Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-30 / 101. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG J^r^-rs r rv s-— 1914. április 80. ra. Ha a kereskedelmi és ipari ügyek el vannak szórva, akkor ezeket egy tanácsos kezében kell egyesíteni. Wimmer Fülöp: Ezért akarunk egy kereskedelmi tanácsost. Becsey Károly dr. szerint előbb meg kell állapítani, van-e annyi kereskedelmi ügye a városnak, Ihogy uj ügyosztály szervezése válik szükségessé, .azután pedig hallgassák ,meg a szervező-, pénzüigy- és jogügyi bizottságokat . . . Bokor Emil: Szóval utaljuk a köztemetőbe! (Derültség.) Becsey Károly azt gondolja, azért akarják szervezni az uj ügyosztályt, mert az Indítványozóknak van egy kedves emberük, akit el akarnak helyezni. Kormányos Benő dr.: Ez ellen tiltakozunk! (Helyeslés.) Wimmer Fülöp: Micsoda imputáció ez? Száznyolcvanöt ember akarja! Becsey Károly befejezi felszólalását és az inditvány napirendről való levételét kéri. Szivessy Lehel dr. a tanács javaslatát fogadja el. Ha személyről, aki az uj állást betekerté, volt is szó, ez természetes, de az állást nem a személy miatt, hanem a város érdekében szükséges szervezni. Hogy k'i legyen az ügyosztály élén, azt majd eldönti a közgyűlés bölcsesége. (Ugy,van!) A szegedi iparról és kereskedelemről beszél ezután. A város közgazdasága az elmúlt gazdasági krízis alatt sokkal többet szenvedett, mint más városoké. (Ugy van!) Adatokai sorol föl ezután, majd arra utal, hogy milyen izoláltságban vergődik Szeged. A mai közlekedési politika sokkal inkább eltereli a vidéki relációkat, mintsem vonzaná. A tanyai vasut ma is csak levegőben lógó terv, mert nincs szerv, amely intézze és siettesse a megvalósítását. Kéri Wimmer indítványának elfogadását. I i Tordai Imre a tanács javaslatát fogadja el. Szerinte is szükség van a közgazdasági ügyosztályra, mert ma az a helyzet, hogy a város ipari ügyeit a rendőrség kezeli, mint — kihágási ügyeket. A városatyák türelmetlensége tetőpontját érte már. Folytonos közbeszólással zavarják a szónokot: — Szavazzunk, szavazzunk! — kiáltják — negyed hét! Elnök: Fölkérem Kormányos Benő urat, ne zavarja közbeszólással a szónokot. Tordai befejezi felszólalását. Söreghy Mátyás dr. akart most felszólalni. i— Szavazzunk, szavazzunk! — zúgják feléje. Fölkiáltások: Nem hallgatjuk meg! Elnök: Méltóztassék a szónokot türelemmel meghallgatni. Igaz, hogy a vita kissé hosszura nyúlt, de a felszólaló urak bizonyára tekintettel lesznek a bizottsági tag urak kimerített idegrendszerére. Söreghy Mátyás a tanács javaslata ellen beszél. A városatyák kijönnek a padsorokból és sétálnak a teremben. Elnök: Azt hiszem, hogy a közgyűlési teremnek nyugodtabb képe lenne, ha a sétáló urak leülnének. (Derültség.) Söreghy Mátyás felszólalása után, minthogy több szónok nem jelentkezett, az elnök szavazás alá bocsátja a tanács javaslatát. Becsey Károly dr.: Az elnök ur tévedésben van, mert előbb a napirendre térést kell feltenni kérdés gyanánt. Telefon 11-85. Repríz hét. Ma csütörtökön temetése. Eredeti helyszíni felvétel. Rendes helyárak! Elnök: Dehogy vagyok tévedésben! Becsey dr. hivatkozik a szabályrendeletre. Cicatricis Lajos dr. fölolvassa a törvény idevonatkozó rendelkezését és a közgyűlés 'helyesléssel állapítja meg, hogy a kérdés feltevése teljesen szabályszerű volt. Szavazásra került a sor ezután és a közgyűlés óriási többséggel fogadta el Wimmer Fülöp indítványát. Elnök ekkor az ülést berekesztette és folytatását csütörtökön délután négy órára halasztotta. *mei?-ba«a»«a!aaaaccn«ba«9iit<bibk«m»b8kabna«anh<artaaaian«mift Akció a szegedi paprika védelmére. — Indítványok a végtelenségig. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután négy órakor kezdődött az áprilisi rendes közgyűlés, amelyen Cicatricis Lajos dr. főispán elnökölt. A városatyák szokatlanul élénk érdeklődést tanúsítottak a közgyűlés iránt, a padsorok egészen megteltek, sőt karzati közönség is bőven akadt. Az első nap az indítványok tárgyalásával telt el, de ezeknek se sikerült egészen a végére jutni. Különösen a paprikavédelem és az uj ügyosztály körül voltak érdekesebb viták, de akadt bőbeszédű szónoka a legjelentéktelenebb ügyeknek is. Hat órakor a városatyáik türelmetlensége már állandó zajongásba íult, sétálni kezdtek a teremben, kedélyes diskurzusokat folytattak, nem kis boszuságára a szónokló bizottsági 'tagoknak. A főispán azonban tapintatosan helyreállította a rendet, mondván: — Azt hiszem, nyugodtabb képe lesz a közgyűlési teremnek, ha az urak elfoglalják helyeiket. De diplomatikus udvariassággal elejét akarta venni a főispán a távszónoklatoknak is, amikor ezt a megjegyzést tette: — Méltóztassanak a szónokló urakat türelemmel végighallgatni, ők bizonyára tekintettel lesznek a törvényhatósági bizóitságl Rigók kimerített idegrendszerére. Gyorsan befejezték a felszólalók a beszédüket és végre szavazásra kerülhetett a sor. Meg kell még emlékeznünk egyes tapintatlan közbeszólókról, amelyekkel az egyébként rendes mederben folyó vitát za-. várni kívánták. Természetesen a kísérletezések nem találtak visszhangra és bizonyára mindenki előtt érthetetlen lesz, hogy miért vagy minek érdekében a visszavonásnak ez a kicsinyes hangja. A közgyűlésen Cicatricis Lajos dr főispán elnökölt, a jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző és Rack Lipót aljegyző vezették. A polgármester havi jelentését tudomásul vették, mire Fajka Lajos dr.-nak interpellációja következett, amelyben a bailástya —összesző ki minit kiépítését sürgette meg, azután az indítványokra került a sor. Magyar Péter a közvágóhíd várótermének kibővítését, az Apáca- és Galamb-utcák rendezését kéri még ebben az évben. A közgyűlés a tanács javaslatára az indítványt elfogadta. (A csatornázás ügye.) Magyar József indítványa került sorra ezután. Az indítványt részletesen ismertettük. Azt kivánja az indítványozó, bogy a csatornázási kirendeltség terveit mellőzzék és Balogh Lajos nyugalmazott százados tervei szerint csatornázzák a várost. A tanács azzal a javaslattal terjeszti az indítványt a közgyűlés elé, bogy részletes megvitatás céljából adják ki a műszaki bizottságnak s ennek a véleménye alapján tegyen a tanács előterjesztést a joniusi közgyűlésnek. Magyar József nem fogadja el a tanács javaslatát, mert nean indokolja meg, hogy miért nem jók a Balogh-féle tervek ós miért