Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-17 / 90. szám

3. DÉLMAGYARORSZÁG 1014. éprili* 17. a törvényhatósági közgyűlés a maga rettenetesen hosszú tárgysorozataival, amelyeiknek érdemével senki sem foglalkozik, az autonómia komoly céljainak. A tervezett járási bizottságok, amelyeknek érdekköre a tárgyak egyrészóhez közelebb áll, bizonyára segíteni fog e bajon és a mellett az autonómiát ujabb intézménynyel ki fogja terjeszteni. A politikai fejlődésnek egy másik, ha politikai, szempontból nem is annyira érdekes, de a nemzetélet szempontjából szintén óriási fontosságú müve lesz a magyar polgári törvénykönyv megalkotása. A tárgyalására kiküldött bizottság, amely nem csupán szakférfiakból1, hanem a nemzeti élet minden terén működő parlamenti tagokiból áll, már részleteiben is megkezdte a nagy mű tárgyalását, őszszel e tárgyalások bizonyára befejezhetek lesznek és a tél folyamán ez a hatalmas alkotás is belekerülhet a corpus jurisba. Magyarország ezzel egységes nemzeti jogihoz jut, a partikuláris jogok, különösen az osztrák polgári törvénykönyv uralma az ország egyes részeiben idővel teljesen megszűnik. Ezt a müvet már a birói gyakorlat és a közönség nagyon mohón várja. Az első tervezet már huzamos idő óta közkézen forog és akárhány birói ítélettel találkozunk, amely a jogviták elintézésénél már a tervezetre hivatkozik. Ezért 'kívánatos, hogy mentől több törvényerőre emelkedjék, mert hiszen csak a jogbiztonság érdekeinek tesz vele a parlament szolgálatot. A javaslat maga minden izében kiváló törvényhozási mü, évek munkájának gyülmölcse, ugy, hogy alig remélhető, hogy ennek a kis nemzetnek <de nem: alszom, megvárom, mig hazajön a színésznő, olyan szép az én mamám... és hazajön és olyan jószagu, mikor elmegy az ágyam előtt és olyan szépen suhog... És a papám, múltkor, mikor a premier volt, vett virágot és én nekem kellett odaadni a mamámnak, de olyan soká -jö-tlt- a mama és akkor fáztunk meg a papával a szinház előtt... (Kölhög.)... de az én papámnak nem árt, mert a papám olyan erős, ihogy egyszer fölemelt Ihá... Ihá... háromszáz kilót. De én egy kicsit megráztam... és olyan- sötét, volt az utcában... és a színházba belül nagyonvilágos... és azóita köhögök kicsit... és mindig olyan- hamar fáradt vagyok... (Köhög.) De azért megvárom most már a mamát ... (körülnéz.)... majd addig leülök valahová ... aztán ... megvárom a mamát... és odaadom a csokrot— (Leül, középen egy székre. Nézi a közönséget.) (Né ... mennyien vannak ... telt ház... majd fog -örülni a mamám, ha jelenése lesz... (Köhög.) Borzasztó nagy sikere volt az én imaimámnak a „Lanoel-ot"-ba. Jelenés közben is volt itaps, -mert a imamám gyönyörűen játszotta a szerelmet a La-ncelot-val, fölemelte a karfát a mamám és. -olyan furcsán, olyan kiabál-ósan- mondta (fölemeli !karjait, elváltoztatott nőies hang) „A gy-ermek-am, Lanc-elolí! Gondold meg, gyermekem! Ki adja őt vissza nekem, ha egy-szer elveszítem?!" És a mamám sirt, mindenki sirt, olyan szépen sirt az én. mamám, d-e csak olyan szinháziasa-n sirt pedig, nem -igazán, azt lehet -domborítani, igy: „bii... hü! bű... hü!" (rnüsirást pro-dukál, utána -erősen köhög, nevetve mutatja a szemeit). T-eltszik látni? Egy könny nincs a- szemeimbe. Ez a szinházias -sírás. -Hja, ja (sóhajt). | , (Szünet. Almosán -elgondolkozva himbálja a lábait, maga elé néz. Hirtelen indulatosan megrántja a vállait). A SuÜéti! niem lenne ereje ezt egyhamar egy másikkal pótolni. A parlamentnek tehát kötelessége lesz a javaslatot törvényerőre emelni, amely azután egy több éves vacantia legis után életbe is f-og lépni. E nagy alkotásokon kivül a törvényhozásnak a közgazdasági jelentőségű jaéaki atok egy sorozatával kell majd foglalkoznia. Ha nem is tud a kérdés érdemében intézkedni., ugy bizonyára azonban irányt fog szabni azon előkészületeknek, amelyek az 1917. évben lejáró gazdasági kiegyezés és a külkereskedelmi szerződések tárgyában teendők. Mindazon nyilatkozatok, amélyek eddig elhangzottak, megnyugtathatnak afelől, hogy a nemzeti termelés nagy érdekei megfelelő oltalomra találnak, I Orosz hang a pétervári látogatásról. A Novoje Vremja vezércikkében kijelenti, hogy Tisza István- -grófnak minden fáradozása, amellyel: meg akarja akadályozni, hogy Károlyi Mihály -gróf -rövid időn belül egy csoport (magyar képviselőt vigyen. Pétervárra, csak balsikerrel járhat. Ez .az utazás valós'zinü-en tehetővé fogja- tenni, Ihogy jóvá tegyék azt a hibát, amelyet I. Miklós cár 1848-ban elkövetett. A keleti vasutért. Belgrádból jelentik: Jovanovics szerb követ ma visszatért Bécsbe. A követ belgrádi -tartózkodásának nagy fontosságot .tulajdonítanak, mert nagyon sokáig volt kihallgatáson a királynál és Pasics miniszterelnökkel -is tanácskozott. Hlr szerint Jovanovics teljesen -preciz utasítást 'kapott a keleti vasutak ügyében. rossz! (Megvetően- -legyint. Szünet.) A Süléin! Az is színésznő? (A közönség felé fordul bizalmaskodva.) De 'hiszen- a Sül-étinek ,a- pofája tele van saeplővel és görbe -orra van és -nincs semmi- hangja. Mi-ért tetszik tapsolni a Sulétiinak, kérem -szépen, közönsért ur ... (közelebb hajol, körülnéz, habozik, -szájához -emeli kezét, súgva)... -ne 't-essék tapsolni a Sulét-iinak, merít a-z árt a mamámnak, ő nem mondja, de -én azt Játom. Az én, szép, drága színésznő imamámnak tessék tapsolni... mert ő domborítja -szépen a végszój-elenés-t a Lanc-elot-ba, miikor a szeretem van... Éri azért jöttem, hogy (megmondjam ezt, -tisztelt közönségnek ... hogy annál :a .jelenetnél t-essék tapsolni, mert ott van a domborítás ... és annak örül az én szép, drága jószaeu mamám- ... Tessék tapsolni a mamámnak de ne tessék mondani, ho-gy én mondtam... (köhög) meríti annak nem jj-r ülne a -ma-mám:... (köhög)... a mamáim nem szereti, Iha idejövök, mert ő nagyon, -el van- foglalva ... Hát ezért ne tessék megmondani -neki... én még egy kicsit itt ülök most... aztán- vissza szököm a kulisszákba -és hazaszaladok... -és nem. tudja -senki1, hogy itt -voltam... csak a közönség ur... (Köhög. Elgondolkozik. Ásilt.) Hja, ja. -Bocsánat-öt kérek, hogy olyanálmos vagyok. D-e nagyon későig vártam, hogy ideszöbhesseik. Má-r ugy -tettem-, mintha lefeküdnék ... a papáim is lefeküdt és kotorászott a mamám fiókjában... aztán- nagyon hideg volt és a papám lefeküdt... és nagyon csodálkozott valami leveleken,, amiket -pedig én- má-r -rég láttam ... a Málnássy bácsi irta ... (Ásít, -kölhög. Szünet... Lóbálja a lábait) ... Hát te -ezeket láttad, édes fi-am... kérdezte a papám... mondtam, hát persze, hordárral gyűltek... (Ásít)... Erre kialudt a lámpa, nem volt több petróleum... a papám -magához húzott az ágyba, mert hideg Futtatás az uj polgári iskoláért. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délelőtt tartott ülésében foglalkozott a tanács azzal az átirattal, amit Jánossy Gyula királyi tanfelügyelő intézett a városihoz, a harmadik polgári iskola felállítása ügyében. Gaái Endre d-r. tanácsos ismertette Jcmkovich -Béla közoktatásügyi miniszter leiratát-, amely szerint a- miniszter —- -mint ismeretes — hozzájárul ,az uj iskola építésének már ez év őszén va-ló megkezdéséhez, 'ha a város kétezer négyszögöl telket enged át díjmentesen- és viseli ,az iskola építéséinek és berendezés-ének költségeit, Napokka-l ezelőtt jeleztük má-r, hogy az iskola föl-építése .aligha megy simán, mert két, sőt három városrész érdekei állanak egymással szemközt, mihelyst arról v-an -szó, hogy hová épits-ék az uj iskolát. Különösen a felsővárosiak és az alsóvárosi,ak között alakulhat ki erős versengés az iskoláért, de bizonyos, ho-gy a rókusiak Rókuson -követelik ina-j-d a harma-dik -polgári iskola fölállítását. A tanács csütörtökön 'tartott ülésében mindez szóba is került és a dolgok mérlegelése után. az a vélemény alakult ki a tanácsban,, hogy mielőtt bármilyen irányban -határoznának, hiteles adatokat szereznek be arról, hogy melyik városrész követelheti legtöbb joggal az uj állami- intézetnék a saját kerületében va-ljó 'elhelyezéséit. Kimondták, h-ogy átírnak a tanfelügyelőhöz, tegyen- írásos jelentést arról, Ihogy .Felsővárosról, Alsóvárosról- 'és Rókusröl előreláthatólag mennyi tanuló fog beiratkozni az uj iskolába, mekkora .lesz hozzávetőleg az idegen tanulók száma és végül mekkora évi segélyre száimi-that a vár-o-s a minisztertől a nagy megterhelitetést jelentő bafetket-és ellenében. Amint az előadó mondotta, évi ötezer koronát m-inden- ibizon-nyal fog kapni- a város visszatérítés- címén, léhet azonban-, hogy -talán többet is. Hogy aztán az iskolát Ihol, a v-ollit... mondtam- a papának... (Ásít. Köhög) ... -rosszak -ezek a petróleumok... a szinlháznál ivannak az izzó-fények... -ez -elég annak -a sok közönségnek... ez meg kettőnek se elég... Err-e... (Ásít)... erre megint! si-rt a papám... mondtam a papának... mer má, álmos voltam-... hiszen te -olyan erős voltál (Ásít) megvertél három -rablót... itt van három rabló... a... a hordár... (számol a... az -izzófény... meg... -meg... a... a... közönség... hát mér nem vered meg ... Err-e ,a -papám m-ég mindig sirt... Erre aztán sor-ra -megkérdezte a papám,... hogy én mért nem -olvasom a Robinsont, a miit -vett nekem... mondtam a papámnak... hogy az nékem unalmas... -erre kérd-ezté, -hogy hát akikor mi az érdekes— imondta-m... a... a •színház érdekes... -és akkor még nagyon soká vártuk a -mamát... és nekem nagyon keltett köhögn-i, d-e nem akartam ... és akkor... (Ásít) és. akkor a -papám elaludt... -és én- kezdtem nagyon félni ... mer még mindig n-eim jött... és akkor gondoltam, ideszökök... és lassan felöltöztem. ... és kiszöktem... és vettem virágot... mert az én drága színésznőm nagyon szereti a virágot, az én szép, -drága mamám... Hát csak ezt -akartaim mondani... (Ásít)... hát osak ,-ezt... és most megyek.,. Ihogy ne vegyenek -észre, hogy vele jöttem... hát ne tessék -szólni... (Ásit) arról-... hogy itt voltára ... mert akkor baj lesz megint,.. (köhög, ásít)... hát -csak azt akartain mondani ... hogy ott tessék tapsolni... annál a jelenetnél, amikor... a Lan-cel-ótHval... és -kérem... (előrebukik a fej-e)... és kérem szépen-... -már megyek... inár im-egyek haza ... hát csak... ho-gy tap-so-lja-n-ak -a mamáinak ... (visszabu-kik a- feje, a karjait leejti. Álomban motyogja) Tapsoljanak a mamának... (-Elalszik). (Csöngetnek.)