Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)
1914-04-03 / 78. szám
1914. -április 3. TXÉLM AG Y ARORSE ÁG S. tésztát is láthattunk, amelyben nem volt •egyetlen szemecske liszt és mégis sütemény s nem volt benne egy parányi cukor sem, mégis1 olyan, mint a legizesebb édes tészta, A kiállitók számára gyönyörű dísztárgyakat ajándékoztak a fővárosi nagy vendéglők és szállók tulajdonosai, akik között Glück Frigyes volt a legbőkezűbb. Ma délelőtt 11 órakor nyitották meg hivatalosan a kiállítást a földmiveliésügyi, a kereskedelemügyi minisztériumok képviselőinek, valamint a polgármesternek és a főváros több vezető emberének jelenlétében. Igazán helyénvaló lenne Szegeden is ilyen kiállítást rendezni. iHa a szegedi kiálliitók valamennyien köteleznék magukat arra, hogy ennének saját főztjükből, ugy a kihágása eljárások és hivatalos vizsgálatok elmaradhatnának, de másként nem . . . Szeged népesedése. — Husz év alatt 35 százalék szaporodás. — (Saját tudósitónktól.) Az országos statisztikai hivatal a minap tette közzé uj jelentését a városok népesedéséről. Az uj statisztikai adatok nem okoznak nagy meglepetést sem azoknak, akik azt hiszik, hogy Szeged túlságosan népesedő város és a lakossága sokkal gyorsabban nő, mint arnenynyire (fejlődnek intézményei, sem azok, akik népesedésének megakadásán aggódnak. A népesség szaporodásának tényleges eredménye husz év alatt: 1890—1910-ig számokban kiifejezve a következő: Zágráb 90, (Kaposvár 79, Szombathely 79, Budapest 73, Fiume 64, Szatmár 64, Marosvásárhely 63, Kolozsvár 60, Miskolc 59, (Debrecen 57, Temesvár 49, Nagyváraid 57, Eszék 46, Arad 44, Győr 42, Péés 40, Pozsony 39, Kassa 37, Szeged 35, Kecskemét 34, Újvidék 33, Szabadka 26, Székesfehérvár 26, Versec 23, Komárom 22, Sopron 14, Pancsova 13, Zombor 13, Hódmezővásárhely 12, Baja 5, Selmecbánya 0 százalék. A statisztika csalhatatlanul biztos adataival azt mutatja tehát, hogy Szeged bizony nem a legelső városok közt van a szaporodás tekintetében, hanem inkább az utolsók között. Csak a tizenkilencedik helyre tudott fölvergődni a népesedés arányában. Legközelebbi szomszédai: Kassa és Kecskemét, mind a két város jelentékenyen kisebb lakossággal biró és mégis konszolidált viszonyaiknál fogva megfelelő fejlődést értek el. Szegedet 18 város előzi meg, l^jztük az uj egyetemi város, Debrecen, aztán Nagyvárad, Kolozsvár, Fiume, sőt még Marosvásárhely is. Temesvár 49 százaléka, Arad 44 százaléka azt jelenti, hogy ezek a városok jóval felül emelkednek Szegeden. A valóságban azonban a száraz statisztikai adat is tévedésbe ejthet. Temesvár ugyanis éppen a legutóbbi évtizedben indült óriási fejlődésnek, szaporodásnak, ugy, hogy valóságban többet szaporodott 1900. óta, mint Debrecen. Arad viszont éppen 1900. óta esett vissza. Magyarázat egy panaszhoz. — Szegedi iskolák és a tornászat. — (Saját tudósitónktól.) Panaszt olvastunk a minap. Hangzott pedig ez a panasz a szegedi diákság és a szegedi tanárok és igazgatók ellen. Nehezményélték, hogy nem voltak diákok, vagy ha voltak, nagyon is kevesen voltak a Tomaegyesiilét disztornaiinnepélyén, noha az egyesület az összes szegedi iskolákat külön-külön a legudvariasabb formában meghivta. Szól továbbá a panasz: Bizonyosra vettük, hogy a disztornaünnepélyen tele lesz a szinház diákokkal, azt hittük, hogy a tanárok, igazgatók erre az alkalomra a színháziba vezénylik növendékeiket. Érdeklődtünk e jogosultnak Játszó panasz okai felől s érdeklődésünk eredményeképen a következőkről számolhatunk be: Tanügyi körökben azt (mondták, hogy jóllehet teljesen tisztában vannak a modern testnevelés nagy fontosságával, egyik tanárnak, vagy igazgatónak sincs módjában növendékeit a színházba vezényelni, bár a legszebb és leghasznosabb dolgot adják is ott elő. Az ilyen szinház-látogatás anyagi kötelezettségeket ró a tanulókra, helyesebben azok szüleire. Ez tehát már magában véve is kizárja azt a bizonyos vezénylést. Buzdítani a diákokat az ilyen ünnepélyek látogatására ( módjában áll az iskolának és ez meg is tör-' térit. Nemcsak a legudvariasabb formában történt meghivás viszonzásaképen, hanem meggyőződésből, mert Szegeden talán nincs egyetlenegy iskola sem, mely a modern testnevelés fontosságáról ne volna meggyőződve. S hogy ennek dacára mégis álig volt néhány diák látható, annak financiális okai vannak. Az ellátáson, a ruházaton, a könyveken és iskolaszereken, a tandíjon kivül fizet a legtöbb szülő segélyegyleti, önképzőköri, zeneköri, gyorsírókor i és a jó Isten tudja elsorolni, mi mindenféle más köri dijakat. A legtöbb iskola rendez kisebb-nagyobb kirándulásokat, amelyek szintén költséggel járók. Aztán jönnek az emberjóléti intézmények gyüjtőivei, amelyek a szülőket dupla kiadásokra szoritják, mert bizony a jótékonysági obulusokat nemcsak otthon, vagy a hivatalban kell a szülőknek nem ritkán kiizzadnia, de iskolába járó gyerekeik révén is kénytelenek ugyanarra a célra áldozni. S mindezzel távolról sem merült ki (a szülők zsebe talán már igen) az anyagi áldozatokra való jogcim. Egy-egy ifjúsági lap csak kéli a diáknak, aztán félbukkan egy többékevésbé jóhirü deklamator husz fillér beléptidij mellett. Az meg már egészen uzussá vált, hogy bármi néven nevezendő, többékevésbé jótékonysági intézmény valami előadást rendez a szinbázban, vagy a moziban, egyszerűen rávetik magukat az iskolákra és a konviktusokra, hogy azok szállítsák az állólhely- és karzattölteléket. Hát szeretettel kérdjük ezek után, csodálkozhatni-e, vagy szakad-e „igen kellemetlenül" meglepődni, ha egyrészt a szezon, másrészt hónap végén még az a pár garas sem kerül ki a szülők zsebéhői, thogv a Tornaegyesület disztornaiinnepélyét látogathassák a diákok, akik egyébként egy csöppet sem vádolhatók azzal, hogy nem sportkedvelők. Ezek, azt hisszük, olyan okok, amelyeket egyrészt mindenkinek el kell fogadnia, másrészt a diákoknak a disztornaünnepé'lyről való távolmaradását érthetően megmagyarázzák. S még egvet. Ha csakugyan annyira kívánatos, amit különben kétségbe sem akarunk vonni, 'hogy a diákok ott lettek légyen azon az (ünnepélyen, miért nem bocsátotta a Tornaegyesület a kiválóbb diáktornászocat ingyen erre a disztornaünnepélyre? Avagy fontosabb a be sem folyt néhány diák-korona, mint a modern testnevelés továbbfejlesztésének az a legfontosabb alapfeltétele, hogy a gyermekek lelkesedéssel, szeretettel kívánják, vágyják a tornázáist? És hogy csakugyan és pusztán csak anyagi okok folytán maradtak a diákok távol a Tornaegyesület ünnepélyéről, százat egy ellen, hogyha az egyesület legközelebbi ünnepélyén ingyen bocsátja be a diákokat, akkora lesz az érdeklődés, ihogy majd el sem férnek mind a színházban. Nem megrovásképen, csak magyarázatul irtuk mindezt, mert arról szólt a panasz, hogy az iskolák távolmaradtak, nem tudni, mi okból. A román kultur-liga ellen. — A magyarellenes akciót elitélik a románok is. — (Saját tudósttónktól.) Onciul Aurél dr. lovag, a bukovinai tartománygyülés tagja a Neues Wiener Journal munkatársa előtt nyilatkozott a mínardhiában élő románok helyzetéről és a román kulturligáról. Onciul dr. a következőket mondotta: — A román kulturliga a magyarországi románok és a magyar kormány (harcának köszönheti létezését. Azért létesítették annak idején, hogy segítségére legyen a magyarországi románoknak. Hogy a magyarországi románok örülnek-e a kulturliga beavatkozásának, azt természetesen nem tudhatom. Mi bukovinai románok nem szívesen látjuk, ha a bukaresti kulturliga beleavatkozik a mi ügyeinkbe. Át vagyunk hatva attól a meggyőződéstől, hogy egész nemzetünk létezése attól ifügg, hogy Ausztria és Magyarország erős legyen, hogy Ausztria és Magyarország eleste egyet jelentene a ro<mán királyság bukásával és hogy a két államot ugyanaz az ellenség fenyegeti s természetesen azt kívánjuk, hogy a monarchia és a román királyság viszonya a lehető legjobb legyen. Ezért kerülni akarom minden súrlódást a monarchia és Románia között, amely a bukovinai románoknak az elnyomatás miatt való panaszából keletkezhetnék. Az a meggyőződésem, hogy a bukovinai románoknak — legalább ama tiz év óta, amióta aktív részem van a politikában, — nincs okuk semmiféle panaszra. A kormány igyekszik a románok minden kulturális szükségletét kielégíteni, amennyire az az állam hatáskörbe esik. A bukovinai románság nagyrésze — folytatta Onciul dr. — távol áll ezektől a mesterkedésektő'l és a leghatározottabban elítéli a kulturliga agitációját. A román kornjány eddig sajnos hathatósan támogatta azt az irántyt, .amely Ausztria és Magyarország tekintélyét a románok szemében állandóan le akarja szállítani a sajtó utján. Ám a kulturliga soviniszta tüntetései a felszínen maradnak és a mélyebb rétegeket egyáltalán nem érintik. Románia politikájára úgyszólván semmi befolyása sincs. A vezetők, elsősorban maga a király, ragaszkodnak a politika régi kipróbált irányálhoz. A román lakosság túlnyomó része, mint már mondotVendéglfiben KÁVÉHÁZBAN Ffiszerkereskedésben m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN m SZT. ISTVÁN: ÓVAKODJÉK • Csemegefiz letten (f (iplaflialátaSÖrt. ™ UTÁNZATOKTÓL!!