Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)
1914-04-26 / 98. szám
1914. április 26. DÍTT,MAGYARORSZÁG 3 Ami ebben' az óriási műben a leggyönyörűbb, az az a hatalmas áldozatkészség, a méllyel a gyermekek megmentésére az egész magyar társadalom megmozdult és / minden kényszerítő eszköz máikul váló önkéntes adakozásból alkotott a gyermekvédelem áiital magának is ércnél maradandóbb emléket. Amely nemzet nyert csaták után sokat bódított, amelynek fejlett a kultúrája és nagy a vagyona, azé a nemzeté a jelen. De mindezt kedvező helyzetben volt fiai eszközölték ki s ha, e fiak izmai elernyednek, erkölcseik meglazulnak, csakhamar elmúlik a hatalom és elenyészik a dicsőség. Akkor ezé a nemzeté már csak a multak emléke. De ahol a nemzet jövendő reménysége, a gyermekek 'és ifjak fölött okos szeretettel bontja ki szárnyait a teljes nagy társadalom őrző angyala, ahol aiz emberek nemcsak maguknak való önző életet élnék, hanejn nagynak és dicsőnek kívánják megalkotni a későbbi nemzetet is, azé a nemzeté lesz az erő, a vagyon, a kultúra, azé a nemzeté lesz a jövő. „Az országos gyermekvédő Liga" két nagy intézményt tart fönn városunkban: az „Árpád-Otthont" és az „Ipai-ostanonc-Ottíiont". A végtelen emberszeretet te két nagy intézménye által, szolgálja városunk gyermekvédelmét. Fölkérem Szeged város jótékony társadalmát, hogy nyújtson segítséget a Liga nemzeti föladatához 'és e célból tartsuk meg a gyermeknapot. E nap jövédelmének egy része a szegedi szünidei gyermektelep javára fog fordíttatni. A gyermeknap rendezésének megbeszélése és a programnak összeállítása céljából a meghívottak a főispán elnöklésével értekezletet fognak tartani. Az értekezlet április 29-én délután félbét órakor lesz a városháza bizottsági termében. az angol hajóraj Fiúméban Fiuméből jelentik: A Földközi-tengeri angol Ihajóraj az adriai kikötők meglátogatása során Fiúméba május 6. és 9. közt érkezik el. A hadsereg uj szolgálati szabályzata. (Saját tudósitónUióh) A hadsereg uj szolgálati szabályzatát elkészítették és legközelebb ki is adják. Az uj szabályzatban teljesen cgyenlömnguvá tették a közös hadseregé: a honvédséggel és a landwehrrel és a szabályzat intézkedései kivétel nélkül érvényesek minden osztrák és magyar katonára. Ezzel fölöslegessé váltak az eddigi szolgálati szabályzatokban volt függelékek. A szabályzat készkői törekedtek arra, hogy kivezénylésekkel és a hadikiképzésse! össze nem függő szolgálati iigyek elintézésével minél kevesebb embert vonjanak el a tényleges állománytól. Így apasztották a helyőrségi 'Városokban szokásos örségek és a temetésekre kivezényelt katonaság létszámát. A szolgálati idő megrövidülése következtében nagy mértékiben fokozódott a kiképző személyzetnek, az altiszteknek és különösen a tiszteknek igénybevétele. Az uj szabályzat ezért szaporítja az altisztek létszámát és eltöröl egy sereg formalitást, amely különösen a tisztekre volt terhes, igy például egyszerűsíti a jelentéstétel módját. Különös figyelemmel van az uj szabályzat azokra a körülményekre, amelyek jó hatással lehetnek a hadsereg szellemére. (Az alattvalókkal való jó bánásmód, az érdemrendek átadása stb.) Különös súlyt vet az uj szabályzat az önállóságnak minden hatáskörben való megóvására és különösen hangoztatja ezzel kapcsolatban a parancsnokok felelős voltát. Ezzel az önérzetet és a felelősségérzetben való örömet akarja fokozni az uj szabályzat, mert ezek föf'öltételei a sikeres parancsnokságnak. . Érdemes a megemlítésre, hogy az esküformát azon a helyen, alhol a hűség és engedelmesség fogadalmáról van szó, a következőképen egészítették ki: szárazon és vizén és a levegőben. Az első szakaszba fölvették a szolgáláii titoktartás kötelességét; a negyedik szakasz pedig hangoztatja, hogy a katoNagy, szárnyas, fehérre festett ajtó előtt megállott. — Marianna hálószobája — suttogta lelkendezve. — Várj meg. Ne moccanj. 'Kinyitotta áz ajtót. Koromsötétség tátongott 'a szobában. Az idegen felgyújtotta a villanykörtéket. Vakító világosság áradt szét a szobában. Az idegen becsapta maga mögött az ajtót. — Várj! — kiáltott ki az utas a soffőrre. Ez lé'lekzet visszafojtva hallgatódzott. De csak (halk, töredezett hangokat hallott. — Marianne! — hangzók iki a titokzatos utas esengése. — Szökjünk meg. Látja már hét éve küzdök magáért. Maga grófkisasszony volt, én meg nyomorult lakáj. Mikor megtudták, hogy szerelmes vagyok magálba, megkorbácsoltak s kidobtak a kastélyból. De én visszatértem újra, hogy elraboljam. Mert tudtam, 'hogy maga is szeret. (Marianne nem válaszolt.) — S ekkor mi történt? — folytató panaszosan az idegen. — Becsukattak az őrültek házába. Hét évig sínylődtem ott, Marianne, magáért. De én még sem tudtam feledni. (Hangja zokogásba fulladt. De senki sem válaszolt esdekléseire.) — Ám kitörtem az örültek házából — hadarta az idegen. — Mert megtudtam, hogy maga mérget ivott miattam, öngvilikos lett. Hahaha! A grófkisasszony egy lakáj miatt. Azóta uton vagyok nappal és éjjel. De eljöttem, itt vagyok. Ugy-e, most már az enyém lesz, Marianne? (Pillanatnyi csend támadt. A soffőr léiekzet visszafojtva hallgatódzott.) — Mért nem felel, Marianne? Hát nem szeret? Arcom kifehéredett a ihét évi fogságban. Szöghajam megőszült. De a kisaszszonynak mégis szeretnie kellene. Mert mindez magáért történt. Magáért! (Ujabb csend.) — Marianne, — fenyegetődzött az idegen — feleljen csak cv szót, egy biztató mosolyt, vagy Ha néni/, én megcllöm magam. (Néma csend.) Tompa dörrenés hangzott. A kastély fala szinte megrendült bele. A soffőr ijedten törte fel az ajtót. A kivilágított szobában átlőtt szívvel feküdt a titokzatos utas, holtan. S a mavas falon életnagyságban, eziüst keretben Gyöngy fi Marianne grófkisasszony olajba festett arcképe. nák szoros összetartása és a hadsereg minden tagjának nemzetiségi különbség nélkül való kölcsönös megbecsülése szent hagyomány és erőssége a hadseregnek. A 14. szakasz 94. pontjában is van egy uj rendelkezés. Az excellenciás tábornokokat ugyanis ezentúl nemcsak az alattvalóknak, hanem ifölebbvalóiknalk is ezen a címükön kell szólítani. Az amerikai magyarok. — Vérmes remények. — (Saját tudósitónktól.) Oceántuli testvéreink, akiket nagyhirtelen megszerettek Károly iék, bizonyára nem a jólét elől szöktek meg mi közülünk. Nem is kalandvágy volt az, amitöket idegenbe vitte, hanem a szegénység, a nyomorúság. Itthon jó magukkal tehetetlen, ninesetlen emberek voltak, akik bizonyára Amerikáiban sem rózsák között feküsznek. A kivándoroltak legtöbbje itthon hagyta a családját és igy az önfentartáson kívül az itt maradt család etartásának a gondja is nyomja az amerikai magyart. Rendesen veszedelmes foglalkozásukra való tekintettel amerikai véreink csaknam kivétel nélkül beiratkoznak a báiegsegélyzöbe és ugyanezen okiból kötnek egyrészt baleset elleni, másrészt életbiztositüst. De még nincs vége a kiadásoknak. Ott van a templom és az iskola, az a két tényező, ami még régi hazájához, vallásálhoz és anyanyelvéhez köti az amerikai magyart. Ezek fentartása is tetemes teherrel és áldozattal jár a magyarságra nézve. S ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a legtöbb még itthon is hagyott adósságot, melyet törleszteni kell és hogy csaknem valamennyiüknek az a vágyuk, hogy valamit meg is takarítsanak, hogy annak idején visszatérve a régi hazába legyen mit apritaniok a tejbe és Ihogy ne kelljen a régi nyomorúságot folytainiok, akkor elképzelhetjük, mennyire vérmesek azok a remények, amelyeket az ellenzék Károlyi gróf amerikai kiruccanásához fiiz. Fél millió dollárról ábrándoznak. Vederemo. Majd meglássuk. Kötve hisszük, sőt egyáltalán nem hisszük, hogy az ellenzék reményei valóra válnak. Nem válhatnak e remények azért valóra, mert az ellenzék ott keres, ahol — nincs. Ahol legalább is nincs fölösleg. Talán akadna, ha valami nemzeti célról volna szó. Akkor s erről meg vagyunk győződve, az amerikai magyarság minden áldozatra kész volna. Nemzeti célért bizonyára még a szájától is megvonná az amerikai magyar a falatot. Annyi politikai érettséget azonban fe". kell tételeznünk idegenbe szakadt véreinkről, ihogy az ellenzék önző, politikai pártcéljait nem tévesztik össze a nemzeti célokkal. Nekik bizonyára mindegy, hogy 150, vagy 152 ellenzéki képviselő izgágáskodik-e a magyar parlamentben. Micsoda naiv lélek tehát az, amelyben az 500,000 dollár vérmes reménye megfogant. Sokkal fontosabb, az amerikai magyarságot közvetlenül érdeklő, humánus célokra sem tudnak elegendő összeget összegyüjteSzeged város közönségének régi kedvelt szórakozóhelye Esténkint VAJDA JANCSI zenekara játszik. Elsőrendű kongha. Kitűnő homoki és heggi borok nagy választékban. Figyelmes kiszolgálás. Minden nap halász által fozott szegedi halászlé. tényesen berendezve Húsvét napján ünnepélyesen megnyitt Esténkint VAJDA JANCSI zenekara játszik. Kéri a nagyközönség szíves pártfogását Horváth Ferencz, vendéglős.