Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-10 / 57. szám

1914. március 10. DÉLMAGYARORSZÁG 5. fölállanak, különben is az előhozott vádak olyanok, hogy láthatólag semmi alapjuk sincs, csupán mendemondák és semmi irásréli bizonyíték. A vádak közt egy komdlyalbbnak látszó akadt, amely szerint Zomhory nem a lovagiasság szabályai szerint fejezett volna he egy régebb! affért Csipkés Ernő hadnagygyal, Zombory viszont Írást mutatott, hogy ezt az affért párviadal nélkül, de a lovagiasság szabályai alapján befejezte. Megjegyezték 'még azt ds, liogy Zombory soha "em tért ki, ha megverekedésről volt szó. (iEgy verzió szerint kilenc párbajt vivotf). Ezt: a Rósa—Zombory-ügyet jegyzőkönyvileg intézték el. .Ugyanezen a napon egy héttel előbb történt dolog miatt provokáltatta Kiss Miklós is Zombory Gyulát, Fischer Marcel t,r- és Schaffer Arthiur'dr. utján. Zombory segédei bejelentették, hagy bármilyen elégtétélt hajlandóik adni, kivéve bocsánatkérést vagy sajnálkozást. Erre Kiss segédei — természetesen kötelességükhöz hűen — felük nejben szóval előadták, hogy Zomborynak elintézetlen ügyei vannak — azok, amik .már olőbb szerepeltek a RÓsa-^Ztímbory-afféiban. Zombory Gyula ekkor ugy látta, hogy őt Provokálják s ugyanakkor nem hajlandók a Provokálás folytatására, illetve, hogy diszkvalifikáini akarják & más megoldást nem látván, — az ez ügyben szereplő urak eljárósát gyávaságnak nevezte. Természetesen "Sész affér-lavina keveredett ebből s mert a megsértettek közül több tartalékos tiszt is °an, Zombory Gyula följelentést tett a 46-ik gyalogezred parancsnokságánál, a sértést löntartva, hajlandó katonai becsületbíróság döntésének magát alávetni. A megsértettek köziül Biedl Jenő dr. és Fischer Marcel dr. a járásbíróságnál följctentést tettek Zombory elllen, s az ügyet ma térgyalta Gömöry Andor dr. járásbiró. Zombory Gyula, miint vádlott, előadta az Petéket. .Beismerte, hogy többek közt Biedl fenő idr. és Fischer Marcel dr. eljárását az ismertetett afférokkal! kapcsolatban gyávádnak nevezte s ezt ma is föntartja. Hangmfiyoizta, hogy őket személyükben sérteni rém szándékáhaii. A sértettek viszont arra hivatkoztak, hogy ők teljesen jó'hiszetéfien és kötelességük szerint jártak eil megkmatásukiban és igy semmi'oka nem lehetett v'°lna őket megsérteni. A bir,óság becsületsértésért 50—50 koronár« Ítélte el Zombory Gyulát s az Ítélet résrehajtását felfüggesztette, kötelezte egyre1' hogy valamelyik szegedi lapban ezt az Uéletet publikálja is. Az ítélet jogerős. Hogy a többi lovagias ügynek milyen téfetatása lesz, azt most még nem lehet tudni. . A montenegrói határon. Szerajevóból hogy a montenegrói haláron összetCt^TQ került a sor osztrák-magyar és mon^egrói katonai kirendeltségek közt, ugy, jeg,y ba diplomáciai bonyodalmat nem is, Avatkozást von maga után az eset. Az j^eiitközés oka az volt, hogy olyan terülj,,e ment át a montenegrói kirendeltség, a löm 3 monarchiához tartozik. Szvenovban U, nt az incidens, Szerajevóhoz közel. A lit"ten%rói csapatot egy főhadnagy íelszó• hogy hagyja el a kérdéses területet, ti, ^ klem lehet, — mondta a montenegrói • re ez Montenegróhoz tartozik! Nem, ez Szerajevóhoz tartozik! Mivel egyik fél sem engedett, az osztrák-magyar csapat1 fegyverét használta s megelőzte a montenegróikat, azokra sortüzet adott. Öt montenegrói katona meghalt, három súlyosan és három könnyebben megsebesült. — A munkapárt márciusi ünnepe. A szegedi nemzeti munkapárt március 15-ének előestéjén, március 14-én (szombaton) esti 8 órákor a Lloyd-társulat helyiségeiben társasvacsorát rendez, melyre a t. párttagok ezúton is meghivatnak. Egy teríték ára bor nélkül 3 korona. Jelentkezni lehet Kass János urnái is, lehetőleg szombat déli 12 óráig. — Juhász Gyula állapota. Az orvosok most már biznak abban, hogy Juhász Gyula életben marad és hogy rövidesen visszatérhet Szegedre, haza, az édesanyjához. Rosenield Viktor dr. fővárosi ezred-orvos ma telefonon informálta a Délmagyarországot Juhász Gyula állapotáról: Juhász Gyula állapota javul. Purjcsz -.anár alaposan megvizsgálta a beteget és megállapította, hogy a golyó a tüdőt csak horzsolta, de nagyobb bajt egyáltalán nem okozott. A költő minden valószínűség szerint tiz nap múlva elhagyhatja a kórházat'. A golyót csak akkor távolítják el, ha annak szüksége mutatkozik. — A zsidó hitközség közgyűlése. A szegedi zsidóhitközség vasárnap délelőtt tartotta rendes közgyűlését Rósa Izsó dr. elmöklésével. Először bemutatták az 1913. évi zárszámadást, vagyonkimutatást és évi jelentést, amiket a közgyűlés tudomásul vett. Lőw Immánuel dr. főrabbi születésének hatvan éves évfordulója alkalmából 2000 koronás jutalomdij-alapitványt tettek. Az alapítvány kamatát éverikint a zsidó népiskola két negyedik osztályú tanulója élvezi. Ezután a fokán,tori állás betöltését tárgyalták. A közgyűlés elhatározta, Ihogy betölti a főkántori állást. Március 21-ére meghívták próbaéneklés céljából Grünwald Sámuelt, a budapesti Rombach-uteai templom helyettes főkántort. A kultuszadó fölemelése miatt egyesek elégedetlenek. A közgyűlésen ezt az ügyet Pataki Simon tette szóvá és azt indítványozta, hogy válasszanak külön adóbizottságot, amely egész évben működnék. Ezt az indítványt az elnök, nagyon helyesen, nem engedte tárgyalni, mert az alapszabályok e kérdésben máskép intézkednek. Az elnök ezen intézkedése miatt sokan elégedetlenkedtek, de végre is lecsillapodtak az elégedetlen elemek és a közgyűlés csendben véget ért. — Fogy a Bácska népe. Zomborbéi jelentik: Bácsbodrog vármegye közigazgatási 'bizottsága most tartotta ülését, amelyen Skultéty Ferenc alispáni jelentésében beszámolt arról, hogy a megye területéről az idei év első két hónapjában kétezernél többen vándoroltak ki Amerikába. Ebben a kimutatásban azonban még nincsenek benn a bácskai szabad királyi városok kivándorlói, akiknek száma legalább is ezerre tehető, ugy, Ihogy minimális számítás szerint legalább is háromezren vándoroltak ki (Bácskából januárban és februárban. Megállapították, hogy a kivándorlók legnagyobb része erős, munkabíró földmivelő ember, akik azóta hagyják el tömegesen hazájukat, mióta a kivándorlási tilalmat visszavonták. — Munkásnők szervezkedése. Vasárnap délután a (Mikszáth Kálmán-utcai Munkás Otthonban a szervezett munkásnők látogatott gyűlést tartottak, amelynek (folyamán megalakították a munkásnők országos szövetségének szegedi bizottságát. A gyűlést négy órakor Süli Józsefné nyitotta meg. Ajánlatára a gyűlés elnökévé Abmhám Mátyásit, jegyzőjévé pediiig Petrov Milorálduét választották meg. Ezután a munkásnők országas szövetségének budapesti kiküldötte Singer Veron, tartott nagyhatású agitációs beszédet. Hollós József dr. közkórházi főorvos szólalt föl ezután és azt fejtegette általános helyeslés között, hogy a nőknek a férfiakkal együttesen kell kivívni politikai jogaikat. Singer Veron válasza után kimondották a helyi bizottság megalakulását. A bizottság elnöke Petrov Milorádné, jegyzője Benkő Mariska és titkára Süli Józsefné lett. A szegedi feministák részéről dr. Domokos Lásalóná és Kárász Józsefné jelentek meg a gyűlésen, a mely hat óra után ért véget. — A Szabadoktatási Bizottság megnyitó gyűlése. A szegedi Szabadoktatási Bizottság vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta ünnepélyes megnyitó-gyűlését a városháza közgyűlési termében nagyszámú érdeklődő közönség részvételével. Különösen szép számban vonultak föl' a város tehetősebb gazdái, hogy jelen legyenek egy nagyfontosságú népművelési akció megkezdésénél. Az ünnepély a himnusszal kezdődött, melyet Naszády József zenetanár vezetésével a •tanítóképző énekkara adott elő. Utána Jánossy Gyula királyi tanfelügyelő nyitotta meg a gyűlést, üdvözölte a megjelenteket és lelkes beszédben vázolta a szabadoktatás nemzeti föladatait. Majd Gallér Kristóf pápai kamarás tanitóképzőintézeti igazgató lelkes beszédben ismertette a magyar gazdaszövetség céljait. Szövetkezésre, népházak és egyéb népies kultúrintézmények alakítására hiván föl a hallgatóság figyelmét. A gyűlés kiemelkedő mozzanata Lippay György dr. főgimnáziumi tanár tartalmas előadása volt. Visszapillantás Szeged múltjára cimmel. Lippay dr. ismertette Szeged múltját-, egészen 1883-ig s kitért azon mondákra is, amelyek a népvándorlás és honfoglalás korából Szegedet érintik. A történelmi időkre áttérve 1138-tól kezdve (ekkor szerepel a város sóhivatala révén először az oklevelekben) tárgyalta a várost érdeklő eseményeket, tüzetesen szólt IV. (Béla királyról, mint a szegedi vár építtetőiéről, Kun Lászlóról, aki sokat tartózkodott Szegeden, majd Zsigmondról s főleg Mátyás királyról, akinek Szegeden rokonsága is volt. Vázolta Szeged szenvedéseit a török uralom alatt (1542—1686), Czerni Jován garázdálkodásait, majd a vár felszabadítását a török járom alól. Kitért a kuruc mozgalmak kapcsán Rákóczi Ferenc szegedi szereplésére is, majd a hires boszorkánymegégetésekre, 1712., 1770. és 1816. árvizekről szólt. A 40-es évek mozgalmainál hoszszasabban időzött Széchenyi és Kossuth szegedi látogatásánál és az utóbbival kapcsolatban felolvasta azt a lelkesítő beszédet is, amelyet „Szegednek népe, nemzetem büszkesége" kezdettel itt tartott. Ismertette a szegediek szerepét a szabadságharc mozgalmaiban, majd szólott a forradalmi vészbíróság működéséről és Bach rendszerről. Áttért aztán Szeged fejlődésének vázolására 1865-től 1879-ig. Majd behatóan szólott az 1879-iki nagy árvizről és ezzel kapcsolatban a király, az egész nemzet és a müveit világ részvétéről. Részletesen fölsorolta a királyi biztosság alatt történt- nagyobb építkezéseket. A hallgatóság mindvégig a legnagyobb figyelemmel kisérte az érdekes adatokban -és talpraesett; fordulatokban gazídagt, élvezetes előadásr, melynek végeztével a tudós tanárt zajosan megtapsolták. Koltay Alajos polgári iskolai tanár a vasról tartott hosszabb ismertetést. Szerfölött tanulságos fölolvasását sikerült vetített képekkel illusztrálva. A szép ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. A Szabadoktatási Bizottság ezzel meg kezdte a programjába foglalt kulturföladatok megvalósítását. 'E hónapban még néhánv ismeretterjesztő előadást fog tartani a III. kerületi polgári fiusiskola tornatermében a nagyközönség számára. Ez évi munkásságé-