Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-15 / 88. szám

1914. április 11. DÉLMA GYAR0RS2 ÁG 1 doltam -rá, "hogy széppé lehet tenni a meg­semmisülést is, sőt .különö síképen és első­sorban széppé kell Henni az élet elmúlását, a meghalást, mint amely jelenség legközelebb­ről összefügg az élet tartalmának teljessé­gével és ami minden embert a képzelhető leg­nagyobb érdekeltség erejével foglalkoztat egészen, az öntudat elhalványulásáig. A halotthamvasztásnak tehát olyan mű­vészi és etikai szépségekből összetett szer­tartások között kellene lefolynia, amelyek a legnagyobb tömegek számára hozzáférhetőek és amelyek minden temetést egy nagyszerű ünneppé, a .megnyugvásnak és vigaszta.lás­nak ünnepévé tennének. Talán a templomok, melyek az egyházi liturgiák elavulásával amúgy is el fogják veszíteni (rendeltetésüket, fognak éhez a célhoz méltó keretet nyújta­ni, esetileg bazilikaszerüen épített, hatalmas kupolával ellátott hamvasztó templomok fog­nak létesülni, melyeknek karzatán rejtett ze­nekar Bach óratóriumát játsza a gyásziín­nepély ailatit. A koporsó ott áll a középen, ba­bérfák és egyszerű Virágdísz között;, a szó­széken ünnepi szónok, Iki az elhunyt életének tanulságait megható gvászbeszédbcn foglal­ja össze. A beszéd végeztével fölemelik a koporsót és belesülyesztik a hamvasztó ur­nába, melynek belsejéből vérvörös lángok csapnak elő, mesterségesen előidézett! lán­gok és nem' a koporsó elhamvasztására, csak az illúzió fölkeltésére valók, mig az elsüllyedt koporsó rejtett szerkezet segítségével a re­generátorba jut. A, hamvasztó üst legcélsze­rűbben a bazilikák középlh a jójának legki­emelkedőbb pontján, művészi reliefekkel di­(••••••••••••••••••••••BBBBBaBBB sobbbbbbbbbbbbbbbsb Az iparospárt és a tisztújítás. — Ipar és kereskedelmi tanácsosi állás szervezését kívánják, — (Saját tudósítónktól.) Az iparospárt, a mely nem régen alakult, máris agilis tevé­kenységet (fejt ki a szegedi ipar és kereske­delem érdekében. Ma délután 6 órakor nagy érdeklődés mellett közgyűlést tartott Wirn­mer Fülöp elnök lésével, amelyen ismét a tisztújítás kérdésével foglalkoztak. A leg­utóbbi értekezleten ugyanis Wimrner Fülöp előterjesztette, hogy megkeresések érkeztek hozzá abban az irányban; hogy Szalay Jó­zsef dr. főkapitány-helyettesnek tanácsossá való megválasztása érdekében' az iparospárt mozgalmat indítson. Az értekezlet több fel­szólalás után végül is elhatározta, hogy 14-ére közgyűlést hiv össze, az ügy elintézé­se miatt. A mai közgyűlésien az elnök előterjesz­tette, hogy ujabban fölmerült az az eszme, hogy a városnál ipari és kereskedelmi taná­csosi állást szerveznek. Ezzel két fontos célit is elérnek. Először azt, hogy Szalay József dr. bekerülhet a tanácsba. A .főkapitány-he­lyettes ugyanis kijelentette, hogy osalk abban, az esetben hajlandó pályázni tanácsosi ál­lásra, ha nem dur ki senkiit az egzisztenciá­jából. Másodszor pedig az a főszempont is érvényre jut, hogy végre az iparosság és a kereskedőik ügyét több hozzáértéssel és jó­indulattal kezeljék, mint eddig. Körmendy Mátyás azt fejtegette, hogy foüszaki tanácsosi állást kellene szervezni, mely egyúttal az ipari dolgokkal is foglal­kozna. Tonelli Sándor az elnök álláspontját helyesli. Ipari és kereskedelmi tanácsosi ál­lás szervezésére van szükség. Ez a legfon­tosabb. Ezután lehetne még esetleg műszaki tanácsosi állást is szervezni, mely egyesíte­né a mezőgazdasági ügyek intézését is; Bár szó van arról, hogy a városi törvény intéz­kedik az uj állásokról, de nem hiszi, 'hogy ez a törvény őszre életbe lépne. De még akkor szitett óriási emelvény tetején; magasan az emberek feje .fölött állhatna, hogy ekként mintegy az ég felé irányitsa a tekintetet ab­ban a pillanatban, midőn nagyszerű.gene .kii-1 1 söreiében az ember apoteózisa végbemegy. Orgona bugása és vonós zenekar szárnyaló imádsága kiséri a halottat a végtelenség ka­pujához s a zene nagyszerű fokozással kor­bácsolja föl a fájdalmas búcsúzás háborgó érzéseit. Az ember szereti a pompát; a nagy stílust, az elbódító, fönséges misztikumot, egész életében ezek után fut soha ki nem elégíthető vágyakkal, méltó tehát, ho^v ott az utolsó, vándorlás végén elérje azt a nagy­szerű megdicsőülést, amit szive öly sokáig óhajtott. Hogy ez a kép nem tisztán ffantazjna­gónia és hogy .megvalósulása előtt immár semmi akadály nincs, arra példa a lipcsei halotthamvasztó, melyben a felsorolt külső­ségeik jó része igazán művészi beállításban, már meg van honosítva, az eltérés csupán az, hogy a koporsó halk zene közben, igen las­san; megható egyszerűséggel sülyed a mély­be. Az elmúlásnak és megdicsőülésnek szo­morú, de mégis fönséges aktusát rajzoltam le ezekben a sorokban. A modern ember életprogramjában benne van, hogy az élet szépsége é:s harmóniája a mindeneik fölött való, 'legfőbb értékek egyike s talán nem csa­lódom, ha a szép halál szotnoru dicsőségét az élet boldog koronájának nevezem, mely többé nem nekünk, hanem azoknak ragyog, akik­nek jövőjéért porlandó szivünket a királyi művészet drága oltárára helyezzük. lEaasaBascCBBannxiiassaaasuaiBaaDaaaaiiaaaasEaBBSBaHBas is jó lenne, ha ezeket az állásokat már most megszerveznék, mert addigra már birtokon kivül lenne, vagyis a törvény, mint fennálló intézményt respektálná. Az elnök azt1 indítványozta, hogy már a legközelebbi városi közgyűlésen tegyenek in­dítványt erre vonatkozólag. Az ipari és ke­reskedelmi tanácsosi állást föltétlen meg kell szervezni és ezért nemcsak a párt 79 tagjá­nak kell ezt az 'ügyet támogatni, hanem meg kell az eszmének nyerni a törvényhatóság többi tagjait is. Ezért az iparospárt minden egyes tagja oda hasson; hogy az eszmének híveket szerezzen;, akik aláírásukkal biztosít­ják a pártot támogatásukról, ö hajlandó megszövegezni az indítványt és a közgyűlés elé terjeszteni akkor, ha legalább száz tag támogatásáról meggyőződik. Arra kéri te­hát a megjelenteket, hogy ülés mellőzésével, levélileg tudassák vele idejében, hogy hány tag igérte meg a támogatást. , Szakáll József azt mondja, hogy helyes lenne, ha már most a kereskedőiket is meg­nyernék ennek a pártnak, hiszen a kereske­dők is érdekelve vannak ebben, a kérdésben. Wimmer Fiilöp erre vonatkozólag azt a fö'l­világositá'st közli a felszólalóval, hogy először maguknak a kereskedőknek kell egymás kö­zött a tömörülés eszméjét felvetni, mint a hogyan ezt az iparosok is tették. Mód sem kínálkozik arra, hogy a kereskedőket az ipa­rosság bevonja a mozgalomba, ha azok sa­ját helyzetükön nem akarnak javítani. Vala­mit produkálni kell, ezért alakult1 meg az iparospárt is, nem pedig hiúsági és szerep­lési szempontokból. Cserzy Mihály azt in­dítványozta, hogy a városi párttal Is közöl­jék az ipari és kereskede'Lmii tanácsosi állás szervezésére való törekvéseiket és kérjék a párt támogatását. Pálfy Dániel kockáztatva látja a sikert, ha ilyen formákban, kezdik a küzdelmet és más pártok állásfoglalásától teszik függővé, hogy küzd jenek-e az iparospárt céljaiért. Az elnök megmagyarázza, hogy nem arról volt szó, hanem arról, hogy csak a párt támoga­tását kérjék és ettől függetlenül járnak el az indítvány benyújtásával: akkor, ha biztató .elő­jelek lesznek, mert nem volna kívánatos, ha az iparospárt első nagyszabású és fontos akciójánál 'kudarcot szenvedne. A gyűlés végül is elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlésen indítványt terjesz­tenek elő ipari és kereskedelmi tanácsosi ál­lás szervezése érdekében és 'felhívást köröz­nek a törvényhatóság tagjai között az esz­me támogatására. (HSBBBBSHBBBBBBBBBBBBBBBSBSBBBBBEBBBBBBBBBBBBISBBBBP á Szegedi Vívó-Egyesület országos vivóversenye. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Vijvó Egyesület tizedik országos versenye mind a lésztvevő egyesületek számát, mind a beneve­zett vivók klasszisát tekintve, sikerültnek mond,haté. Magyar Atlétikai Club, Fővárosi Vivó Club és a Budapesti Budai Torma Egy­let képviselték. A Budapesti Egyetemi Atlé­tikai Club benevezett vívóját, Halász Zsigát nem indította. A M üegyetemi Atlétikai és Futball Club, & .a Nemzeti Vivó Club vívói­nak, — laikik minden egyes sraegedi orszá­gos versenyt eddig meglátogattak, — elrna­radását sajnálattal tapasztaltuk. A vidék ki­válóbb és számottevő vivói ,a Pécsi Atlétikai Club, a Debreioeni Vivó Club és a Torontáli Atlétikai. Club vivó gárdájának elmaradása csak ,a közbejötit húsvéti iumopeikn.dk tulaj­donítható. A megjelent vívók azoniban, .a vi­dékiek is, körülbelüli egyforma klasszist képviseltek, vivástudást, fizikai és szellemi rátermettségüket tekintve, s ezért igen, ne­héz volt '.a verseny s az egyesi győzelmek tussai között igen csekély volt ia különbség. A mérkőzések általában nagyon komolyak, fáradságosak s olykor-olykor kissé tu'l heve­sek voltak s ez okozta azt, hogy ,az egyes tusokat ismételten beadatták anélkül, hogy azt a zsűri észre vette volna. A bíráskodás ugyian a konvemtionel szá­mítás jegyében történt, mégis egyes vivióík vívásán meglátszott az, hogy a kombas; rend­szer szerint mérkőztek. Megállapíthatjuk a verseny után, hogy a vivók verseny szabá­lyok körüli bizonytalanság s az egységes vi­vővé nsany szabályok hiánya, nagy mérték­ben befolyásolja a versenyzők tudása és ké­pessége elbirálását. Igy történt meg az, hogy több esetben a cavátios pengevomalból kivitt szúrásokat nem itólték meg, amihez hozzájárult az ,is, hogy pengevoinalba állás­ra vonatkozó vélemények még ezideiig tisz­tázva s egyöntetűen kialakulva nincsenek. Ilyen .eset történt dr. Posta* Gábor, Dauer, Fiseher és .Lövész mérkőzéseinél is. Éppen ilyen .eseteik elkerülése indította arra a Ma­gyar Vivó Szövetséget, hogy legelsősoriban elvégzendő feladatául a vivó versenyszabá­lyok elkészítését tűzte ki s a közeli napok­ban valószínűleg publikálni is fogja iaz el­készült elaborátumot. A verseny tanúsága­ként megállapíthatjuk iazt is, hogy nagyobb számú minősített versenybírók részvétele nélkül komolyabb vivó verseny a jövőben nem rendezhető. A meglévő birok száma, ely csekély, hogy azok ia versenybiráskodást el­látni nem képesek, mert (a tuicsiigázott fi­gyelem meglehetősen nagy szellemi munkát igényel, .ami hosszabb időn keresztül annyira kimeríti a versenybírókat, hogy a legjobb akarat mellett sem képesek megfelelően ki­ráskodni. Dr. Nagy Valér szövetségi képvi­selő elismert tudását és kvalitásai s ki tartó­sága nagyon próbára volt téve. A klubtár­si versenybírói intézmény, a vívók ambíció­ját nagyban növeld s a legnagyobb mértókban is, de csak akkor lesz ez, ha a bíráló zsűri­ben .a klubemberen kivül (két teljesen érdek­telen tag is van, akiknek objektivitásához szo legtávolabbról sem férhet. A versenybíróság, amelynek tagjai az első niapon Csernovits Agenor elnöklete alatt A agy Valér dr., szövetségi kiküldött, Seide

Next

/
Thumbnails
Contents