Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-17 / 90. szám

1914. április 17. DÉLMAGYARORSZÁG 1. rályl 'ügyész felállott és bejelentette, hogy Eismer Manó ér. védence Sisáik Gusztáv el­len emelt vádat elejti. Erre Sisák ellen azon­nal megszűnt az eljárás és elhagyhatta a vádlottak padjai.1. Bejelentette az ügyész azt is, ihogy Grüner István dr. védence Papip Bó­di András ellen. emelt vádat tovább nem szán­dékos, emberölés 'kísérlete ciimén tartja fent, hanem közcsendháboritás és életveszélyes fenyegétés kihágásáért. Az elnök ezui'.ón a tárgyalás (folytatását holnap délelőtt 9 órára tűzte ki, mikor is a kérdések megszövegezése következik. Majd ,a vád- és védőbeszéd', amelyek elhangzása után az itélet még délelőtt meg lesz. •iNIBIiaBBBimHBBBHHBRIBIIB A Délmagyar ország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. HÍREK oooo SZEGEDI KALENDÁRIUM # AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése szerint: Gyenge éjjeli fagy és elvétve inkább csak ke­leten csapodéit várható. — Sürgönyprognózis: Éjjeli fagy, keleten elvétve csa­padék, — Déli hőmérsék­let: + 11.8 Celsius. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal­ban délelőtt 8 órától délután 2 óráig van hi­vatal. A polgármester betegsége miatt nem fogad. A főkapitány fogad délelőtt 11 órától délután 2 óráig. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzletvezetőségnél és• a munkásbiztositó-pénz­lárnál reggel 8 órától délután 2 óráig van hivatal. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hiva­lós óra. Állandó ügyeletes szolgálat, Betegek látogatása délután 2 órától 3 óráig. SOMOGYI KÖNYVTÁR, nyitva délelőtt 10—l-ig és délután 4-től 7-ig. Idegeneknek a képtárt engedéllyel hétköznap is meg lehet 'ekinteni; helybeliek vasár- és ünnepnapo­A FEMINISTÁK gyakorlati tanácsadó­ja hétfőn és csütörtökön délután 6—8 óráig tartja hivatalos óráját, a Berlitz-iskola he­lyiségében, (Csongrádi Takarék uj palotája.) A KÖZKÖRHÁZBAN: a beteglátogatási idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este nyolc órakor A mandarin. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: A pettyes szalag. Detek­tív dráma 4 felvonásban. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután öt órától kezdve este 11 óráig: „A buski", vígjáték 4 felvonásban. Irta: Ur­bán Gad. A főszerepet Asta Nielsen játsza. VASS-MOZ1: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: „Sanatas", fantasztikus dráma 3 részben, A tánc parlamentjéből (Saját tudósítónktól.) Ismét, de remél­hetően utoljára komoly formában kell fog­lalkozni azzal a, két tánccal, amely az el­múlt farsang során annyi izgalmait és vitát okozott. Az események túlontúl ismeretesek. Parison keresztül belopták Európába az ar­gentínai éjszakai mulatóhelyek legvadabb táncát, a tangót, amelyet ezután megneme­sitve ós túlzásaitól megtisztítva Európaszer­be a legelőkelőbb saailon,óikban is élvezettel táncoltak. Királyi udvarokban is helyet ka­pott. ,a fantasztikus és legszelídebb formájá­ban is érzéki tánc, sőt tudvalevően annak is híre kelt, hogy maga X. Pius őszentsége is kénytelen volt foglalkozni a tangó kérdésé­vel, amikor azt a kafhoLikus papok a világ minden részéből döntés végett a 'Vatikánhoz fötterjeszbették. A hiretk szerint (amelyeket azonban meg­cáfoltak) a pápa, mint legbölcsebb bi'ró, előbb látni óhajtotta a megvádolt táncot, hogy az­után Ítéletet mondjon róla. S ugyancsak a pá­pa lett volna az, aki a tangót szemérmetlen­nek jelentve k,i egyúttal fölhívta volna a fi­gyelmet a velencei furlána táncra, amely sokban hasonlat a tangóhoz, de sokkal' fino­mabb és nem oly merész. Később ezt a hirt is megcáfolták, de elég volt a Vatikánból kire­pült kis mese, hogy a furlánát, melyet soha és sehol nem emlegettek, egyszerre divatba hozza és a tangóval egyen,lőrangu slágerré avassa. J . A.lüfcLúüS A táncmesterek nemzetközi szövetsége húsvét két napján tartatta közgyűlését Páris­ban s mint onnan levelezőnk irja, határozott a tangó és a furlána sorsáról. Terpszikóre művészetének ötven kiváló papja jelent meg a párisi táncakadémia termeiben, hogy részt, vegyen a nevezetes kérdés megvitatásán: föl­vehető-e a tangó és a furlána a, törvényes tán­cok sorába, és ha igen, milyen figurákkal kell kodifikálni a két táncot1? A tangóról meglehetősen neheaen szüle­tett meg a határozat, végezetül is ugy dön­töttek, hogy a délamerikai táncot ugy kell járni ós oktatni, amint a párisi tánctanárok végzik. Ami a furlánát illeti, négy tánccs­pár jelentkezett, amely mindegyik másként és másként járta, a velencei táncot, A négy bemutatott furlána mindegyike teljesen el­ütött a másiktól, annyira, hogy jóformán nem is leheted ugyanegy táncnak venni. A kon­gresszus tagjainak többsége végre is -az úgy­nevezett berlini furlánát tüntette ki legfel­sőbb dicséretével. De nagy sikere volt Pi­chetti velencei mester furlájának is, .aki hir szerint ezt a. táncot régebben, mikor még X. Pius velencei patriárka volt, bemutatta a bí­boros előtt. .Miután a tangót és a furlánát illetően si­került megállapodni, következett a legújabb táncok bemutatása, amelyek — ha szerencsé­jük lesz — az eljövendő farsangok szenzá­- ciójáit fogják alkotni. Igy előrelátható, hogy nemsokára meg fogja ismerni Páris és utána egész Európa a ta-taót, ezt a kínai eredetű táncot, amelyet ma már Kínáiban sem táncol­nak, de amely a mennyei birodalom ősi kor­szakaiból származik. A ta-taót egy Lefort nevű tánctanár alkotta. Az uj táncnak hat fi­gurája van, amelyeknek különösségét leg­inkább jellemzi a harmadik, melyet kínai nyelven ta-u-hien-csé névvel neveznek s a mely nem .akar kevesebbet bemutatni, mint a viz színének mozgását, amikor kellemes szellő éri. Ezután egy hollandi pár bemutatta az el­kuneo nevü táncot, amely igen hasonlít az one stephez és igen szé-p. Bemutatták ezután a paraguai táncot, végül Bougell tanár eltán­colta a bostonnette és a skatinette nevü uj táncokat, amelyek szintén igen kedvesek. A télen valószínűen találkozunk velük még Szegeden is . . . — Népgyűlés a csatornázásért és víz­vezetékért. A külvárosi polgárok szövetségé­nek igazgatótanácsa ima délután 6 órakor a Módos-féle vendéglőben ülést tartott Várhe­lyi József kanonok el nők lésé vei. A'z igazga­tótanács ímegáMapitotta annak a népgyűlés­nek a programját, amelyet a külvárosi csa­tornázás és a vizvezeték mielőbbi megvaló­sítása érdekében rendez a szövetség. A nép­gyűlés 26-án délelőtti 11 órakor lesz a iK.l'au­zál-téren, a Kossuth-szobor előtt. Az egyes népkörökben 10 órakor kezdődik a gyüleke­zés. A népgyűlést Várhelyi József elnök nyitja meg és előterjeszti a határozati ja­vaslatot, amelyet az elnökség fog előkészi­teni. Azután Kószó István 'dlr. fogja megin­dokolni a határozati javaslatot. A népgyűlést követő napom az elnök vezetésével egy kül­döttség fogja átadni a határozati javaslatot a főispánnak és a polgármesternek. Az igazgatótanács ülése után Balogh Lajos ny. százados tartott érdekes és nagy tudásról tanúságot tevő előadást a kül'város csator­názásának kérdéséről. — A debreceni Kossuth-szobor lelep­lezése. Debrecen közönsége május 3-án or­szágos ünnepség keretiéiben leplezi le Kossuth Lajos szobrát. A leleplezési ünnepségre meg­hív ák Sweged törvényihatóságát is, A város tanacsa Gaál Knúrt dr. tanácsost küldötte ki Szeged képviseletéiben a szoboravaíálsra. — A Szegedi Jogász-Egyesület felkért bennünket annalk a közlésére, hogy Grün Jó­Péntek 17 mhbhh

Next

/
Thumbnails
Contents