Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-17 / 115. szám

^eged, 1914. május 17. tvfilmag y arorsz a g Érdekes fordulat egy törvényszéki tárgyaláson. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törJnyszék harmadik tanácsa Rigó Endre dr. feiokiésével egy hitelezési csalást tárgyalt ptjap. a tárgyalás fdvamán az ügy szótlanul érdekes fordulathoz jutott és a bia . vádlottak ellen megszüntette az olyast. Épen ezért a tárgyalásról, részletes tódositást közlünk, mert villágosan megálla,'üa a hitelezési csalás tulajdonképeni kritériumát. Deutsch Zsigmond mezőkovácsházai vendéglős és felesége Deutsch Zsigmondné, getett Atlasz Róza voltak a vádlottak. A lf szerint 1913. junius 23-án, majd 1913. fetós 3-án abból a célból, hogy Schoor Ottó feegedi sörkeres'kedö, hitelezőjüket megkároe/őT ' a bekövetkező hatósági végrehajtás egviift yaSVO.nutohoz tartozó értéktárgyakat oKrui közösen elrejtették. Még pedig ezt VKepen csinálták, hogy 1913. junius hó 23• 'feinali négy órakor Messcr Hermán pékáti két szekrényt, két ágyat, egy divánt 0 íróasztalt, egy kisebb asztalt, tükröt és ti /gy ponyvát a lakásukról elszállittatü' fevábbá azt a jogügyletet koholták, sy özvegy Rrenicz Henriknének 1120 ko| t -án li,ter és egy 115 literes hordóban vörös ISü4^ ta s 3-á '! tartoznak és ennek fejében 1913. ju13(1 i!üan a vagyonukhoz tartozó egy darab l ater és i ös^9''ordó pálinkát, 4 lád'a palackos italt, tokVn.E00 korona értékben élajándékoz,1, s ezáltal Schoor Ottónak 981 korona 17 Kart okoztak. tói £eaí,sehék ugyanis 1913. év február 1'riiezöv - dően bérbe vették Róth Salamon s?esr°vac,sházai korcsmáját s a szükséges b2n u/tefökat 1647 korona 03 fillér értékidöbon o február 8-tól junius 30-ig terjedő tok iráclh00r Ottó sértettől rendelték s ans jj/ezetére 765 korona 86 fillért fizettek ril ari- • iunius 30-án 981 korona 17 fiStlérterén ai. 'taiaradtak. 1913. junius hó 23-án órakor a rendelkező részben megfen UsJf° háziibutorokat, majd 1913. jiulius toál1iwfInott kerülőuton szeszes italokat e'llaottak lakásukból. Il,%att?f'rat felolvasása után a vádlottakat na az el"ök. Deutsch Zsigmond előel la'ké"?Y,a butorakat nem azért szállíttatta ? kiteip/01' bogy ezáltal a kielégítési alapot togy Lzo* elől elvonja. Ennek oka az OfiaH./ yaen az íHAKah n; .ro iorrf 'VirYrYxr o volt, — Rn'iü Iz feöben híre járt, hogy a bérva/t" Salamon ellen végrehajtást fogí£ Í, Ö tehát' h°gy I Elkerülje, a saját I tő"* al/1'd'églöböl. DeutscJ fiésérp védekezett, hogy ő férje intéz /tóttá Pedig -je, a saját bútorait elszálvendéglőből. Deutsch Zsigmondné cselekedett. lcho0r tárg^ P?nt. Ato/t'.taint sértettet és Róth Sala írásra beidézték tanuknak - ^o xr'"* óit'h' tanuk vallomásából kiderült, hogy ."JKWinak Mezőkovácsházán értékes tellett ÜX voltak és igy a vádlottaknak nem kérnélolni attól, hogy az ő holmijuk ellen tekukV:e®"ehajíást. Továbbá különös szánteli I/,Raz'ölÍa az is, hogy a bútorokat tíaaórakor szállították el. A borok eltove asarol Dedig megállapítást nyert, hogy ^ Lyenicz Henrikné nővére DeutsChnétey'J í^rinütlen tehát, hogy közöttük jogJ°tt volna létre. l^atfe fia>fé.rteít Schoor Ottót a bíróság ' a köréíralrá/ Nándor dr., Deutsch védőMik/;0 kerdés,t tetézte a tanúhoz: ^h ellen? D'orositietfe ön a követelését — Én még egyáltalán nem pörösitettem a kő vetéléseim, — féléit Schoor Ottó. Erre a válaszra aztán nagy lett a meglepetés. Mert ha Schoor a követelését nem pörösitette, akkor nem lehetett szó végrehajtásról és igy Deutschék nem a végrehajtás elől vonták el ingatlanaikat, aani a hitelezési csalás kritériumát megállapítja. Sőt még hatósági végrehajtás sem következett be, mert pör nem is volt folyamatban Deutschék ellen. Békéi Nándor dr. váratlan felfedezésére az ügyész elejtette a vádat, mire a bíróság a vádlottak ellen megszüntette az eljárást. Szegeden nem emelik az adót. - Hírek egy titkos rendeletről. — (Saját tudósítónktól.) Azokkal a mozgalmakkal kapcsolatban, amelyek Budapesten az adók fölemelésére keletkezőben vannak, fíecsey Károly dr. megszívlelésre érdemes indítványt tett tegnap a közigazgatási bizottság ülésén. Azoknak az adófizető polgároknak érdekében terjesztette elő indítványát, akik a 111. osztályú kereseti adó alá esnek, mért — úgymond — a gazdasági válság épen ezeket a polgárokat sújtotta a legérzékenyebben. llecsey Károly dr. indítványa négy pontból áll. Az első pontban azt kéri, hogy a III. osztályú kereseti adó alá eső polgárok az adókivető bizottság tárgyalására hivassanak mieg, de ha meg nem jelennének, akkor is szabályszerűéin tárgyalja le a bizottság az adózók iigyét; a második pontban azt kéri, hogy akik nem jelentek meg, azoknak a bizottság határozatát okvetlenül kézbesítsék abban az esetben, :ha az adójukat a mu'lt évinél magasabbra emelték; harmadszor tanítsák ki őket, hogy a határozat ellen mennyi idő alatt milyen jogorvoslattal élhetnek, végül, ha az adózók három év óta egy lakásban laknak és a háztulajdonos a lakbérüket fölemelte, ezt a bizottság az adójuk kivetésénél .ne vegye figyelembe, ha egyébként az adóalanyok viszonyai nem változtak. Az iinditványnak ezt az utóbbi részét azzal indokolta Becsey dr., hogy a házbéremelés korántsem jelenti azt, hogy az adózók jövedelme növekedett, hanem inkább stájgerolást, aimi ujabb terhet rak az adófizetők vállaira. Kedacic Károly pénziigyigazgató Becsey indítványának (két pontját hajlandó elfogadni, a másik kettőt azonban kivihetetlennek tartja. Elfogadja az indítvány eftső és negyedik pontját, a másodikat és harmadikat azonban ellenzi azért, mert az adókivető bizottságot a közigazgatási bizottság határozatilag nem kötelezheti semmire, különösen arra nem, aimit Becsey dr. 'kíván. Az adóikivető bizottság autonóm 'hatáskörű bizottság, amelyet eskü kötelez a törvényes rendelkezések betartására és a saját lelkiismerete és belátása szerint jár el az adók megállapításánál. Megcáfolta végül a pénzügyigazgató azokat a publikum körében elterjedt híreket, miiUha a kormány titkos rendeletben arra hivta volna föl a szegedi pénzügyigazgatóságot, hogy a III. osztályú kereseti adókat minden évben progresszive emeljék. Ilyen rendeletről — amint mondotta Kedacic — a pénziigyigazgatósúg nem tud s tizenhárom éves működése alatt ilyet egyetlen kormány sem bocsátott ki. M MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN Cicatricis Lajos dr. főispán azt mondja, hogy ha a városi adóhivatal az adóravetés előmunkálatai során tudomást szerezhet arról, hogy kiknek az adóját akarják emelni, akkor esetleg nincs akadálya annak, hogy erről a polgárok az adóhivatal utján értesíttessenek. Véleménye szerint a közigazgatási bizottság a maga hatáskörében megtehet mindent, ami adminisztratív utón megtehető avégből, hogy a polgárok jogaik érvényesítéséhez hozzájussanak. Rósa Izsó dr. szerint bármilyen kívánatos is, hogy az adózó polgárok értesítést kapjanak az adójuk emeléséről, ez a városi adóhivatal utján nam vihető keresztül. Olyan teendőket róna ez az adóhivatalra, hogy ahoz külön személyzet kellene. Teljesen elegendőknek tartja a törvény utján haladó intézkedéseket, mert ha a hatóság közegei ezeket pontosan betartják, ugy véli, sérelem nem foroghat fönn. A közigazgatási bizottságnak különben som lelhet föladata olyan határozatot hozni, amely az adókivető bizottság döntését nullfifiká'ljia. Ilyen szellemű utasításokat a közigazgatási bizottság nem adhat. Cicatricis Lajos dr. szerint is csak azokat az aggodalmakat szabad; határozatba foglalni, melyek törvényes kifogások alá nem eshetnek. Miindent meg lehet tenni a közérdek javára anélkül, hogy az egyes hivatalokra ráparancsolnának. A leghelyesebb megoldás tehát az, hogyha a bizottság ugy a pénziigyigazgatót, mint a város tanácsát felkéri Becsey dr. indítványának figyelembevételére azzal, hogy az adókivetésnél működő közegeket az indítvány szerint való eljárás foganatosítására kérjék. Kedacic Károly pénziigyigazgató a pénzügyigazgatóság, Bokor Pál helyettes polgármester pedig a tanács részéről kijelentik, hogy mindent elfognak követni arra, hogy az adófizető polgárok Becsey dr. indítványa értelmében törvényadía jogaikat gyakorolhassák. Becsey Károly dr. ezekután kijelenti, mivel ugy a város hatósága, mint a pénziigyigazgató részéről indítványára megnyugtató választ kapott, nem kívánja, hogy indítványa fölött szavazás utján döntsenek. Második ultimátum. Washingtonból távvirajtozzák; Mérvadó körökben kijelentik, hogy Wilson második ultimátumot fog intézni Huertúhoz. Ebben az amerikai kormány azt fogja követelni, hogy Sillemand amerikai konzulnak, aki már huzamosabb idő előtt eltüjrt, tegyék lehetővé, hogy életjelt adjon magáról. Ha mexikói részről az ultimátumra nem adnak kielégítő választ, az Egyesült Állaimok részéről hadüzenét következik. — ^löbcn ^pereskedésben SZT. ISTVÁN: .aoaiiü! ÓVAKODJÉK • "duplamalátasör UTÁNZATOKTÓL U