Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1914-05-14 / 112. szám
Jteeged, 1914. május 15. DÉLMAGYARORSZÁG 135. mennek s a francia financierek, ha rászánnák magukat a magyarországi útra, ha az időket alkalmasnak találnák, maguktól is. ide találnának. Itthon van a helye most mindenkinek, a kinek félteni valója van és aki joggal féltheti a legközelebbi jövőtől az országot. Vajion idehaza annyira idegemnek éreznék magukat és annyira haragudnának a honfitársaikra, hogy nincs kedvük közibük jönni? Ezt nem akarjuk hinni, ellenzéki urak. Tegyék le felhőtlenebb napokra a turista-szenvedélyt és a 'külpolitikai szereplés vágyát; most gondoljanak a mi nyomorú Ságunkra, keressék föl, ismerjék meg és mutassák meg Magyarországot és amit az idején hívott, önérzetes és komoly segitség-hivással tenni lehet, azt tegyék meg az országnak. Három városrész versenye az uj polgáriért. (Saját tudósítónktól.) A harmadik áhlami polgári iskola felállításának ügyével néhány hét előtt foglalkozott a tanács, de a kultuszminiszter ismeretes leiratára érdemleges "atáorzatot nem hozott. A tanácsnak leginkább az okozott fejtörést, hogy hová javaSojia a harmadik polgári iskola fölépítését. A Miniszter ugyanis kétezer négyszögöl kiterjetelket kért az iskola céljaira, ilyen hatalmas városit telek pedig egy tagban csak a külső perifériákon van. A városnak tehát magánt eüket kellene vásárolni, hogy eleget tersen a miniszter feltételeinek. ... Támadt azutáni egy máslik ütközőpontja ;s a kérdésnek. A harmadik polgári iskolára amint már megírtuk — három városrész Alsó- és Felsőváros, továbbá Róps. Mind a három városrész olyan érveket '.0z fel, amelyek kérésük jogosságát egykép lsz telet remél tóvá tesizik. Alsóváros például ?2Í mondja, hogy az ő területén nagyobb ál'ami iskofe nincs, mert a harmadik kerületi tóvári iskola a Boldogasszony-sugárut legpJén, tehát csaknem a belváros közepében Felsőváros is ugyanezt a nótát fújja, ugyan fölfelé állami felsőkereskedelmi jkola és arra van az I. kerületi állami, polpri iskola is, de ezek is inkább a belvárosán vannak, mint Felsővároson. Végül Rókus zintén. nyomós érvekkel tud kirukkolni anjkk bizonyitására, hogy ineki van a legtöbb ^ az.uj állami intézethez, le A, tanács: amikor az uj iskola ügyével ta fzben foglalkozott, egyelőre utasítóttelv 'ríórnökséget, hogy keressen alkalmas , .iket és készítsen, terveket. Jánossy Gyula > - «>yi tanfelügyelőt pedig megkereste, hogy j.,Csásson egy kis statisztikát a rendelkezée re,arrók hogy meninyi tanulója van az isk i • mien'ny' a másik állami polgári fiukoianak és a tanulók között mennyi a szettó és mennyi a vidéki? Amelyik iskolába be, hegedi tanuló jár, abban a váro^részhJ' Vagy ahoz közel kellene az uj iskolát eleiyezini. n(., A tanács fölhívásának most mind a mérMilrA' mi'nd a tanfelügyelő eleget tett. Tóth JtVa ly íö,mérnők ugy informálta a Délma§zf;r°rszág munkatársát, hogy két tervet kétó ,a mérnökség, mert csak két olyan taelviríU te'ket talált a város területién, a f&lei a a miniiszter kívánta méreteknek megéókp, 'e'RV,Í!k 2000 négyszögöles telek a Geert mellett, a máslik a Kálvária-téren van. setl P tez én nézetem szerint azonban egyik förná ka'mas iskola céljára — mondotta a ,.miun,ka társunknak. A Gedó-kert S2iTA d te'hek azért nem, mert olyan mész ket ,a- lla !'etaet iskolába küldeni a gyerekeott' fasrészt a környéken sok a korcsma s tér JJJ? épülni az uj kórház is, A Kálváriaa tér r inkabb megfelelne, de tönkretennénk ha®Je- 1l|a abbóli kétezer négyszögöl svsagu területet kihasítanánk. Itt emiitjük meg, hogy van egy olyan kombináció is, amely a Petőfi Sándor-sugárut vonalára tervezi az uj polgári iskolát, még pedig a sugárutnuk azon a részén, ahol a Nagykörút azt keresztülmetszi, esetleg távolabb, a 'lóversenytér felé. A telek kiválasztásánál mindenesetre latba vetik imiajd a tanfélügyelő adatait is, amelyeket Jánossy Gyula mia bocsátott a tanács rendelkezésiére. Ezek szerint a Boldogasszony-sugáruton lévő polgári iskolának 460 tanulója van-, akik közül kétszáz a szegedi és kétszázhatvan a vidéki. A Madách-utcai állami polgári iskolába 524 diák jár, ezek közül 324 a szegediek és 200 a vidékiek száma. A tanfelügyelő átirata szerint a mult évben a két polgári fiúiskola túlzsúfoltsága miatt luitvan jelentkezőt kellett elutasítani. Megerraliti még a tanfelügyelő az átiratában azt ás, hogv az ő véleménye szerint csakis az uj polgári iskola felállításával lehet levezetni a szegedi iskolák túlzsúfoltságát és nem harmadik gimnázium létesítésével. Ajánlja azonkívül a tanfelügyelő, hogy a tanács mindem ellenvetés nélkül járuljon hozzá a miniszter fel tételeihez, amelyek szerinte elfogadhatók. A tanfelügyelő érveléseinek az a magyarázata, hogy a tanács, amikor az uj polgári iskola ügyét tárgyalta, sokallotta a kétezernégyszögöl telket, amelyen nemcsak iskolát és udvart lehet építeni, hanem f otba.il- és jégpályát is. Ezt pedig telekpazarlásnak tárta ná. Épen ezért már akkor megbeszélés tárgya volt, hogy fele akkora telek elfogadására és befektetéssel arányban álló térítésé összeg megállapítására fogják kérni a kultuszminisztert. Érdemleges javaslatot egyébként a csütörtöki ülésen hoz majd a tanács. Az olasz miniszterelnök az osztrákellenes tüntetésről. (Saját tudósítónktól.) Római jelentés szerint a kamara tegnapi ülésének végén Salandra miniszterelnök Casolini és Larussa képviselőknek válaszolt, -akik sajnálatukat fejezték ki a hatóságok eljárásán, melyek a trieszti esenfenyekkel kapcsolatosak. E hó 8-án 'törtónt katanzárói diáktüntetéssel szemben igen energikusan léptek fel. A miniszterelnök a következőket mondotta: — A közhat alom megtette kötelességét. Hozzáteszi és ez szól nemcsak a katanzárói, ha-nem a római és más diákoknak is, hogy sajnálatos cselekedeteiket követtek el, amikor megkiséreltek az államinak ott, ahol idegen nemzetek képviselőivel állottak érintkezésben, kellemetlenségeket okozni. E cselekvéseikre azt az erős kifejezést kell használnia, hogy sajnálja azokat. A diákoknak meg kell érteni, hogy a belső vagy a nemzetközi politika irányítása nem az ő dolguk. A diákok tanuljanak, hogy jó polgárok váljanak betöltik. A kormány el van határozva megakadályozni, hogy ezelk a tüntetések megismétlődjenek és bízik benine, hogy ezentúl minden agitációt be fognak szüntetni. (Élénk helyeslés és tetszészaj a szélső bal-oldalon.) Larussa képviselő sajnálatát fejezi ki, hogy azokat a fiatalemberekkel szemben, a kiket a tüntetésnél a legnemesebb érzelmek vezéreltek, hatósági, erőszakot alkalmaztak. Casolini képviselő is sajnálatát fejezi ki a közhatalom iulerős eljárásán. Rómából jelentik: Az egyetemet tegnap reggel nyolc órakor ismét megnyitották. A diákok tiz órakor összegyűltek az aulában, a hol a rektor beszédet intézett hozzájuk. Meg érti érzelmeiket — mondotta — de mindennek van h'atára és ezért nyugalomra intette a diákokat. A diákok azt követelték, hogy az egyetem zászlóját tűzzék ki gyászfátycillal letakarva, de ezt a kérésit nem teljesítették. A diákok nyugodtan hallgatták a rektor beszédét, csak néhányan zajongtak és gyászifátyollal letakart háromszínű zászlót tűztek ki az Athe.naeum erkélyablakába, -majd a 'tantermekbe mentek. A gyászfátyolos zászlót a rek tor parancsára eltávolították. Az iparfejlesztés reformja. A Szegedi Ke»eskedelmi és Iparkamara teljes ülésén elmondta TonelII Sándor kamarai titkár. (IV.) A kisipar támogatásának második kategóriája a közös műhelyek, szövetkezetek segélyezése. Itt a régi támogatási módok, illetőleg ugyanazok a támogatási módok, amelyeket a gyáripannái emiitettünk, fenntarthatók volnának. Ezek részére az ingyenes gépsegély is megadható volna. Ezek ugyanis egyrészt nem az egyes iparosok támogatását célozzák, másrészt pedig- megfelelnek az említett célnak, hogy tömegtermelésük révén a hazai szükséglet jelentékeny részét fedeznék. Szociális szempoiitból ugyaniigy volnának támogatandók az ingyenes, otthonok is, atneiy-ek a jövő kézmü-iparos-generáció nevelése szempontjából mutatkoznak fontosaknak. Fontosnak tartjuk a kisipar támogatásánál az olcsó motorikus erő biztosítását is. Minthogy azonban a motorikus erő felett nem az állam rendelkezik, hanem a városok, illetőleg az egyes városokban működő magántársulatok, a támogatásnak ezt a módját bizonyos átruházott hatáskörben a városoknak kellene átengedni. A magyar városoknak a közel jövőben — tekintettel a szükséglet nagy emelkedésére -— uj bevételi forrásokról keli gondoskodni, Gélszerünek tartanánk épen ezért, hogy az állam bizonyos kisebb, de jövedelmező adónemeket, különösen lukszusadókat a városnak engedne át, de ennek ellenében kötelezné őket arra, hogy az iparosok részére az olcsó motorikus erő biztosításáról gondoskodjék. Hogy ennek az olcsó motorikus erőnek a biztosítása miiként történjék, akár a város saját áram tel epéből közvetlenül szolgáltatja, akár pedig a városban meglévő erőmű-telep pénztárába befizeti az iparosok által fizetendő összeg egy részét, a cél szempontjából teljesen közömbös és a helyi viszonyok szerint esetről-esetre volna elbírálandó. Végigmenve a gyáripar és a kisipar támogatásának .különböző módozatain, még egy általános támogatási módra kell kiterjeszkedni, amely a gyáripart és a kisipart egyformán érdekli és ez: a közszállitások kérdése, amit az 1907. III. t.-c. igen helyesen kapcsolt össze az iparfejlesztés ügyével. Sajnos azonban, hogy a közszállitások ügyét épen hatóságaink nem vették túlságosan komolyan, söt épen a színmagyar városok jártak elől igen gyakran a magyar ipar .mellőzésében. Szükségesnek mutatkozik épen ezért, hogy a közszállitások ügyének ellenőrzése hatékonnyá tétessék, mert hiszen az ipar támogatásának egyik legbiztosabb módja az, hogy az iparnak megfelelő munkaalkalmakat biztosítsunk. Végezetül az uj iparfejlesztési törvény életbeléptetését illetőleg figyelembe kell venni még egy szempontot és ez: az 1916. év végén lejáró vám- és kereskedelmi szerzpdések ügye. Nagyon könnyen megtörténhet az, hogy amennyiben az iparfejlesztési törvény még a vámkereskedielmir szerződések előtt lép életbe, egyrészt Ausztria, másrészt a külföldi államok arra fognak törekedni, hogy a vám- és kereskedelmi szerződések egyes rendelkezéseivel az iparfejlesztési törvény intézkedéseit ellensúlyozzák. Igy a külfölddel szemben való pozíciónk, ha a törvényt már előbb megcsináljuk, megromlik. Mig ha előbb kötjük meg a szerződéseket, módunkban van, hogy azoknak esetlég hátrányos rendelkezéseit az iparfejlesztési törvény intézkedő