájdalomtól eltorzul, egész teste remeg, bár egy szótagot sem tud kimondani. — Kibirhatátlan fájdalmak gyötrik! Emberfeletti! — mondja az orvosa. Fél öt óra tájon egy kicsit leszendere dett, alvása nyugtalan volt és éber, majd el vesztette öntudátái és azóta eszméletén kiviil van a súlyos beteg. Korán reggel megjelent Müller báró, vele szinte egyidejűleg Apponyi Albert gróf, a ki egész éjjel telefonon értesítette magát a betegség fázisairól. Ot sem eresztik a beteg elé. Percenként csilingel a titkári szoba telefonja és érkeznek az érdekelődők, akik közül az elsők: Láng Lajos báró, Károlyi Józsei gróf, Horvai szobrász és Szatmári Mór. Fél tízkor délelőtt Müller báró a következő bnl letint adja ki: A reggeli órákban a szívműködés ismét hanyatlott, állapota súlyosbodott. Orvosi vélemény szerint a katasztrófa már esetleg csak percek kérdése. Ez már agó ni a! A lakásról leszedik a csengőket, nyitva tartják az előszoba ajtaját, hogy a vendégek csengetés nélkül léphessenek be s ne zavarják a beteget. Féltizenegy-kor Müller báró a következőt jelenti ki: — A beteg szívműködése percről-percre gyöngül. Résen kell mindnyájunknak lenn-i. Percek, legfeljebb órák választanak esetleg el a katasztrófától. Tizenegy órakor érkezett meg Károlyi Mihály gróf, aki Apponyi Albert és Kossuth Lajos Tivadar társaságában lesi percenként a fogadószobában azokat a híreket, amelyeket a szomszédos hálószobából hoznak ki a titkárok, akik a grófnéval, Jancsók -inassal és az ápolókkal állanak a beteg ágyánál. Háromnegyed óránként oxigént lélegeztetnek be az agonizáló Kossuthtal és Pallay dr. tízpercenként vizsgálja a pulzusát. A katasztrófa bekövetkezése szombat*, reggelig alig huzódhatik el. Szanálják a kórház anyagi válságát. Fölirat a kormányhoz, körirat a törvényhatóságokhoz. — ró, t fontán folyamán Müller Kálmán bátothot°tesszor többször meglátogatta Kostl,óott' ak' íegnap óta semmi táplálékot sem % 1 111 agához venni. Kossuth már két nap 'tel v n tud beszélni, de teljesen eszméletékedvenc szolgájához, Jancsók Ist% akar szólni többször, de nem tudja ton, h..ani' amit akar. Csak ennyit bir neher0qí,' 01 kimondani, szinte gépiesen, háleRed óránkint: Nem • • Jiem . . . l(l fote 11 órakor Müller tanár meg-látogatki'; professzor a következő bulletint adja tó. Uj görög-török konfliktus Konstantinápolyból jelentik: A görög követ náhány nap előtt szóbelileg közölte a nagyvezérrel, hogy az üldözések, amelyeknek ,a török területen lakó görög alattvalóik ki vannak téve, lehetetlenné teszik a helyzetet. Görögország a legjobb szándékkal viseltetik Törökország iránt, az ily -események -azonban igen kedvezőtlen hatással vannak a jó viszonyra. A nagyvezér hír szerint kijelentette, hogy szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. (Saját tudósítónktól.) A szegedi' kozkórház anyagi válsága ügyében Balogh Károly pénzügyi tanácsos napokon át tárgyalt Boross József dr. kórházi igazgató főorvossal, hogy valami utat-módot keressenek a kórházi válság szanálására. A pénzügyi tanácsos elkérte a kórház adminisztrációjára vonatkozó összes adatokat, hogy azoknak az áttanulmányozása után konkrét javaslatot tegyen a tanácsnak egyrészt a kórház állandó deficitjének megszüntetésére, másrészt, hogy a város milyen .úton-módon- érvényesítse. a kórházzal szemben fennálló száztízezer koronás-követelését. A pénzügyi tanácsos — amint értesülünk — a jövő héten terjeszti a tanács elé a (kórházi zavarok szanálására irányuló javaslatát. E szerint a város nem orvosolhatja másként a bajokat, csak ugy, ha a kormányhoz fordul, hogy ez vegye kezébe a kórház anyagi ügyeinek végleges rendezését. A város tehát — a javaslat szerint — föliratot fog terjeszteni a kormányhoz, amelyben arra kéri, hogy a kórház valódi szükségleteire előirányzott összegeket a jövőben ne csonkítsa meg, mert ha a költségvetést olyan mértékben redukálja a belügyminiszter, mint eddig, a kórház anyagi zavarai állandósulni fognak és a deficit ennek következményeképen évről-évre nagyobb lesz. A kórház anyagi zavarainak tulajdonképeni oka az, Ihogy az országos betegápolási pótadókat, amelyek a kórházi alapot alkotják, több, mint fele részben gyermekvédelmi szükségletekre fordítja az állam, tehát a kórházi alapot két különböző célra is fölhasználja. Ezért kell aztán redukálni a költségvetést s ez az oka annak, hogy a kórházak nemcsak Szegeden, hanem országszerte folytonos anyagi zavarokkal küzdenek. A fölirat éppen ezért Szeged érdekein kiírni kiterjeszkedik az ország többi kórházaira is és a kórházi viszonyok országos rendezését fogja kérni a kormánytól. A -fölirattal -egyidejűleg a város a javaslat értelmében köriratát fog intézni azokhoz a törvényhatóságokhoz, amelyeknek a kórházai hasonló bajokkal küzdenek és fölhívja ezeket a törvényhatóságokat, hogy hasonló szellemű föliratot terjesszenek majd a kormányhoz. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött Balogh Károly pénzügyi tanácsosnál a készülő akció -egyéb részletei iránt is. A taianácsos ur a következőket volt szives mondani: — Feltétlenül valami utat-módot kell találni arra, hogy ugy állítsuk össze a kórház költségvetését, hogyha abból a miniszter töröl is, a kórház szükségletei hiteltullépés nélkül kielégíthetők legyenek. A kórházi igazgató-főorvos úrral hosszasan tárgyaltam ebben az ügyben, aki adatokat bocsátott rendelkezésemre, amelyek átvizsgálása után próbáltam -közrehatni abban, hogy a főorvos ur financiális nehézségeit megszüntessék. A kórházi deficitek abból származnak, hogy a miniszter nem állapítja meg a gyógydijakat olyan összegben, mint amekkorára szükség van. A kórház fenntartási szükségleteit okvetlenül fedezni kell és annak ellenére például, hogy a -kórházi élelmezés az idén 18 százalékkal drágább lett, mint a mult évben volt, az -ennek megfelelő költségelőirányzati öszszeget a miniszter törölte és a kórházat az élelmezési költségek régi alapon való megállapítására utasította. A különbözet csak ennél a pontnál legalább tiz-tizenkétezer korona. — Ami már most azt a kérdést illeti, hogy a bajokat hogyan szanáljuk, erre vonatkozólag azt a javaslatot fogom tenni a város tanácsának, hogy intézzünk fölirati kérelmet a kormányihoz, hogy a kórház valódi szükségleteire előirányzott összegeket ne , redukálja többé. Egyidejűleg köriratot intéz-