Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-11 / 86. szám

1914. április 12. DÉLMAG YARÖR-SZÁG 74 — Bányászok halála. Szerdán este hat órakor a szászvári kőszéabányában leomlott egy hatalmas széntőmeg és három munkást maga alá temetett. Az együk munkást, a 25 éves iSchwarlz Antalt holtain, búzták ki a szén alól, mig két társa .csak könnyebb sé­rüléseket, szenvedett. Tegnap éjjel ugyanazon helyien isimét haiálcs szerencsétlenség tör­tént. Baczur Kálmán munkás ,a beomlott szén rétegen keresztül akart a bány ába ha­tolni, h agy a további beomlást állványozás­sal megakadályozza. Munkája közben azon­ban ujabb beomlás történt, amely Baczur Kálmánt agyonnyomta, Mindkét szerenesét­féniil járt nagy családot hagyott liátra, — A repülő halott. Oroszországban a minap meghalt a dúsgazdag Ivam Sopor­ouszki. Életében is különös ember volt a ilyen akart maradni haliália után is. Mig élit, soha sem lehetett rábírni, hogy valamely modern közlekedési eszközt használjon. Az automobilt veszedelmesnek tatáRte) éleiílkflz­tossáiga nézőpontjából és termésizietesen még inkább ,a nepülőgépet. Halála után azonban örököseánek meglepetésére végrendeletében a következő záradék foglaltatott: Kétszázezer rubelt hagyományozok annak, aki holttestemet repülőgépen la­kásomból a temetőbe viszi. Az örökösök eleinte azt hitték, hogy senkii sem vállalkozik erre, de reményükben csalódtak, ment ,a,lig került nyilvánosságra a különös végrendelet, jelentkezett egy fiától aviatikus, Posov Mihály, aki kijétentiette, bogy repülőgépén hajlandó ,a holttestet a te­metőbe szállítani. A szót tett követte. A ko­porsót föltették .a repülőgépre s az aviatikus a hallottal a magasba szállít, A különcködő Sopornovszki tehát mégis légi utat. tett éüet­vesaedele,m nélkül. A teszilLásker némi bal­hét történt s hajszálon múlt, lnogy Potsov életét niem veszítette, sőt a koporsó is megisá­rült. Végeredményben iazonhain, az aviatikus a végrendétet rendelkeiziése szerint ,az el­hunyt milliomost lakásáról ,a temetőbe vitte & megkapta a kikötött kétszázezer rubelt. — Másfél millió egy - vacsoráért. Természetesein Amerikáról van szó, amint­hogy másutt ilyesmi anean is történhetik mag. Ilyen hirek viiliággábOiCsátásáhiaz Amerikát nemcsak ,az a dicsősége predesztinálja, hogy ®ok lehetetlennek látszó dolgot megvalósított már, hanem még inkább az a körülmény, hogy messze 'van tőlünk és a hir ellenőrzése lehetetten; mire pedig a cáfolat megjön,, már régen ,a köztudatba szűrődött, hogy New­yorkban másfél millió koronát fizettek egy — vacsoráért: iNewyorkból jelientik ugyanis, hogy ott, a gyors ,meggazdagodás hazájában, már régóta szükségét érezték egy olyan in­tézménynek)* amelynek révén a könnyen szerzett dollárokért meg lehet váltani a tár­sadalmi érvényesülést is. Most megalakult ez nz intézmény is:, .amelyről iá jelentési azt mondja, hogy nem amerikai ötlet, mert An­gliában már régóta ismerik, mint kitűnő h"siness-t. Busás tiszteletdíjért letört amgoíl előkelőségek vállalkoznak arra, hogy a ©az­clag amerikai jenki meghívót kapjon egy­ekezkhizivnek ismert estre. Ujabban óewyorkban egy előkelő külsejű ós megnye­''0 modoru hölgy kezdte meg hasonló irányú Pzleti működését. Amikor megkérdeztók, vian-, 0. r«mény© arra, hogy vállalkozása sikerül­fog, határozott optimizmusát fejezte ki, /.Í(ií'b mint mondotta, számtalan olyan le­amerikai előkelőség van, aki szívesen sói'!1 a tem^esKsák hóna alá, hogy ezt az al­ie A °'®Posztályból a legfelsőbbek közé emiel­ül , VaUalkozó"Íiölgy dijai épen nem mer­^•eltlek. Egy olyan, előkelő est például, a 'teljét egy közismert társadalmi előkelőség Uféféz ,a péüizianiisztokrata tilsateletére, s amc­* «9alád és rokonság tagjai kasul liu­jelennek meg, nem kevesebb, mint millió koronába kerülne. Egész esimios ki is öl osR'zeg s a legcsodálatosabb a dologban k;!1 e-'ry bolond jenki akad, aki szembunyo­- nélkül kiszúrja, majd a nagy összeget tl ..fébeg lesz abban a, tudatban, hogy m©g ,;'a naetni még annak is az árát, hogy ki­'tett. előkelőséggé avassák. tit te l> - Jeruzsálem — modern nagy város. Jeruzsálem, ,a régi, bibliai szent váras roha­mosan alakul át kultusrvárossá. Rövid idő múlva villamos vasutak ,cisiliing,elnek ,a szent város festői, szűk utcáin, amelyeket majd hatalmas villiamosiámpák fognak elárasztani tiszta, hideg fényükkel; a magas falakat le­bontják, gondoskodni fognák ,a város kielégí­tő vizeilliátásáról, szóval Jeruzsálem csönde­sen olyan modern nagy város tesz, mint akár ,az európiai vagy amerikai miet.ropalisok. Jeruzsálem lakossága ugyanis az utóbbi idő­ben rendkívül megisizaporodott, mert a mo­dern zsidóság feltűnő nagy számban tér visz­sza atyáinak ősi városába és ennek következ­tében ,a város északi .és nyugati szélén egyre­másra emelkedni kezdtek a modern,- hatal­mas paloták, ia város területe kibővült, a la­kosság szükséglete, különösen ,a közlekedési és kényelmi viszonyok tekintetében arányta­lanul meignövekedett. A szükséglet kielégíté­se céljából a kormány elsősorban négy vililia­mcsva,sulii vonalat építtet, la. vonatlak a jiaffai kaputól indulnak és a városfalak mentén az uj v,árosrészeken fut keresztül, mig egyikük Betű te inamig haliad. A közúti közlekedés kié­pítése azonban szükségessé tette a városfalak lebontását, amit a kormány el is rendelt. Je­ruzsálem számos tekintélyes polgára azon­ban a város festői iszépségót emelő "tornyok egy részét szeretné megmenteni .a rombolás­tól s ,a műkincsek megmentése érdekében a kormányhoz fordult. Jeruzsálem lakosságá­nak -eddig rendkívül isok baja volt >a vízhiány miatt, A Betlehem közeiében levő Salamon­tavaikból csöveken keresztül a városba; veze­tett kisiinen nyisógü vizem kivül .a lakosság TI,agy zöme az esővízre volt utalva. Most azon ban a város vízszükségletének leillátása cél­jából hatalmas víztartókat építenék és pedig a Serit felső völgy ében, továbbá az A'in Fa­raik és iaz Ain Fuvar forrásiai köziffébem. MEGNYÍLT! CASINO DE PARIS DEÁK FERENC-gJTCA 28. SZ. Ma nagy dgsz-előadás. Livius a csoda görög nő fS5!V SOS I V közkedvelt énekes és táncos­nő legújabb műsorában. I Rítta Kardy, Mile /Wadeleine. Esmerarda táncosnők és a többi Attraktiók felléptével. Előadás után vig Párisi Élet, a legújabb Mon­dain-táncok bemutatása a Parketten. Belépti díj 1 korona. —•-— t> április hó i-én . HÚSVÉT HÉTFŐN ÉS KEDDEN HM zkivánalr GÖRE GÁBOR, DURBINTS SÚGOR ÉS KÁTSA TZIGÁMY Eudapesti kalandoz Első eresztós három felvonásban. Ezen kivül egy 2 felvonásos bgaímas tksungelkép. Egyébként ,az utóbbi hónapokban szorgalma­son kutatnak uj források után — ;a varázs­vessiző segélyével is. Minthogy egy esztendő óta a városnak telefonhálózata is van, ,a rend őrök pedig részben kerékpárral vannak el­látva, joggal mondhatjuk, hegy a régi Jeru­zsálem megszűnt és helyébe uj, hatalmas, modern város keletkezett. ab£sad39nbbaaaiiabiisab«baabaua«aaa«brasaiiaahií*!>bii«aa SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 Szinházi műsor: SZOMBAT: A mandarin, dráma. Párat­lan */ 3. VASÁRNAP délután: A szökött katona, népszínmű. VASÁRNAP este: Kovács Hanna ven­dégfölléptével: A cigányprímás. Páros V* Előadások: Hétfőn 2 órától, kedden 7*6 órától kezdve. * 199 és 200. Húsvét hétfőjén ke: ül fel­újításra az Operaházban Erkel Ferenc Bánk bán-ja és a dalmű ezen az -estén 199-ik elő­adását éri el Budapesten, vagyis a húsvét után következő héten, — amikor isimét szín­re 'kerül — kétszázadik előadásának jubileu­mát fogja ünnepielinii az Operaház. Á Bánik bán első előadása 1861. március 11-én volt a régi Nemzeti Színháziban és küszöbön ál'ló kétszázadik előadását természetesen a Nem­ze i Színházi előadásokkal együtt 'számítják. Mindenesetre nevezetes jubileum lesz ezt, mert a Bánk bán az első magyar opera, a mely eléri Budapesten kétszázadik 'előadá­sát. A jövő hónapban még egy jubiláris elő­adás lesz az Operaházban: Puccini dalimü­vét, a Toscti-t fogják századszor játszani * Duse nagyapja. Luigi Duse, Eieonora Duste nagyapja, ,a múlt század egyik legsa­játosabb otasiz színésze volt, aki ,a színészek ós .a közönség közti párbeszédeik szokását ho­nos, itatta meg. Fielvonáskö,zökken, a közönség zaj.cts tapsai mellett ,a függöny élé lepett és kedélyesein elmondta személyes ügyeit éis ba­jait, közvetlen, csevegő hangom. — Az egész társulatom, — igy szólt, — hadilábra helyezkedett vetem szemben, rrsz szemmel néznek rám, mert adósuk miaradtam az utolsó fizetésükkel. Azután kifejtette, hogy még néhány száz lírája hiányzik ,a fizetésűk folyósításához, te­hát kéri a közönséget, hagy látogassa szor­galmasabban a színházat, nehogy ő tagjaival szemben zavarba jöhessen. — Va.n még Valami mondandóm, — igy folytatta Duse papa, — amitől halálra ka­cagjátok magatokat. — Mi az? Mi az? — hangzott mindenfe­lől a közönség kiváncsi kérdésié. Erre elmondta a legújabb darab mesé­jét, amelynek végén megismételte intelmét: — De biztosan eljöjjetek ám, az átkozott fizetések folyton kínoznak. Igaz, még egyet akarok mondani: holnap egy kis váltóm ese­dékes lesz, ehhez is hozzá járulhattok vala­micskével. A közönség hangos nevetéssel fogadta a művészi alakban kifejezett koldulást, de az­ért néhány lírát szívesen ajándékozott a szo­rongatott igazgatónak. Az ehhez hasonló esetek gyakran meg­ismétlődtek. A nézők közül tudniillik sokan nem fizettek belépődijat, hanem természetben, rótták le adójukat a művészetnek és jegyei­ket vagy egy csirkével, vagy beefstieakkel. •egy palack borral, avagy gyümölccsel fizet­ték. Duse papa örömmel fcigadtia ezeket az ajándékokat is és némelyik színházlátogató nem a pénztárnál adta át a magával hozott élelmiszert, hanem a színpadra dobálta fel az ott működő igazgatónak. Duse papa a leg­erősebb gyüin öleszáporban is bátran meg­állotta helyét, mélyien hajlongott és legéde­sebb mosolygásával leszólt a közönséghez: — Csiak dobáljátok, dobáljátok, barátaim, én mindennek hasznát tudom venni,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents