Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-01 / 50. szám

I. március f< rENÉI zdődött Jiyoi^j dtta a ifödd.tó k felvonást ^ bain törtónt> ag a Tisza után®): hozzá, a ne fölérti my ur rámPi rak, de ha , hogy hova aegmártom * >n, mártson! Sin magát l neg a Tisza nem ilátja, í ide a Tisza f] 11 ságtól. Ni'® viz, a ihat. j, vödön-e vrt se. A rönii r, az isten 9 Éjjel: mertél mert a esŐv? niaga itt Pi n tudja, 00 NÖVESZTETT'!. shoz nem » a szófiába0 hatóságid'' vő szóda ár"; bből is egy0., gyet, Altói pusztul el tó ehet fogni,. 1914. március 1. DÉIMAGYARÖBS&ÁG 5, ladott viz némökság 'árosba. ugrik.) stokét, ig a viz jemel/i): j m „ A padt aro» J : Ó örtfJ igy őrkodt?,, ek. ,Ha 3tt 'J — MELY0 , meg aláí fi a v' tiz fillért. előreránd" T HÁTTÉR^ MAGÁT.) T akarna0;, a száj01" m a szágt értu o0 J\ eslőleg tófrf' az öss^ ( Íja, b * G v.izbe P1 Helytelen uton a debreceni nyomozás! (Most már igazán nem tudják, kik a tettesek. — A bukaresti rendőrfőnök * szenzációs nyilatkozata. — Az ál­merénylők letartóztatása és szabadon bocsátása. - Tovább kutatnak.) (Saját tudósítónktól) A pokolgépes me­rénylet ügyében imára több szenzációs for­dulat is akadt. Az egyik szerint elfogták a tetteseket, Katarku egyetemi hallgató és Theodorow volt orosz matróz személyében. A másik fordulat szerint kiderült, 'hogy ezek­nek a 'Bukarestben letartóztatott embereknek semmi közük a debreceni gaz merénylethez és szabadon is bocsátották őket. A követ­kező fordulat szerint Mandaseszku és Av­ram letartóztatása órák, esetleg percek kér­dése. Végül az igazi fordulat az, hogy min­den jel szerint Mandaseszku és Avram is ártatlanok az egész merényletben és hogy az egész nyomozás helytelen irányban indult és folytatódott. 'Ezt a tényleg nagyjelentőségű állítást nem kisebb jelentőségű ember kockáztatja, mim a bukaresti rendőrfőkapitány, aki szin­tén napok óta nyomoz, óriási apparátussal. A bukaresti főkapitány nyilatkozik arról, liogy tényleg letartóztatta ma Katarku Já­nos besszarábiai származású románt, a bu­karesti egyetem joghallgatóját, valamint Theodorow volt orosz matrózt, de mind ket­tőt rövidesen szabadon is bocsátotta, mivel beigazolódott, ihogy a merényletben ártatla­nok. Csudálkozik azon, hogy a magyar saj'íó olyan izgatottan viselkedik a bukaresti tény­kedéssel szemben és mindenáron románokat gyanúsít: minden bűnjel vagy komoly indok nélkül, holott minden eddigi jel azt árulja el, kogy nem románok, hanem oroszok voltak a Merénylők, iákik nem is Bukarest és nem Ro­Mánia felé szöktek. Végül a bukaresti rendőrkapitány nyilat­kozata leplezetlenül megmondja, hogy az eSész nyomozás helytelen uton n. Ebben az ügyben- még ezek a jelentések 9rkeztek a mai napon: A csernovitzi rendőrség sürgős megke­nésére a bukaresti rendőrség azonnal nyo­mozni kezdett, hogy az állítólagos Mauda­8e$z,ku és Avram útlevele valódi-e és ha nem, "ogyan jutottak 'hozzá. Megállapították, hogy m"id a két útlevél hamis, de egyben azt is mmden1 kétségen kiviil álló módon megálla­Dlt°tták, hogy a tettesek a hamis útlevelet megvesztegetés utján szerezték, hanem gesniök tartják azonban .azt is, hogy külső politikai szándék volt a merénylet oka s azt '.akarták elérni vele, hogy <a magyarok és a románok között való 'békét, .amelyet Tisza István .gróf megalapozott, szétrobbantsák s igy Romániát az orosz politika számára meg­nyerjék. Ezzel az általános fölfogással lehet talán .megmagyarázni -azt ,a hirt is, amely ma Bukarestiben el volt terjedve, bogy tud­niillik Bobrinszky Vladimír gróf, aki Péter­várra való hazautazása közben tudvalevően Bukarestben tartózkodott, ott közvetetten érintkezésbe lépett azzal a két emberrel, a kit a rendőrség a debreceni merénylet elkö­vetésével gyanusit, A nyomozás eddigi ada­tai szerint a merényletet nem egyedül a gya­núsított két ember követte el, hanem föltét­lenül másoknak ,is részük volt benne. Bukarestből jelentik: A nend'őr.-ó v már tegnapelőtt este letartóztatta azt az egyetemi hallgatót., akit a merénylet elkövetésével gyanusit. IBz az ember, mint most kitűnt, nem' Kievben van, hanem a bukaresti rend­őrségen, ahol letartóztatása óta többször ki­hallgatták. A neve Katarku János, íbeszará­:biai származásai román ember, a bukaresti egyetemen a bölcsészet hallgatója és egy­ben a bukaresti badiiskolában az orosz nyel­vet tanitjia. A rendőrség letartóztatta Katar­ku „bűntársát" .is, aki nejm más, mint a Potemkin orosz hadihajó egyik volt matró­za: Theodorow. Ismeretes, hogy a Potemkin lázadó mat­rózai annak idejében a román Konstanzába vitték a hajót s ott azután megszöktek róla s azóta Román,iában élinek. Ez az ember is •a legnagyobb nyomorban élt imlindig, de né­hány hét óta igen sok pénzzel rendelkezik. A matrózt is letartóztatták, de mint em­lítettük, szabadon kellett bocsátani, mert ő iie, Katarku is árt atl an ök a paklogópes me­rényletben. Beavatott helyről közlik, Ihogy a román kormány és a román hatóságok megígér­ték, hogy a legenergikusabban és a legna­gyobb buzgósággal fogják folytatni a nyomo­zást a debreceni bombamerénylet tettesei után és máris a legszélesebb körű intézke­déseket megtették az iránt, hogy a tettesek kézrekeritése, amennyiben azok román föl­dön tartózkodnak, mielőbb megtörténhes­sék. vjamiképen iifies bkmketták birtokába jutot­r k azokat imaguk töltötték ki. A tettesek a ndőrség pecsétjét vagy annak hü másola­ti ,s meKszerezték és rányomták az útleve­lek0' Most azt kutatlák< bogy hogyan jutot­tba3 tettesek a blan'ketták és a pecsét birto­a , Megállapították Bukarestben, hogy azt leo,Párdbört, amely a debreceni csomag­éi!; Vn't és amelv nem más, mink közönséges, e fo°sbarnára festett kecskebőr, a tettesek fú ' a^iri származású utcai árudtól ivették. gattro embert tegnap kikutatták és kihalI­DitoSv rendőrségen. Vallomásából megálla­roiii • bogv a tettesek valóban tőle vásá­llák meg a bőrt. z^ karestből jelentik: A rendőrség s az r Sz közvélemény meg van győződve arról, JJ. J o debreceni merényletet orosz szöret­szervezte s a célja az lehetett, hogy a b^rosi rutén pörért boszut álljon. A U('°ro®i püspököt épen azért, -szemelték "ozatnak, hogy a gyanút magukról cl­Mjck és a románokra hárítsák A főrendiház ülése. — Tisza kontra Wesselényi. — (Saját tudósítónktól.) A főrendiház­ban ma az ellenzék egész napom á't foly­tatta támadásait a kormány ellen. A vita megint igen éles volt. A sajtójavaslat védelmét Balogh Je­nő igazságügymiiiniszter teljesítette, a nála szokásos tárgyilagossággal és alaposság­gal. Elfogulatlanság nélkül iehet megálla­pítani, hogy az ellenzék tárgyi aggodal­mait alapos érveivel eloszlatta. A politikai támadásokat Tisza Ist­ván verte vissza és a kormányéin öik visz­szavágásai'ban nem kevésbé volt éles, mint ellenfelei. A 'kormányéinak az ellenzék nagy szívfájdalmára, furcsa világításba helyez­te ma Wesselényi Miklós koronaőrt, aki tegnap a támadások kiélezésében előljárt. A miniszterelnök aiktaszerüleg igazolta be, hogy Wesselényi annak idején 'szokatlanul éles hangú belügyminiszteri megrovás da­cára is hajlandó lett volna a kormány bi­zalmából a főispánságot betölteni, ugy, hogy végül a jelenlegi miniszterelnök föl­szólitására volt csak hajlandó beadni le­mondását. Ilyen politikai mult után nem­csak a miniszterelnök, de bizonyára az egész ország sajátszerűnek fogja találni, ha ezután Wesselényi később mint ellen­zéki nemzeti hős szerepel. A maji nap mérlege 'az ellenzéknek szintén kedvezőtlen, mert Hadik János, a ki ma vezérszónoka volt a kisebbségnek, az ő ismeretes szubjektív és minden tár­gyilagosságot nélkülöző beszédével nem éppen szerencsésen védelmezte a 'kisebb­ség igazát. A főrendiház különben ma félhétkor befejezte napirendi tárgyalását, végleg el­fogadván az esküdtszéki eljárásról, a sajtó reformjáról és a választókerületi beosz­tásról szóló törvényt. Talán az egyház­politikai viták óta nem volt hosszantartó és hasonló fontos tanácskozása a főrendi­háznak, mint a mostani. A tanácskozás végén Sándor János belügyminiszter a főrendiházban szokat­lan feszült érdeklődés és taps 'közben fej­tegette azokaftl a szempontokat, amely ök LohoWa kormányt a választókerületük beosztásá­nál vezették. Vezérlő eszme a magyar nemzeti állam megerősítése és minden időikre való biztositása, de e mellett a mo-' dern jogállam magasabb szempontjainak érvényesítése, a társadalom összes réte­geinek igazságos parlamenti képviselete és a nemzetiségek jogainak méltányos res­pektálása. Rendkivül meleg hangon szólt a nemzetiségeknök az erdélyi részekben a magyar vezető osztállyal való harmonikus, testvéri együttéléséről, mint olyan tradi­cióró'l, melyhez hűtlen spha nem tehetne. A belügyminisztert beszéde végén nagy ovációban részesitették. A főrendiház mai ülése napirend előtti fölszólalásokkal kezdődött. 'Ezek közt na­gyobb jelentőségűek voltak Wesselényi Mik­lós báró koronaőrnek a kérdései a miniszter­elnökhöz, aki róla tegnap a főrendek előtt igen súlyos kijelentést tett és a miniszterel­nök válasza Wesselényi kérdéseire. Tegnap a miniszterelnök azt mondotta, hogy neki nagyrésze van abban, hogy Wes­selényi az ellenzék körében foglal ma helyet és nem a kormánypárt körében. Az ülés után kérdezték a miniszterelnököt, hogy mit ér­tett e nyilatkozata alatt? iDe Tisza István gróf csak ennyit felelt: — Ha Wesselényi Miklós báró kérdezi, neki megmondom. Wesselényi báró ezek után ma .föl is kérte a miniszterelnököt a nyílt ülésen, hogy adja meg a szóban forgó fölvilágosítást. A miniszterelnök válasza lesújtó hatású volt az egész főrendi ellenzékre. A kérdés valóban teljesen tisztázva van a miniszterel­nök nyilatkozatával. Wesselényinek nem is volt már több szava, mint az, 'hogy ő nem a főispáni állásából való elcsapatása miatt vált ellenzékivé. A főrendek néma csendben hallgatták ezt a nyilatkozatot, azután áttértek a napi­rendre. Balogh Jenő igazságügyminiszter volt az első szónok a sajtójavaslat mai vitájában. Felszólaltak még Prónay Dezső báró és Ha­dik János gróf és mások is. (Kezdődik az ülés.) Jósiku Samu báró tizenegy órakor nyi­totta meg az ülést. Dcsscwffy Emil gróf a napirend előtt

Next

/
Thumbnails
Contents