Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-22 / 94. szám

.22 * DÉLMAGYARORSZÁG 1914. április 23. A HÁZASSÁG ÖRÖME. A Kass-kávé1 lázban két kereskedő tarokkparti közben szellemeskedik. Mindketten nős emberek. — Kérlek, — akármit is mondanak az emberek, én csak megerősíthetem, hogy a mióta megnősültem, teljesen biztosnak és' nyugodtnak érzem magamat. — Hja persze, amikor az embert egy sárkány őrzi. UJ RÁZÁS Jótékonycélu előadáson történt. A közönség szünet alatt feltűnően tapsolt. — Mi az, hogy épen most tapsol a közönség, mikor senkisem énekel? — kérdezte valaki. — Mert a szünet megismétlését kívánja .. . AKI A TEMETÉSNEK ÖRÜL. Két ur beszélget a kávéházban. Bajos volna megállapítani, hogy mi mindent meg nem vitattak már, amidőn az egyik igy szól a másikhoz, megpillantva egy arra haladó temetési menetet. — Látja, én sokkal szívesebben nézek egy temetést, mint egy esküvőt. — Meg van maga bolondulva? — Ugyan miért? — Mert a temetésnél egyet kell siratni, az .esküvőnél kettőt. VICC. Szeretnék elmondani magának valamit, Emmáké! — Mondja bátran. — De nem fog megharagudni rája? — Nem. — Tehát merhetek? — Merhet, merhet! . . . De mi az, amit e] akar mondani? — Az ... Az a legújabb vizviec! REGÉNYTÖREDÉK . . . Amint a gróf nő nagynénje haláláról értesült, jajveszékelve budaárjába ment, hogy arcszínét megváltoztassa . . . BARÁTSÁGOSAN. Egyik szegedi leányról beszélgettek a marnák a mai déli korzón. A bakfis a Szibill előadásán a földszinti páholyban ült és hirtelen igy szólt a mamájához: — Mama, az a hadnagy a szemben lévő páholyból folyton idelbánxul. Mit csináljak? — Nézz félre, gyermekem, de lehetőleg barátságosan! — adta ki a mama és a leány eképen cselekedett. MIND EGYET AKAR. Mondja, iMuki, máért nem házasodik meg? — Mert ezek a. mai lányok szinte bolondul altruisták! — Ugyan ne mondjon ilyet! — De igen. Mindenik azt akarja, hogy a barátnőjét vegyem el! EZ IS LOGIKUS. Miért sírsz, Karcsii? — Mert megvert az apám. — És miért vert meg az apád? — Mert sírtam. SZERENCSE. Egy szegény embernek tizenkét gyermeke volt és egyszer csak a felesége ikrekkel lepi meg. — Hála Istennek! — sóhajtott föl az agyonáldott apa, — igy legalább szerencsésen kikerültük a tizenhármat! A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. TÖRVÉNYKEZÉS oooo § Megint egy gyújtogatás. A szegedi törvényszék esküdtbirósága tegnap Pap József csongrádi gazdálkodó ügyét 'tárgyalta, akit gyujtoigatással vádolt az ügyészség. Ma isimét ilyen ügyiben Ítélkezett. Puskás Lajos dombiratosi gazdálkodó volt a vádlott. Puskás husz hold földjének gabona termés éti biztosította ötezer koronára. A múlt év augusztusában tüz ütött ki a gazdálkodó földjén és két asztag buza elégett; azonkívül a szomszédos tanyán is kárt okozott és a szomszédok egész gabonatermését veszély fenyegette a tűz következtében. A vizsgálat folyamán az a gyanú mierül'D föl, hogy Puskás .maga gyújtotta föl ia kazlakat, ezért az ügyészség vádat emelt ellene. A mai tárgyaláson a vád nem nyert beigazolást, mert a beidézett tanuk közüli, senki sem látta, ihogy a vádlott követte volna el a gyujtogatást. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság fölmentő Ítéletet hozott. uafism8nabbaaabce3bbsssaabqsurabsibai3ibiassbsisa6-®hdsbebbi KÖZGAZDASÁG oooo A Maros hajózhatóvá tétele — Az idén megkezdik a szobályozást. — (Saját tudósítónktól,) Az elmúlt esztendőben tudvalevőleg az árviz pusztított országszerte s különösen a megáradt folyók okoztak rengetek károkat. Az utóbbi években gyakran ismétlődő árvizpusztitások arra késztették az illetékes köröket, hegy hathatós intézkedésekkel, lehetőleg gátat vessenek az árviz rombolásainak. Természetesen ezek az óvintézkedések sürgősen szükségesek s éppen ezért a kormány legközelebb törvényjavaslatot nyújt he a képviselőházhoz, amelyben az árviz által veszélyeztetett városok és községek mellett lévő folyók rendezésére hatvan millió koronát kér fölvenni a költségvetésbe. Ezt a hatvau milliót az állami kezelés alatt .nem ilévő, főképen ,a Zám feletti erdélyi szakaszokon költik el a folyók rendezésére, amelyeknél elsősorban szükségesek az árvédelmi eszközök létesítése. A kormány akciójával kapcsolatban aktuálLisá válik a Maros hajózhatóvá tételének régóta húzódó kérdése is, amelyben tudvalevőleg az aradi Kereskedelmi és Iparkamara két évvel ezelőtt terjedelmes memorandumot intézett a földmivelésügyi miniszterhez. A kérelemnek eredménye is volt, a mennyiben Serényi Béla gróf, .akkori földmivelésügyi miniszter kilátásba helyezte a kért egy millió korona évi segélyt, de egyelőre csak félmillió koronát állított be a költségvetésbe, az eddigi háromszázezer korona évi hozzájárulás lielyett. Julim elsejétől kezdődőleg folyósítják a Maros szabályozására az ötszázezer koronát, amelyből háromszázezer koronát fordítanak az Arad feletti, úgynevezett arad—konopi szakaszra, kétszázezer koronát pedig ,az arad —makói vonalra; azután a makó—szegedi vonal szabályozása következik. Érdekesen nyilatkozott a Maros szabályozására vonatkozólag Finta Lajos főmérnök, az aradi folyammórnökség vezetője, a kit egy újságíró ez ügyben megkérdezett. — A Maros szabályozására — mondotta a főmérnök — félmillió korona évi adomány van a költségvetésbe felvéve. Ez az összeg azonban nagyon kevés s ilyen hozzájárulás/mellett ötven évig eltartana amig a Marost Szegedtől Piskiig hajózhatóvá tudnánk tenni, Huszonöt millió koronára volna szükség, hogy a Marost véglegesen szabályozzuk s ezért okvetlenül kívánatos, hogy az évi hozzájárulást egy millió koronára felemelje a kormány. Erre különben illetékes helyen határozott ígéretet is tettek s remélhető, hogy az rövidesen bekövetkezik. A Maros rendezésének jövő programjánál egyébként főelv lesz, hogy az eddig alkalmazott rőzse-müvek helyett ezután terméskőből építik a végleges védmilveket, mert a rőzse müvek tudvalevőleg hamar tönkre mennek. Mindenesetre már a mostani felemelt évi adomány is javit a helyzeten, de azért a végleges rendezéshez feltétlenül szűk séges az egy millió korona évi hozzájárulás. x Wekerle az interparlamentáris gazdasági konferenciáról. Az angol parlamenti .körökben .mozgalom indult meg egy interparlamentáris konferencia intézményének megteremtésére, melynek az volna végső célja, hogy az egyes országok között fölmerülhető gazdaságpolitikai ellentétieket kiegyenlíteni segitse. Wekerle Sándor, akinek nevét e tervekkel kapcsolatban 'szintén emlegették, egy ujsáigirő előtt a következőket mondotta az érdekes ideáról: — A kereskedelmi jog egységesítését célozná az a mozgalom, melyet az angolok a belgák utján kezdeményeztek. Ezzel1 a kérdéssel a középeurópai gazdasági egyesület már régóta foglalkozik s .elméletileg már ért is el némi eredményt, a gyakorlati átvitelt azonban megnehezítette az a körülmény, hogy Németország, Belgium, Ausztria és Magyarországon kiviül a többiek mindeddig nem léptek be a középeurópai egyesületbe. Most Anglia a belgák utján vetette föl az egységesítés ügyét. E ©élből nemze 'közi konferenciát készülnek összehívni, melyben minden állam több taggal lenne képviselve. A kikötésük csupán az, hogy minden állam a képviselőinek a felét a törvényhozás kebeléből küldje ki, hogy ezáltal a konferenciának in terparlamentáris jellege legyen. A belgák már érintkezésbe léptek az egyes államokkal; de nem tudom, hogy milyen eredménnyel. Annyit mondhatok, hogy a terv szerint a középeurópai gazdasági egyesületnek iis volna szerepe az interparlamentáris konferencián, illetve tőlünk függne, hogy az álláspontunk precizirozása végett részt veszünk-e, vagy távol maradunk. A napokban Bécsbe utazom s Németország, valamint Ausztria képviselőivel ott fogjuk elhatározni a továbbiakat. Az erre vonatkozó hírekkel kapcsolatban: az újságokban arról is olvastam, hogy Szerbia és Romániának a középeurópai egyesülethez való csatolásáról is tárgyaltunk volna. Ez a hir téves. Nem lehetetlen, hogy a Balkán-államok végül is csatlakozni fognak hozzánk. De ezt mi nem kezdeményezi! etjük. Gólya áruház MEGNYÍLT!!! Kossuth Lajos-sugárut 1. szám (Bruckner vaskereskedés mellett.) Női szövetek, kézrouárúk, pongyolák, blousok, aljak, női ingek, alsószoknyák, kötények, csipkék, hímzések, keztyük, harisnyák és mindenféle női és férfi :-: divat cikkekben igen olcsó árakkal! fflEGNYILTm —^—w