Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-29 / 74. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 29. veiét elolvasni. Ebből megtudhatjuk, hogy Hunyadi János ugy vagyonosodott meg, hogy engedte, hogy a törökök betörjenek és a magyar urakat kifosszák, mert akkor, amit ő -maga ai magyar uraktól tisztességgel nem vehetett volna- el, a törökök legyőzése után hadizsákmány cimén jutott a birtokába. Ezt az ellenzéki nyomdafesték és ellenzéki sajtó egészen jól elbírta, senkinek esze ágába sem jutott ezért felháborodni, amint nincs is benne semmi felháborító. De felháborító ez a két mértékkel való mérés, ráadásul, amikor a más bűnét a munkapártnak akarja odamérni. Szekfü könyvét intézzék el maguk között a tudósók és bánjanak el vele érdeme szerint, de a munkapártnak hagyjanak vele békét. Az összekoccanás Montenegróval. Cettinjéből jelenük: Az osztrák és-magyar követség átnyújtotta a montenegrói kormány-. m.a-k a bécsi Ikülügy-minisztiériuimnak a metalkai eset miatt yaló tiltakozásra adott válaszát. A válasz a met-allka-i területet a monarchiához tartozónak mondja, de egyidejűleg kijelenti, hogy az eset -miatt megindították a vizsgálatot. A metalkaá eset ügyében a- külügyminisztert a szkupstiniábam ímeginterpellálták. Erre az -interpellációra a -külügyminiszter a szkupstima legközelebbi üléslén fog válaszolni. A választ- feszült -érdeklődéssel várják, mert a cettin-jei hivatalos -köröket a •bécsi külügyminisztérium válaszjegyzéke nem elégítette ki. A modern városrendezés kérdéséhez. (Saját tudósitónktól.) A magyar város nem-csak a modern technika szempontjaiból kullog sz-inte beláthatatlan távol ságiban a külföldi, város mögött, hameim építészeti és esztétikai szempontból is megléhe-íősen szomorú látványt nyu-jt. Nagy-cm kevés -olyan városunk vam,, amely tervszerű városrendezési- program alapján- -gondoskodik a v-áros kép-ének megfelelő áta'lakit-ásár-ö.1 és talán egyetlenegy oly-a-n városunk sincs, amely a magánosok építkezését épií'észietii vagy szépészeti szempontból befolyásolni iparkodnék. Egyedül -ez magyarázza meg, hogy a legtöbb magyar város a nyugatról hozzánk érkező idegen, előtt bállkán,i jellegűnek tetszik és hc-gy talán sehol a világon -a- -rendszertelenség és, lizil-éstelenséig olyan orgiákat- nem rendez, mint aminő a magyar városokban napirenden van. A magyar város rend-es képe: epr, a szükségletet jóval meghaladó széles főutca, egy kopár Ikert- és famentes főtér vagy piactér és néhány gi-rbe-gönbe utca, sokszor kiszögellő, egymás kilátását akadályozó házakkal, amelyeknek építési- stílusában sem jelentkezik semmiféle összhang. A magyar város voltak-épen, semmi- egyéb, mint egy cs-o-mó háznak úgyszólván- minden gondolkodás nélkül való rendszertelen összezsufoiása, amelyeknek m-egépitésénél még arra sem voltak tekintettel, ho-gy elhelyezésük a közlekedést hátrányosan ne befolyásolja. Legtöbb vidéki városunkban -egyik utcából a másik párhuzamos utcába- csak -óriási kerülővel lehet eljutni, utcanyi-tásra vagy -egyáltalán nam gondolnak, vagy ha gondolnak is, rendszerint tudatosan megfeledkeznek róla, mert a2 utca-nyitás egyes házliula-jdonos,oknak esetleg kényelmetlenséget -okozhatna. Persze mindez régi bűnök -sajnálatos eredménye és teljesen igaztalan lenne, ha ezekért a -régi hibákért, a mai városi -hatóságokat tennők felelőssé. Amit fél évszáza-d álát-t a modern vár-osépités -ellen nálunk vétkeztek, -azt jóvá -tenni nem könnyű feladat, főleg pedig nem Ikön-nyü akkor, a imikor városainknak -m-a s-em áll rendelkezésére akkora im-üszaki -személyzet, amely a rendezés • munkáját energikusan tudná kezébe v-ennl. Városaink elegendő műszaki közegeikkel; nem- rendelkeznek. Rendszerint éppen csa-k két1 -mérnök áll a vezető -közigazgatási tisztviselő .rendelkezésére és ezeknek a mérm-clkőkmelk illetménye pedig viszonyítva ahhoz a jövedelemhez, amely -egy magánmérnökneik jut, elenyészően csekély. Városainkra ép a hosszas stagnálás következtében ma nagy feladdtok megoldása háramlik. 'Kórházakat, színházaikat, kaszárnyáikat, városházakat, kultúrpalotákat, vásárcsarnokokat, közvágóhid alkat kell építeni ök. Go-nd-oskodniofc -kéli vizvezetékelkröl, csatornáikról, derítő telepek -létesítéséről; villamos -erőtelepeik, légszeszgyárak építéséről és berendezéséről. Mindezeket a vezető -közigazgatási tisztviselők vannaik hivatva kezdeményezni, a város műszaki- személyzete pedig arra van hivatva, h-ogy -necsak szaktanáccsal szolgáljon és az épités ellenőrzése körül teljesítsen, szolgálatot, hanem Iho-gy maga tervezzen, sőt -es-etleg építsen is. A valóságban- azonban h-ogy áll a dolog? Vegyünk egyes példákat. A Ikaszá-rnyaépijés specialitás., -a terveket speciális kaszáinnya•épitészek szokták elkészíteni, rendszerint az építési tőke -6—7 százalékáért. A iszimházépi:és szintén különlegesség, ezeket -a tervéket is specialisták szokták elklészi-temi. Ugyanez áll a kórházakról és egyáltalán minden nagy-obbszabásu építkezésről. A vízvezeték és csatorna építése szintén -különleges szakismereteket igény-el. A legtöbb -esetben a városi műszaki hivatalok nincsenek is oly-a-n műszerekkel felszerelve, amelyekikel aikár csak az előmunkálatokat is elvégezni tudnák. Nem- ál'litjiuk egy szóval sem, hogy ezen az állapot-on egykönnyen segíteni lehetne. Univerzális -műszaki zseni, osa-k nagyon kevés van -és ilyeneket a város lenne legkevésbé Emma asszony leveleiből. Irta: IgnotusJ „. . . a szomszéd -szobában -az öcsém & P-eer Gyotet játssza s.én -azon- gondolkozom, -m-it gondol mellette? Az öcsém csöndes és komoly fiu, kiben- csak ujabban- támadt a zongorához váló tehetség? vagy hajlandóság? ;nem tudom-, de k-edv-e van hozzá -s 'szeretem- 'hallgatni, amint nyugodt- -türelemmel -t-eszi tul magát a saját játéka fogyatékosságán s élvezi -ezen keresztül Gr,leget, mint ahogy -egy ripacstrupp játékán keresztül is élvezi az ember Shaksperet. Ha ez a -kedve és -türelme -megmarad, nagy jót szerez magának egész életére, mintha valami vidéki ki-s kastélyt örö-költ volna, ahová mindig visszavonulhat, ha -másutt nem italálja helyét. Irigylem a fiút, hogy a muzsikával ilyen jó barátságra -tudott lépni — nekem az csak akkor -volna ilyen jó barátom, ha vittem volna annyira, ho-gy magám tudjak produkálni, variálni és improvizálni; igy, az a zene, am-it más irt, -az ém számomra túlságosan kimondott, túlságosan határozott, túlságosan egy im-ás -valaki érzéséhez kapcsolódó valami, mely nem az én érzésemhez simul, hanem inkább zavar benne, mintha más valaki is volna a szobáimban, -mikor ki akarom magamat si-rni. A költőkkel is igy vagyok; nek-am csák egy költő tudna -írni: én. ina ram, ha köl tő volnék. Igy a himzésihez kell m-eneiküilnöm, amibe-n- vittem némi -művészetre; órákig a ráma fölé -tudok görnyedni, hogy vásznába vagy -szövetébe beletüzködj-ek mindent, ami gyötör és foglalkoztat; a vágyódásokat is az elégedetlenségeket, elszalasztott alkalmakat s örökre elmúlt lehetőségeket. N-éh-a -erővel megszuro-m az ujjam, hogy a v-őr jelezze a csöndes, -a ti1 kos, a senkitől -sem- tudott ki-s kálváriákat, -melyeket a tűm h-angyal-épésbem haladva vált ki lelkemből. Gépiesen s mégis akaratom szerint halad ez a munka, mint a hajnali álom, -melyet -magam -kormányozok, hogy merre járjon, de mégis előre megrajzolt nyomokon jár s nappali szenvedéseim virágai s visszatérő vonalai rajzolódnak k-i beHől-e ... De azért el tudom -képzelni, hogy mást a zene ugyan,ugy szolgál, mint engem a saját ábrándozásaim; el tudok gondolni finom és hallgatag kis vi-d-éki asszonyokat, a-ki-k vékony, fürge ujjal -messze fényes világ-báli való mesebéli királyfit idéznek -maguk elé a fehér csontbillentyü'kből, amelyekét csak meg kell -nyomni-ok, hogy hopp, ott -legyeinek, ahol akarnak. S talán- -épen Grieg az, akinek szárnyán ll-egm-esszebb tudnak -szállani, a Szahara fejedelmi sátrába, ahol lányalakot váltott tündére-k ringják és hajladozzák -bűvös táncaikat, amiknek zenéjét- jégtűk összeüíődéséből szűrte ki_ az északi, zenész a déli nap forrósága számára; az Észak örvénylő tengerébe, ahol d-ermedt karra! s -el-fu-ló léíVicrette' kíizködik a fuldokló -lelkiismeret a -rája zu-duló tajtékos itél-ettel; él -mindenfelé, -ahová csak a hencegő képzelődés elragadhatja az egy helyben -való kenyérker-esöihez vagy beföttkötözéslhez leláncolt -szegény emberi állatot ... Mi -mind-ent nem gondoltak, mi mindent -nem -éreztek -egy-egy Ch-opin-balilada mellett a hatvan-hét-vem év alatt, a mióta -az megszületett s öt -világrész-ben minden zongorán- játsszák minden fajtájú embereik, nők és férfiak, öregek -és fiatalok! Vajj-on m-ikor a -költője lelkéből kiszakadt, benne zsongott-e abban az a mindensége a fájdalomnak, az epedé-sn-ek és ela-n dalod ásnak, ami azóta -millió ember emlékezetében hozzája 'kristályosodott? A szegény, törékeny, babonás lengyel él tudta-e -gondolni az események, a történetek, az előfordulások temént-elienséigét, amit egy ugyanazon taktusa juttat eszébe: egy embernek ezt, -másnak -amazt? Nekem sohasem tét-szett a Longfell-ow hires verse I shot an arrow; a -művész munkája nem in.yi-1, -amely egy darabban- talál s -a-mit -meg lehet találni, hanem olyan, -mint a Jókai ichor-löv-egei, ami-k milliárd szilánkká robbanva, po.rfladn.ak szét, a k-ilövőj-e maga sem tudja, merre mindenfelé a világon s -mindem egyes szilánkja u-gy éget, viszket, pusztit vagy -gyóigy-lt, mint az egész , . ." „. . . Ha vidéken élnék, talán jobban rászorulnék a zen-e segítségére, -mint itt a első kézből, nagy választékban csakis az linnMbtánáhan ^nnndnn Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre is.