Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-06 / 54. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Wai Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K 12 — negyedévre K 6-— egy hónapra K 21— Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre , . K 14.— negyedévre K 7-— egyhór.apraK 2-40 Egyes szám ára 29 fillér. Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. Szeged, 19(4. III. évfolyam 54. szám, Péntek, március 6 A legújabb ország. Mikor e sorokat papírra rójjnlk, a Taurus nevű hadiyacht az Adria kék hullámait h'asitjla, (hátán hordva a hatalmi szóval létesült Albánia legelső uralkodóját, Wied herceget, családját és kíséretét. Mire pedig e sorok kikerülnek a sajtó alól és olvasóink kezébe jutnak, Európa legifjabb országánák nem életkorra, hanem uralkodásra nézve legifjabb királya már ki is kötött és már be is vonult az ünnepi díszben pompázó Durazzóba. A fogadtatás bizonyára ünnepies és szeretetteljes lesz, de vájjon az egész csak szalmaláng pillanatnyi föllobbanása lesz-e vagy pedig beláthatatlan ideig tartó, állandó kapcsolat alakul-e ki belőle az albán nemzet és a Wied-nemzetség között, ki tudná ezt előre megmondani? Bizonyos csak az, bogy 'az uj király forró talajra lép, mikor Albánia földjére teszi a lábát. Lehet, hogy ez a pillanat egy dicsőséges uralkodás kezdete lesz, azonban az sincs kizárva, hogy csak rövid ideig tartó pen dantja leszt Habsburgi Miksa mexikói kalandjának. A inai nappal kezdődő uralkodásnak a jövőjét vajmi bajos megjósolni. Lajos már csak azért is, mert magáról Albániáról alig tudunk ez idő szerint többet, mint azt, bogy „Albánia ma Európa fegvadabb. legnyersebb, legmüveletlenebb s legismeretlenebb országa". Népe még kóborló nomád életet folytatva legfőképpen állattenyésztéssel foglalkozik. -Népe tehát a kulturánák azon a magaslatán áll, amelyen a magyarság a fejedelmek korában állott. Ha tehát Wied herceg uralkodói mintaképet választ magának, keresve sem találhatna jobbat, mint a magyarok első királyát: Szent Istvánt. Nem vallási, de politikai tekintetben. Szent István belátására és Okosságára, az ő szelídségére és erélyére, az ő államalkotói képességeire volna Wied hercegnek mindenek ellőtt szüksége. Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik-e Wied herceg, széles Európában senkisem -tudja, mert amiként Albánia ma Európa legismeretlenebb országa, azonlképen Wied heroeg ma Európa legismeretlenebb uralkodója. Elleniben az egészen bizonyos, hogy néki is lesznek küzdőiméi albán Koppányokkál, Gyulákkal és Ajtonyokkal. S miként ezen pogány eleink nem annyira a pogány vallás -megvédeknezésére ragadtak fegyvert, mint inkább az országlás uj rendje ellen támadtak, akként Albánia uj uralkodója is már élőre el lehet rá 'készülve, hogy nem minden albán várja őt tárt karokkal. S ha elgondoljuk, hogy a vérboszu nemcsak a muzulmán albánok szent kötelessége, hanem a keresztényeiké is, helyesebben, hogy ez a vallástól független kegyetlen szokás nemzeti jellemvonás, az albán nemzeti jellem alaptónusa, melyet még sok mindenféle barbár vonás nemhogy enyhítene, de még sötétebbé tesz, szinte önkéntelenül kérdjük, vájjon tisztában van-e az uj uralkodó azzal, minő föladatra vállalkozott? Mi nem ismerjük kellően sem Albániát, sem az uj királyt, viszont azonban ők sem ismerik egymást s ez sok mindenféle bajnak válhati'k kutforrásává. Mikor egymással évszázados kapcsolatban élő nemz-eték és uralkodó-családok között ts nem egyszer támadtak véres összeütközések, mennyivel könnyebben eshetik ez meg egy barbár műveltségű, még csak az imént az európai népek sorába — nem lépett, hanem — szinte mesterséges módon bevett nemzet és uralkodója közt, ki nem a nép szabad akaratából került a fejedelmi székbe, hanem akit diplomáciai mesterkedések és az európai kis- és nagyhatalmak oktrojáltak az egyelőre jó magukkal tehetetlen (albánokra. Évszázados elnyomatásuk alatt az albánok ugyancsak megtanulták gyűlölni az idegeneket. Wied hercegben pedig az albánok csak az idegent, a jövevényt látják, amint egyelőre mást nem is láthatnak benne. Itt is, ott is történték fészkelődések, itt is, ott is hangzottak el tiltakozások az idegen uralkodó ellen, azért nagyon is kérdéses, vájjon Wied herceg bevonulása után megnyugszanák-e, vájjon elnémulnak-e ezek az elégedetlen fészkelődök? Minél műveletlenebb egy nép, annál kiszámíthatatlanabbak indulatai, melyek, ha kitörnek, mindig véres lefolyásúak. MoStrófák. Irta: Színi Gjula. , Te is, 'K'Htander. azok közé tartozol, a igy szólnak: „Semmit sem adnék oly fo1 vesén, oly mólhon oda, mint a szivemet, /te félek a féltékenység kinzó önvádjaitól, /te félek azoktól a szomjas gyötrelmektől, Jteelyek együttvéve a szerelem lelkét teszik csak a köznapiasságtól félek. Szeretnék pnvedni, szeretném a fogamat csikorgatJ» a hajamat 'tépni és könnyek közt aludni / Legalább tudnám, hogy mi az: élni. szeürni- Igy csak „telnek a napok", megtelnek /ességgel és az életem nem jelentősebb, r !nt egy légvé. Nincs szerelmem, csak sze,/teeim vannak. Kifakadnak, elmúlnak, mint 'tettanások. Az ember örökre elfelejti őket." engemet 'kínzott az önvád: nem tuw Veretni. És én is áltattam magam, liogy kire, nnem van a L'ba, hanem azokban, a fok S7.f»r„t„; llOgy a n.em ^demes megszeretni. Pe most et 8 ' fedőm, hogv ti büszkék, sohasem fogtok eretni. -hte.pfokké győzni, hódítani akartok. Azt Llérp,' tlogv a szerelemben minden a siker, foek • 5 sikert' eléritek azt, amire törekedés mégsem ismeritek a szerelmet, airó/ndom néked, Klitander, a szerelemben fosnak kell lenni, mint a hitben. A szeteben nem fogtok soha meggyőződni semmiről, soha bizonyítékokat nem kaptok, soha sikereket el nem fogtok érni, mer1; mindaz, amiben nincs alázatosság és önfeláldozás, nem is szerelem. Sokáig kell -élni, sokat kell szenvedni, sokat meg kell érteni, amig a szivetek megérik a szerelemre. Aki felülbecsüli magát, aki gőgös, aki erős és ínég hálátlan tud lenni, nem tud szeretni. A legtöbb ember csak hatvan éves korában érik meg a szerelemre, amikor már késő. Lásd, Klitander, engem az élet megnyúzott, megalázott és olyan halkká tett, mint a szépszavu, ritkán szóló fuvolannadarat. Már nem -mondom, hogy „senki sem méltó szerelemre", hanem: mindenkihez méltó vagyok, mert sírni, sóhajtani és lemondani megtanultam. Szeretnék nem szeretni, szeretnék újra büszke, gőgös, hóditó, szellemtelen 'enni. Ebből láthatod, Klitander, ihogy szerelmes vagyok. Ha tudnál nekem hétsipu szirinxet faragni, elvinnélek téged magammal egy holdvilágos tisztásra — még a szűzi holdvilág sem kell hozzá, csak a tisztás legyen tiszta minden emberi büszkeségtől — és eldúdolnám neked a „viszontszerelem" dalát. És megértenéd, liogy a szerelem nem ismeri a viszontszerehnet. Szeretlek, mert szeretsz: ez csere és nem szerelem. Szeretlek, mert szeretlek és semmi másért, csak azért, mert szeretlek: itt kezdődik a szerelem. Alázatosan köszönöm neked, hogy szeretlek: ez a szerelem dala. A szerelmes ember nem igy szól: „Szeretlek, mert szőke vagy", sem igy:: „Szeretlek, mert jó vagy". Hanem ezt mondja: „Szeretlek, bár szőke vagy, bár jó vagy és szeretnélek, !ha barna volnál, avagy ha rossz lennél". Damajanti hercege egyszer szétküldte embereit, hogy Ihozzák eléje az országa legszegényebb, legcsufosabb, legelhagyottabb asszonyát, hogy önzetlenül szerethesse. Százhuszonhat évig élt ezzel az asszonnyal és halálakor vele együtt égette el magát. III. A költészet, mondják a bölcsek, 'meghamisította a szerelmet. Az egyszerű, természetes érzésből dalt, szobrot, verset alkotott, bolonddá tette a minden bolondságra kaphai tó embert és az éhesekből Ínyenceket nevelt. pe én, Klitander, azt telelem nekik, hogy nincs nagyobb költő, -nagyobb zenész, szebrász és festő, mint a szerelmes ember. A művésznek is élőbb szerelmesnek kell lenni, hogv megértse a szenvedés egyetlen és nagy költészétét. Nem a költők csinálták a szerelmet, hanem a szerelem csinálta a költőket.