Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-10 / 57. szám

1914. március 10. DÉLMAGYARORSZÁG 5. járuljon hozzá a közgyűlés, hogv a szegcdi papucsosok az ipartestület kebelében külön szakosztályt alakítsanak. A közgyűlés az in­dítványt elfogadta. Végül táviratilag üdvö­zölték Gelléri Mórt és Thék Endrét s elha­tározta még a közgyűlés, hogy átirat formá­jában köszönetét és báláját1 fejezi ki Lázár György dr. polgármesternek azért a jóin­dulatú támogatásért, amelyben az iparosok és a szegedi ipartestület ügyeit mindenkor részesítette. Ezzel a két napos közgyűlés vé­get ért. •*&aaaaaaBaaBaBaaaaKBnaN4.aik A tanács Foerkhez. — Száztagú munkásdeputáció a város­házán. — (Saját tudósítónktól.) A februári köz­gyűlés tudvalevőleg kimondotta, hogy a fo­gadalmi templom kivitele tekintetében szi­gorúan, ragaszkodik Schulek Frigyes eredeti terveihez és nem engedi meg, hogy Foerk Ernő, a templom1 müépitője bármiféle önké­nyes változtatásokat tegyen rajtuk. Utasítot­ta még a közgyűlés a tanácsot, Ihogy ezt Focikkal miheztartás céljából minél 'hama­rabb közölje, nehogy a templomépitési mun­kálatok a részlettervek ilyen értelmű kidol­gozása miatt késedelmet szenvedjenek. A város tanácsa hétfőn délelőtt tartott ülésében foglalkozott ezzel az ügygyei. Gaál Endre dr. tanácsos olvasta föl a közgyűlés határozatát és azt javasolta, szólítsa föl a tanács Foerkot, hogy a részletterveket Schu­lek tervei szellemében záros határidőn belül készítse el és mutassa be. Bokor Pál 'helyet­tes-polgármester annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy Foerk esetleg megsér­tődik és lemond a további munkálatokról, ebben az esetben pedig isméi1 csak az épít­kezés akadna meg legalább is addig, amed­dig más müépitőve'l nem lép szerződéses vi­szonyba a város. Ezért azt ajánlotta Bokor Pál, hogy Gaál Endre tanácsos és Stahl Jó­Zsef városi építőmester utazzanak föl Buda­pestre Foerkhoz és személyesen is adják elő a közgyűlés határozott1 kívánságát. Ha Foerk akadékoskodna — mondotta Bokor Pál — akkor természetesen más megoldás nem ma­rad Ihátra, minthogy a megbízatást vissza­v°'ija a város. Ebben az esetben Foerk Ernő fog kártérítéssel is tartozik, mert biszen Schulek teiiveíi teljesen Önkényesén és a gyűlésnek már korábban kifejezett aka­r'lta ellenére változtatta meg. Az építkezés folytatása küszöbön vau. fo időjárás is tavaszra fordult, ugy, hogy Munkálatok megkezdése előtt semmi más akadály mem áll, mint a részletterveknek Miiek tervei alapján való kidolgozása. És 'Sllrgős, hogy azok időre elkészüljenek azért ; Mert a munkanélküli munkásoknak egész 5n át €z a közmunka volt az egyetlen re­a'eny"k. A telet valahogyan átvergődték és k foomoruságuk csak hatványozódmék, ha n ^alább a már megszavazott közmunkákat k 171 adja ki a város. Éppen ebből az okból sl<-(len d('lelőtt a Munkanélküli munkásoknak hf'Zi.asn küldöttsége fog fölvónulni a város­k fofou- hogy a helyettes-polgármesternél Szüntessék a templom építésének meg­tie .fosét s általában a kivitelre váró köz­foitk ezéseket. Fegyverkezik az orosz. — Háborúra izgat a Berliner Tageblatt. — (Saját 'tudósttónktól.) A párisi Temps je­lenti Pétervárról: A duma tavaly tudvalevő­en megszavazta a hadsereg tényleges állo­mányának huszonötezer emberrel való föl­emelését, ami a hároméves szolgálat mellett hetvenötezer embert tesz ki. Delcassénak azonkívül1 megigérték, hogy a hadsereget ujabb kilencvenezer emberrel fogják szapo­rítani. Erre vonatkozóan a Temps pétérvári le­velezője föltétlenül biztos forrásból ugy ér­tesül, hogy a cár kifejezte azt a kívánságát, hogy a hadsereg tényleges állományát száz­tizenegyezer emberrel növeljék, ami a há­rom évfolyamban háratnszázhamiinchárom­ezer embert tesz ki. Ebez hozzászámítva a föntebb emiitett hetvenötezer embert, a tény­leges állomány négyszáznyolcvanezer em­berrel fog növekedni. Ezzel foglalkozott legutóbb a téli palotá­ban tartott miniszteri tanács és foglalkozni fog vele a duma is. Berlinből jelentik: Az orosz szomszéd cimmel Rendkívüli részről jelzéssel figyelem­re méltó a Berliner Tageblatt utolsó vezér­cikke. Igy ir többek között: — Különösen az oszt ráki-magyar mo­narchiával szemben az orosz birodalom most olyan módszert kezd követni, amely öntuda­tos hűbéri fokra még le nem sülyedt állam­ra nézve egyenesen tűrhetetlen. A német bi­rodalomnak is tisztában kell lennie azonban azzal, hogy elérkezett a pillanat, mikor azt kell mondania: eddig és ne tovább! Közép­európa kormányainak és népeinek el kell is­merniök, Ihogy betelt a koncesszióknak és a béketiirésnck mértéke. Oroszország minden további túlkapására erélyes tiltakozással kell felelni abban a szilárd elhatározásban, hogy végső esetben fegyverhez kell nyulrú. Egyre inkább gyökeret ver az a véle­mény, hogy talán ez az egyetlen politika, amely a becsületes békének záloga. Ha a gaz­dag német birodalom fizetőképességének megrenditése nélkül egy ideig még birja is, az osztrák-magyar monarchia számára azon­ban már lehetetlenség hatszázezer embert fegyverben 1tartani. Mi ugy tudjuk, hogy Bécsben és Budapesten is arra a meggyőző­désre jutottak a döntő tényezők, hogy jobb a rémületes vég, mint a végnélküli rémület. És joggal kérdezik itt is, ott is, hogy az áp­rilisra tervezett orosz próbamozgósitás mi­lyen ujabb katonai erőfeszítésekre fog ve­zetni. Parisból jelentik: A Temps-nak távira­tozzák Pétervárról: A berlini orosz nagy­követ barátságos formában kérdést tett' Ja­goxv külügyi államtitkárnál s azt kérdezte, vájjon a Kölnische Zeitung ismeretes cikke fedi-e a mérnet hivatalos fölfogást? Állító­lag azzal okolta meg diplomáciai lépését a berlini orosz nagykövet, hogy Németország hasonló kérdést intézett az orosz külügymi­nisztériumhoz Szasszonov külügyminiszter­nek az orosz-német kereskedelmi szerződé­sekről mondott beszéde alkalmából, mikor azt az orosz sajtó nyilvánosságra hozta. A Temps ugy tudja, hogy Jagow válasza még nem érkezett meg Pétervárra. Pétervárról jelentik: A Ruskoje Slovo vasárnapi száma állítólag illetékes felhatal­mazás alapján azt közölte, hogy a Köl­nische Zeitung-mk az a cikke, amely péter­vári tudósítás nyomán kirohanást tartalma­zott az orosz birodalom ellen és azt hangoz­tatta, Ihogy Oroszország a próbamozgósitás­sal rémítgetni akarja Németországot, felsőbb utasítás következtében látóit napvilágot. A cikknek állítólag az volt a célja, hogy Orosz­országot a hadikészülődések beszüntetésére birja. A Katholikus Kör közgyűlése. — Készülődés a székház építésére. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délután 4 órakor tartotta a Szegedi Katholikus Kör cz évi rendes közgyűlését Jászai Géza cím­zetes püspök elnöklete alatt. A püspök lel­kes hangú megnyitó beszéde után Lippay György dr. főtitkár tartotta meg beszámo­lóját az elmúlt évről. A beszámolóból, mely sok részletében beszédes és tanulságos, a kö­vetkező érdekesebb részeket közöljük: Mindenekelőtt, mint 'körünk életében fon­tos momentumot (kell regisztrálnom, hogy az alelnöki szék Dobay iGyula dr.-ban, erőssé­get nyert. Újonnan választott ügyvezető al­elnökünk ott kezdette meg legelőször műkö­dését, ahol legsiirgősseb a tennivaló s alhol legtöbb a méltó panasz: helyiségünk kérdé­sénél. Azonnal számadásokhoz fogott, terve­ket (készíttetett, hogy legyen kiindulási pont­ja abban a (kérdésiben, inily összegre volna szükségünk, hogy ez a kör méltó és célszerű otthont nyerhessen. Ezek elkészültével uj aláírási iveket bocsáttatott ki kölcsönkötvé­nyek jegyzésére és személyes utánjárása, fá­radozása nem kis mértékbein járult hozzá, hogy a másodiilk kibocsátás után az előbbivel együtt 20.000 korona értékű részvényt je­gyeztek olyanok is, akik az első felszólításra meg se mozdultak. Ezen összegek behajtása most serényen folyik s mert ifőpásztorunk támogatásával résziint a Bonnaz-alapból, ré­szint a Szeged-belvárosi plébánia alapítvá­nyaiból olcsó kamat (41/-—5%) mellett 27519 korona kölcsönt nyert körünk ós ez az ösz­szeg a kölosönköt vényekre befizetett pénzek egy részének felhasználásával teljesen ki­egyenlíti a körnek telke révén ma fennálló és a drágább kamatók iniatt nyomasztó bank tartozását (31700 kororfe), ezzel a sikeres pénzügyi transakcióral anyagi viszonyaink lényegesen megjavulnak. Részt vett1 körünk meghívás folytán azo­kon a kiváló művészet történeti előadásokon, amelyeket a Szegedi Képzőművészeti Egye­sület meghívására a Budapesti Országos Iparművészeti társulat az Urániában rende­zett, amely alkalommal Fieber Henrik ur a modern építészet,ről és a modern festésze ről adott elő oly lebilincselően s kiváló szaktu­dással, mely csak kiváló elméknek hosszas megfigyelésből ós érett tapasztalatokból lehet leszürődött sajátja. Amiig ezen a páratlanul szép előadáson végig jártattuk szemeinket a képzőművészet világhíres alkotásain, addig márciusi hazafias ünnepélyünk alkalmával a hazaszeretet lángjára gyulladtunk. Peidl Imre tanár ur történelmi tudásának gazdag­ságával és magyar szivének erős érzésével plántálta belénk azt az öntudatot, amely forrása és tárháza minden szent féllángo­lásnak. Irodalmi estélyeket is tartott körünk no­vember és január hónapokban. Az első eset­ben Striegl F. József állami főgimnáziumi tanár, a Délmagyarország mun'ktársa „Em­ber tervez" ciimen olvasott fel ,igen ügyes no­vellát, amely ujabb bizonyítéka azon gaz­dag humornak, éles megfigyelésnek, s vonzó, sima előadásnak, amely e termékeny és ügyes tolliu Írónkat közönségünk előtt mind­inkább ismertté és kédvéltté teszi. Január­ban pedig Ortutay István hirlapiróf, a Sze­gedi Napló munkatársát láttuk a felolvasó asztalnál, akii „örökre" cimü növel Iájában megbató szinékkél rajzolta azt a hosszú lel-

Next

/
Thumbnails
Contents