Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-19 / 116. szám

Szeged, 1914. május 19. BÉLMAGYARORSMG 5. régső passzusait pedig szűnni nem akaró tapssal kisérte. Rendkívüli sikere a Társadalomtudományi Társaságnak, hogy a progresz szió .nagy eszméi iránt olyan általános és erőteljes érdeklődést tudott ébreszteni, mint amilyen vasárnapi ülésén megnyilvánult. Anyagi válságban a szegedi közkórház. - Közgyűlés elé viszik az ügyet. — , (Saját 'tudósítónktól.) A város tanácsa eótíön délelőtt tartott ülésében ismét foglalkozott a közkórház anyagi bajaival. Jelentetek ,már, hogy a tanácsot csütörtökön ertesifette a főpénztári hivatal, hogy a kórházi a'ap kifogyott és igy a ikórház ismét olyan rélyzetbe jutott, hogy az adminisztrációs költségek fedezésére nincs pénze. Eddig a rérliáz vezetősége ugy segített a bajon, hogy Kölcsönért forduilt a városboz, amely ket-hu[om ízben ki is segítette a 'kórházat, ngy, régy most a városnak, mintegy száztízezer k°ronás követelése van a 'kórházon. . A tanács csütörtökön tartott üleseben fear eleve álláát foglalt az ellen, hogy a korinuk további kölcsönt folyósítson. A száztíz ezer korona ugyanis — eddig il-egalabb ^eszeit pénznek látszik, s a tanács azt m°ml(ja, hogy a város legkevésbé sincs abban ? ''felyzetben, bogy ujabb tízezreiket koőkazfesson. Hogy micsoda oikoik juttatták a korlazat anyagi válságba, erről is szó 'került a /utörtöki tanácsülésen. A 'kórház igazgatóága ugyanis kimutatást közölt, amely szere'znt a kiadásai a mullt évben harminchárom.r,fer koronával többet tettek ki, miint aimenyny.it a ® költségvetés szerint, költeni szabad lett i A költségvetésben megállapított öszévbKeknél többet költött el a kórbáz a múlt kii e'n: 'élelmezésre tízezer, gyógyszerekre ezerncezer' fűtésre háromezer, világításra kétíl7nVegyesekre kétezer koronávail. A tanács tele: teW vn ez0kot az adatokat nem tartotta hiréR nek s ezért megibizta Balogh Károly vö/Ugy' tanácsost, nézzen utána a számveM hogy pontosan mennyit költött a tótéiUZ az "többi években a költségvetés kete " tuI és ennek a vizsgálatnak az alapján nak / ma'd érdemleges javaslatot a tanácskórh - gy milyen magatartást tanúsítson a uazzal szemben. elé 51aloglb Károly ma terjesztette a tanács h(wa Kórházalap számadásait, jelentvén, ütött U Szúmivevöség hivatalos adatokat üis2ctö üss.ze, amelyeket Skultéty Sándor íöSzej-jrévő is felülvizsgált. Az alapszámadások Von ,19l2-ben 21000 koronás követelése kor0n kórháznak, 'amelyből 1913-ban 18000 költ/" készpénzben befolyt. Az 1913. évre a 233 7QgV0tésben bevétel cimén előirányoztak a w /koronát, ennél az összegnél azonban Vat t Jaz kimutatása szerint 33000 koronátok sz • költötték el. A számvevőségi adau en'nt a kórház túlköltekezése nem enya k;nf,nQm ötvenháromezer korona volt, mert elki/utfvöségekkel befolyt 18000 koronát is récsnf A kórház tehát — a pénzügyi tamsnt 8 elóadása szerint — mindig többet költ, ífcd, h fj!.yit a költségelőirányzata mégenatllielvet °lti még azokat az összegeket is, ^eüpo az ö külön követeléseiből befolynak, nak :k V a varos is többször adott a kórházzethesse °nDénzeket' hogy a ^telezőit kifiVaS[/./lnacs ezek alapján Balogh Károly jalio^ ara arja az álláspontra helyezkedett, JL a* minden toa legridegebben ezek a tulyübbi kölcsönzés elől. SoK sZisztemaköltekezések ne ismétlődShgsen^ ^ t&r; Lkusan, a közgyűlés ele olya/ únyhoiosateszt, bogy mondja ki a varos jövőben üi bizottsága, bog.v a korházinw utesUja a senimieseíre sem ad kolcsom, >koronas lanácsot, hogy a város szaziu szükségeS követelésének érvényesítéséén ^ tanacs késekét haladéktalanul megiegx- teriesZtóúr a májusi közgyűlés ele akarja feni ezt a javaslatát. Mangra ügye és a magyar delegáció. — Berchtold nyilatkozata. (Saját tudósítónktól.) A delegáció mai ülésében Telegdy József igen energikus hangú interpellációit intézett a külügyminiszterhez, aki tőd megkérdezte, vájjon van-e tudomása azokról a tör tetősekről, melyeknek céltáblája Bukarestben Mangra Vazul honfitársunk, -a magyar képviselőház tagja volt? A külügyminiszter válaszálban kijelentette, hogy a bukaresti követünket már ,napokkal1 ezellőitt utasitd'tlta, hogy a tényálÜáis kiderítése céljából Mangra Vazult magához kéresse. Mangra időközben Bukarestből elutazván, követünk vele nem beszélhetett. A külügyminiszter utasította követünket, hogy ez ügyben a román külügyminiszterhez forduljon. A román külügyminiszter is kijelentette, hogy a tényállást meg fogja állapi tani és a bűnösök el fogják venni büntetésüket. Berchtold gróf külügyminiszter beszédléből kiderült, hogy a kérdés elintézése helyes mederben van. A magyar 'delegáció meggyőződött róla, hogy külfcépviseflletünk kötelességéit teljesíttette és igy (egyelőre az ügy jelenlegi stádiumában be kell várni a tényállásnak megállapítását iés az annaik eredményéhez képest a román küUügymiiniiszter részéről felajánlott elégtételt. Egyes bukaresti újságok a Mangra Vazul elleni tüntetéseket mentegetvén, azt iirják, hogy azok a tüntetéseik nem tekinthetők politikai demonstrációnak, hanem kulturális jéhegüek volltálk. Mindenesetre sajátszerűen fest a kulturális jellege egy olyan eljárásnak, amely egy 'aggastyán, egy papi személyiség, egy külföldi törvényhozás tagjának inzulMliására irányul!. Felháborító már a diiákifjuságnaik agreszsziv fellépése egy védtelen öreg ember ellen. A bukaresti tudományos akadémiának 'az állásfoglalása azonban ritkítja párját az egé'sz világon. Egészen bizonyos, hogy a bukaresti tudós társaság, amikor egy ulfcrtaradikális és meglehetősen alantas eszközökkel dolgozó agiltáftórtius politikának szolgálatába állott, — messze eltért alttól az úttól, amelyet a nyugat kulItur/ál'lamaiinaik tudományos társaságai. Olyan színben igyekeznek most feltüntetni a merényletet, mint aki magas papi staldumolk fejében hagyta volna el azt a tu'lzó román politikát, melyet évtizedekkel előbb követett. A tényeknek ez a beálltásá egyáltalában nem igazságos. Mangra évtizedekkel ezelőtt valóban szélső nacionalista álláspontot váll ott, de már szakított volt ezzel a politikával, aimilkor őt püspöknek megválasztották. Dacára a már akkor megváltoztatott álláspontjának, a magyar kormány megakadályozta, hogy Mangra állásában megerősíttessék. Mangrát az akkori magyar kormánynak ez az állásfoglalása sem terítette el a mérsékelt politikától és a magyar-barát politikának szószólója maradt továbbra is s evvel meggyőzően cáfolta meg azt a vádat, amivel most Bukarestben illtetik, hogy érdekből állott volna a mérsékelt román politikának szolgálatába. , , Az egész ügy egyébként jelenleg abban a stádiumban van, hogy amint azt a külügyminiszter Telégdy Józsefnek interpellációjára kijelentette, a román külügyminiszter megigérte a tényállás tisztázását és ainmaik eredménye szerint a bűnösök megbüntetését. Hódmezővásárhely és az orosz barátság. — Justh Gyula öröke. — (Saját tudósitónktól.) Vasárnap délelőtt Hódmezővásárhely polgárságának egy része népgyűlést tartott, amelyen a parlamenti ellenzéki pártok képviseletében Justh Gyula, Károlyi Miihály gróf, Polónyi Géza, Laehnc Hugó, Bikúdy Antal, Faragó Antal, Szmrecsányi György és Kun Béla országgyűlési képviselők jelentek meg. A népgyűlésen, a mely délelőtt tiz óraikor kezdődött, Kovács József elnökölt. Hódmezővásárhely egy alkalommal oroszbarútnak mutatkozott, természetesen csak e népgyűlésen és az ellenzéki vezérek közbejöttével, mert hisz ha a vásárhelyi magyart megkérdeznék külön-külön vagy együtt a hármasszövetségről, illetve az oroszbarátságról, ugyebár azt felelné, a miit a többi, más vidéki magyar felelné és ami egyáltalán nem hasonlítaná .mondjuk Károlyiék fölfogásálhoz. A népgyűlés előtt szombat este bankett volt, amelyen felköszöntők hangzottak el. A sablonos pohárköszöntők közül rendkívül érdekes politikai tartalmával válik ki Justh Gyula beszéde, amelyben Károlyi Mihály gró fot politikai örökösévé teszi meg és eszméi leghívebb képviselőjéül ismeri el. Justh idevágó beszéde igy hangzik: — Én nagy örömmel látom, hogy az én barátom tényleg azokon a nyomdokokon halad, amelyeket én és dicső elődeim jelöltek ki a függetlenségi párt feladatává. Örömmel látom, mert iha bekövetkezik az, ami sajnos, ha jobban is érezném magamat, minden percben mindenkivel bekövetkezhetik, hogy egyszer elihivatiik az élők sorából, én ákkor nagy megnyugvással fogom lehunyni szemeimet, inert tudorm, hogy van egy férfiú, aki olyan erővel, olyan kitartással, olyan következetességgel, olyan tántorithatatlansággal, olyan önzétlenséggel és halálmegvetéssel fogja azt a zászlót felvenni, amelyre a mi elveink reá vannak irva, amely engem nagy megnyugvással tölt el és Önökkel is azt kérem, hogy ha majd üt az utolsó órám és én már nem leszek, gondoljanak reám, kövessék az én példámat hazaszeretetem, önzetlenségben, energiában és kitartásban egyaránt. A népgyülésröl ez a tudósítás szól: Justh Gyula volt az első szónok, aki azt hangoztatta, hogy a mai politikai viszonyok között a magyar nemzet különös érdeke a francia ós orosz nagyhatalmak .brátságát keresni. „Hazánk jól felfogott érdekében teáét Magyarország népének igenis (keresnie kell a különböző államok népeiivei a roikonszenves, a bizalomteljes viszonyt, (Ennek útját egyengetjük, mikor e célból útra kelni készülünk. Az utazás sorrendje, időpontja, mikéntje csak kósőblb Ifog megállapittatni, különösen arra rvaló tekintettel, hogy ez idő szerint országszerte folyamatban van a pártszervezkedés és küszöbön van az amerikai ut." Károlyi iMikály .gróf azzal kezdi, hogy ütött a leszámolás órája. Majd áttér ia külpolitikai viszonyokra és (hibáztatja la kormányt, azt módván, hogy a hármas ententevel jó barátságban kell lenni, végül az adóemeléseikkel foglalkozik. Ebiből a koaszból egyetlen kivezető ut a demokrácia utja. A nemzeti demokráciának kiinduló pontja az általános, egyenlő, titkos választójog, mely egyúttal a nemzetiségi kérdés megoldásához is vezet. Polónyi Géza utal Oroszorszáigra, amely a legnagyobb agrárállam ós amelynek gaz-