Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-08 / 56. szám

1914. március 8. DÉLMAGYARORSZÁG még egyszer és utoljára kijelentjük, liogy la­punk havonta kétszer jelenik meg; -hogy mi­kor, azt előre meg nem ígérjük." Jó lesz te­hát, ha most idefigyel Wilson barátunk, meg Poinearé, sőt Doumergue és Szászán ov; Ko­kovoev, Huerta, Guerre ide Diez, Fernando, Pó, iHudson River, Káspi tó, meg az Atlanti °©eán is, a Himalaja hegység is, mert több­ször nem jelentik ki mindenkinek, bogy a Jelen, mikor jelen meg. De azért előfizetni lehet még a következő feltételek mellett: ki S számot elad, egyet féláron kap, ki tizet el­ad, ingyen; fél évi előf. K 1.60, egynegyed évi előf. K —.80. Egyes szám: 16 fillér, ket­tős szám (?) 32 fillér. Ezek után, eléggé előkószitvén az olva­sót, merünk a Jelenből egyenlőre csak né­hány szerkesztői üzenetet teljes egészében minden változtatás nélkül leközölni: „N. L. Budapest. Cikkeit köszönettel vettük. A köz­lésre vonatkozó kérésének eleget teszünk, ha­bár nézetünk az, hogyha valaki közöl vala­mit, :ne széigyelje legalább nevének kezdőbe­tűit kitenni. No de nem (baj. (Még csak egy megjegyzést legyen szabad tennünk. Azt látjuk, hogy cikkekiben nem smucig ön; ha­nem másban . . . igen. Egyébként ezer bocs. Üdv." — Ugy látszik az N. L. ur elfe­lejtett bélyeget tenni levelére és ezért érik a méltányos szemrehányások. — B. J. Buda­Pest. A gyönyörű ifogdiitás, sajnálatunkra !n®m közölhető, mert nem akarjuk lapun­kat unalmassá tenni. Mást kérünk. Szívélyes üdvözlet. S. — K. A. egyet, halig. Budapest. töja meg a másik cikk cimét. Ha ez elfogy, majd kérjük. 'Mondja meg N. L. és iB. J. araknak, hogy szűkös anyagi viszonyaik da­cái'a, támogathatták volna lapunkat. De ami 'késik, nem miulik. Üdv. — Lapzárta 8 nappal a megjelenés előtt. (De hisz hogy mikor je­lenik meg, az titok.) Szerkesztőség: Vasárnap d. e. 10—12 Arany J.-u. 14. — Egy másik ®zámban N. L. és B. J. uraknak: „Jövő szá­dunkba okvetlenül kérünk humoreszket, ko tooly elbeszélést, vagy verset. Kezdőbetűt az°nban kiírjuk." (Most aztán tekintsünk be a szépirodal­mi11 és tanulmányi lapba, nézzük ott mi van. föntebb emiitett N. L.-től egy vers, aki — tóy látszik — főszereplő a Jelenben. A oime: Üá h múlom a holdat. A bámulás a következő­szól: Sárka búzatáblákra már Rászakadt az éj, Alig-alig látszik itt-ott 'Egy-egy kis karéj. Vonat prüszköl. Szikraeső Száll arra-erre, S kialudta®, kavarogva Hull le a pernye. A hold mélán nézi-nézi. (Sápadt ezüst oldat) S én a vonat ablakából Pámulom a holdat. .^zütán Bán Oszkár a lap főmunkatársa, tó miként felelős) irt egy tárcát ,A ciga­j-tó ffetje mellett" címmel. Néhány sze­az ő írásából is közlünk, mert iga­a & 6rdekes, hogy milyen érzelmek fogják el Isjj., "möt, amikor a cigaretta füstben megje­a szörny: Ctxetó félember, maga ós a világ ^mentése, hisiz magát a mentőkkel el szállítani az Angyalföldre, maga 5,0)°nsóges őrült! — rivaltam rája félig \<JJ°Sar>- s 'ki tudja, mit vágtam volna tó, a fejéhez, ha az hirtelen, ugyanoly "Saség^al, mint amilyennel lejött, ott nem termett volna a cigaretta füstben, a mely ismét kettészakadt . . . De a lap tanulmányi része se kis ku­tya. K. A. egyetemi hallgató ir „Az ember származása" cimmel. A bölcs cikk, mindjárt igy kezdődik: „Az átmenetet a mai állatvilág meg­mutatja a béka fejlődésénél. — Most ez­után egy oly pontra érünk, honnan kissé bajos a következő lépést megtalálni. Váj­jon a kétéiétüekből fejlődtek e a csúszó­mászók és beletartoznak-e ezek az ember genealógiájába és ha igen, merre folyta­tódott a fejlődés? Azt már itt szükséges­nek tartom megemlíteni, hogy véleményem szerint a madaraknak a származáshoz semmi közük." Majd később igy elmélkedik a szigorú természet kutató: „De ine feledkezzünk meg a macska bajuszáról, mély dacára, hogy szőrképlet, tapintószervül szolgál. Van azután egy más jellemvonása a békáknak, mely az emlősökkel szorosabb rokonsági kapcsola­tot mutat. És ez az ivadékról való gondos­kodás, melynek oly magas fokát mutatják, -hogy ebliől levezethetők az emlősök e nemű szokásai. (Folyt, köv.)" Több mutatványt már nem köztünk a Jelemből. Aki 'kiváncsi rá, vegye meg. Ha elaid belőle tiz számot, ingyen is kap egy pél­MAGYAR TUD. SZÍNHÁZ. TELEFON 8-72. Ma vasárnap, március 8-án Psylander esték! Sötét pont Dráma 3 felvonásban. A Nordisk Films Com­pagnie fölvétele. • A főszerepben: WALDEMÁR PSYLANDER. Farmerdráma 2 részben. imas küzdelem a uallat Előadások hétköznapokon V26 órától. Vasárnap d. u. 2 órától folytatólag dányt. Annyit azonban még kötelességünk­nek tartunk megemlíteni, hogy a lapot Hirsch Béla szerkeszti, akihez a szellemi részt érintő közlemények küldendők s azonos azzal, aki a szerkesztői üzeneteik végén a sok szíves üdvözletet röpíti világnak. No meg az­tán néha ő maga is ir a lapjába tudományos cikkeket ..Szerkesztő" aláírással. Ezenkivül a „hasznos-tudnivalók" rovatvezetője és diszr krét fiu, aki még titokban sem árulja el elő­re, hogy mikor jelenik meg a lapja. — Pá! Sziv. Üdv! Ezer bocs! Szeged atlétikai sportélete. (Saját tudósitónktól.) A futballban An­gliát, az atlétikában pedig Amerikát kell kö­vetnünk. Ami a futballt illeti, azt 'hiszem, hogy evvel az országban mindenütt meg vannak elégedve, de nem mondhattak ugyanezt el az atlétikáról, különösen Szegeden nem. Ér­dekes, hogy az atléta kifejezésnek milyen va­rázsereje van és mégis milyen kevés a hive az atlétikának. Kevés azért, mert ez a sport .nagyon komoly munkát követel, hogy erez­hessük a hatását és eredményt' is tudjunk fölmutatni. Régóta hangzik a panasz, hogy nincs Szegeden atléta-gárda. Evvel mindenki törődik, csak a sportegyesületek nem. Ezek aképen gondolkoznak, hogy miért áldozza­nak erre a sportra, ha nem jár semmi ha­szonnal. Egyrészt igazuk van, mert az at­létika ez idő szerint tényleg nem hoz hasz­not pénzbelileg, de másrészt tévednek, mert megfeledkeznek arról, hogy nem egyes em­berek, hanem az ő kötelességük istápolni olyan sportágakat, mely, ha kifejlődik idővel, nemcsak faji kiválóságunkat fogja igazolni, hanem híveket is toboroz. A tavasz közeledtével elérkezett az az idő, amikor már megállapíthatjuk azt, váj­jon melyik sportegyesület gondolt komolyan: az atlétika felkarolására. Külföldön ilyenkor élénk élet folyik a mezőkön. A mezei futó­versenyeknek március hónap az ideje. Ná­lunk, Szegeden semmi hir arról, hogy ren­deznek-e ilyen versenyt. Valamikor a SzAK­nak volt erre is gondja, most, ugy látszik, ő is megfeledkezett erről. Egészen érthető is. Ahol nincs atléta, ott senki se sürgéti a szük­séges tennivalókat. Ezért kell minden egye­sületnek kiváló sportembereket nevelni. Ha a vezetőség megfeledkezik valamiről, a te­hetséges tagok ébren vannak és rámutatnak a mulasztásra. Arnig ez igy van, eléggé ért­hetetlen, hogy a tehetséges tagok figyel­meztetését, vagy a kivánságát nem igen respektálják egy egyesületben se. Az igaz­ságot még szomorúbban is le lehetne irni, de nem célunk támadni, hanem inkább jó­akaratulag mi figyelmeztetünk. Szeretjük a futballt, rajongunk érte, de igazságtalanság minden bevételt tizenegy ember lábmiiv észét ér e áldozni Adjunk abból a bevételből néhány fillért az atlétikának. Nem árt talán, ha negyven-ötven emberrel több mozog a pályán, fárasztja a tüdejét, hogy annál erősebb legyen. Az nem baj, ha egy-két évig csak élesztgetjük az atlétikát, majd lábra kap. De végre valóban lássuk, hogy éled ez a sport városunkban. Hol késnek a biztató jelek? A mezőn pi­rult arccal futó atléták? Homo. kiváló bór- és » litiüumoB _ _ gyógyforrás vese- és hóiyagbAjoknál, köazvénynél, czukoroetegségnél, vörfaeaynél, emésztési te lélegzési szervek hurutjainál kitüni tutim. — Természete* v&smeates savaayuvts. 9 Kaphat* áwiayvtetarammé-Mua éa SCHULTB ÁGOST S"Sl!2í0v_St££S

Next

/
Thumbnails
Contents