Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-27 / 72. szám

1914. március '25. DÉLMAGYARORSZÁG f. múltja után békésebb célra használják: víz­vezetéki és gázvezetéki csövek, valamint üvegzáró kupakok készítésére. Hoztak Mar­seillebe zsák- és ládaszámra szétrobbant patronokat is, hogy ezeket ócska réz gya­nánt itt eladják, mert a fémnek mindig meg­marad az értéke és nem fiigg a golyó vagy a patron gyilkos múltjától. — A tábornok ur revolverrel „kért" helyreigazítást. Berlinből jelentik: A „Vossi­sche Zeitung"-nak táviratozzák Konstantiná­polyból: Liehmann von Sanders marsall, a német katonai misszió parancsnoka, egy kel­lemetlen ügy kapcsán sokat emlegetett sze­mély lett. A párisii „Matin"-ben a tábornok leányáról — akit a minap a Bosporus mellett a sétányokon megtámadtak, — a valóságnak meg nem felelő tudósítás jelent meg. A tá­bornok két tiszt kíséretében megjelent a „Bureau Agence .Ottoman"-ban; ezt a táv­irati irodát francia pénzen alapították ós a külföldi lap tudósítók ott szokták tartózkod­ni. A tábornok kereste a „iMatin" tudósítóját és amikor az illető urat megmutatták, revol­verrel ia kezében hozzája .lépett és fölvilágo­sít ást követelt a hazug liirre vonatkozóan. A tudósító fölmutatta erre a „Matin" szerkesz­tőségének levelét, amelyből kitűnik, hogy a tudósítás nem tőle, hanem egy alkalmi tudó­sítótól származik, akinek nevét nem is ős­merte. A tábornok erre eltávozott. A „Vosei­sche Zeitung" megjegyzi, hogy minden tisz­telete mellett, amellyel Lielimann tábornagy iránt viseltetik, óhajtandó lett volna, bogy ezt az ügyet más módon intézze eh A német lap nagyon finoman fejezi ki magát. Burko­latlanul; azt kellett volna mondania, liogy még a tábornagyi cim és rang sem jogosíthat föl senkit arra, bogy bandita módra, revolveres fenyegetéssel ,*kérjen" föl világosítást egy lapközleményre vonatkozóan. — Hajótöröttek megmentése. Newyorkr ból jelentik, hogy a „Bayport" hajó fölvette a jersey partok közelében elsülyedt „Oliarle.­inagne Tower" nevü amerikai hajó elveszett­nek hitt személyzetét, Simmons kapitányt és tizenhat emberét. A Charjemagne Tower pén­teken reggel sülyedt el és a személyzetének a megmentése csak pénteken esite felé tör­tént meg, a hajótöröttek tehát majdnem egy egész napon át hányódtak két mentőesónakbg szorulva a háborgó óceán hátán. A „Bay­port" először csak egyik csónakot vette ész­re. A hányatott csónakot vastag jégréteg bo­rította és .a hajótöröttek annyira kimerültek az életükért vivott kétségbeesett küzdelem­ben* bogy alig akadt köztük olyan, aki még evezni tudott. Többen kénytelenek voltak a csónak fenekén végig nyújtózni, mert más­kép nem [fértek volna el. A félig megfagyott hajótöröttek közül négyen eszméletlenül vol­tak és csiak nagy nehezen sikerült őket ma­gukhoz téríteni. Elmondották, hogy a meg­menekülésnek reményét már teljesen elvesz­tették, amidőn ia fagyasztó hóviharban föl­tűnt a Bayport jelzőlámpájának fénye. Örö­mükben egyiküknek még szárazon levő mel­lényét gyújtották meg ós tűzték az evezőrúd­ra, hogy magasra tartva, magukra vonják a, Bayport kapitányának figyelmét. .Simmons kapitány a nagyobbik csónakban volt, mig a kisebbikben. Thompson elsőtiszt .foglalt helyet három matrózzal. Ez a csónak estefelé meg­feneklett és három menekültjét elveszettnek hitték azok, akik a nagyobbik csónakba ke­rültek. A Bayport keresésére indult a csónak­nak és néhány óra múlva rá is akadt és meg­mentette a kétségbeesett menekültjeit, A Charlemagne Tower, a menekültek előadása •szerint fenékléket kapott .és oly hirtelen sü­lyedt. el, hogy csak két mentőcsónakot sike­rült íebocsátani és azokban volt kénytelen menekülni .a hajó egész személyzete. — A NAP a magyar újságírás szen­zációja. A Nap a magyar közönség legkedve­sebb lapja. A 48-as eszmék .és a magyar nem­zeti törekvések egyetlen hü és törhetetlen szószólója. A legmodernebb, legfrissebb ós legkitűnőbb lap. A magyar riport úttörő mestere. Főszerkesztő: Braun Sándor. Dr. Hajdú Miklós társszerkesztő. Munkatársai: a magyar újságírás kitűnőségei. Példányszá­ma amerikai ujságsiber: 155.000 példány na­ponkint. .Egy szám 6 fillér. Előfizetési ár: egy évre 18 korona, félévre 9, negyedévre 4 ko­rona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 60 fillér. A Nap-ot megérkezése után kívánatra azon­nal házhoz szállítja a Nap kihordó szerve­zete. — Az Érdekes Újság. Egy megfutott naptári esztendő van Az Érdekes Újság mö­gött. A tavalyi esztendő márciusának vége felé köszöntött ke Az Érdekes Újság és abban a pillanatban, mikor megjelent, már győzött is, az uj képes laptipus első pillantásra meg­tetszett a közönségnek s alig néhány héttel később már országszerte olyan ismert volt, mintha évtizedek óta gyökeredzett volna a közönség tudatába. Az Érdekes Újság ma már fogalom. Aminek megjelenésekor ígér­kezett, hogy az érdekességek újságja .lesz, •annak vált be s annak ismerik, amerre csak az országban olvasók vannak. Ezt a szerepét szereti és örömmel vállalja tovább is Az Érdekes Újság. Gazdag mellékleteit, melyek­kel egyaránt kedveskedik az asszonyoknak, a gyermekeknek, a sport és a népszerű tudo­mányos ismeretek kedvelőinek, ezentúl is megtalálja az olvasó, aminthogy egyre gaz­dagabb és változatosabb lesz a szépirodalmi tartalom is, mely a bő képes rész mellett az uj magyar irodalom legjobb alkotásait nyújt­ja a közönségnek. Az Érdekes Újság előfize­tési ára: egy negyedévre 2 korona 80 fillér, félévre 5 korona 60 fillér, egész évre 11 koro­na 20 fillér. Minden újonnan belépő élőfizető megkapja ingyen Az Érdekes Újság Dekame­ronja első kötetének fűzött példányát, ba megküldi a szállítás postai költségét, 55 fil­lért. Szegeden kapható Várnay L. könyvke­reskedésében. — Gyanús halál-eset. A csongrádi já­áslbiróság jelentette a szegedi ügyészség-' nek, hogy Molnár János, a szegedi gyermek­menhelyről kiadott egy éves kis csecsemő gyanús körülményeik között meghalt. Az ügyészség elrendelte a holttest ifölfconcolá­sát a halál okának megállapít ás a végett. Royal nagykávéházban Minden vesármap mm tombola értékes ii^erenKnjjiárgyakkaS. D Naponta ezigánsjzette. SZimmiJ yacsora! SsjáJ termésű kitűnő hegysbcrok. Kíifönízgcsség: „RogaS Zöldike." Tulajdonosok; fflatejkaés FSiegel. Szegedi szobrászok Párisban (A „függetlenek" kiállítása. — Ma­gyar kubisták. — Bánszky és Csáky a kiállítók közt.) (Saját tudósitónktól.) A szegedi szob­rászok közül Párisban él ma Bánszky Sándor és Csáky József. Bánszkynak egyszersmindenkorra 500 koronát adlott Szeged város, Csáky József pedig három évig élvezte ,a Ferenc József-ösztöndijat. Talentumos ifjak, akiknek nagy jövőt jósoltak s akik jelentős sikereket értek el már eddig ás. Most azonban belekerül-, tek olyan áramlatba, amely könnyen végzetessé válhat jövőjükre: kubista szobrászok lettek. Mint ilyenek nagy si­kert aratnak, dehát maga a kubizmus olyan eltévelyedés, amit mindennek, még geometriának is nevezhetjük, esak kép­zőművészetnek- nem. Párisi tudósatónk beszámol arról a kiállításról, amelynek szereplői a szegediek is. A párisi cikk igy hangzik: A napokban nyilt meg a párisi tavaszí szezon minden esztendőben \iss.zatórő szenzá­ciója, a „független művészek kiállítása" (Ex­position .dés artiists indépedants), akik az idén az Eiffel-torony aljában, .a Mars-mezőn ütöt­ték föl a sátrukat. Néhány éve a Quai d'Or­say-n telepedtek le, két esztendeje a rue de Grenellem, tavaly pedig a Tulleriákon. lEz idén a hatalmas Mars-mezőn áll rengeteg nagy deszkabódéjuk, amelyben háromezer­hatszázhuszonhat modern képet és szobrot láthat a látogató. A monstre-kiállitásnak az a legfőbb érdekessége, hogy zsűri-mentes és olyan művészek függesztik ki l>enne .a képei­ket, állítják közszemlére szobrukat, ükik nem ismerik el maguk fölött tekintélynek a Grand Palais biráló-bizottságát, sőt egyene­sen lenéznek minden tekintélyt és mennek előre a maguk utján. Nem lehet tagadni, bogy ezek közül a „független" művészek kö­zül nagyon sok zseni került már ki; valami­kor közéjük tartozott Monet, Manet, Cézanne, dé viszont az is igaz, hogy nincsen a világ­nak még egy olyan kiállítása, ahol annyi szélsőséges művészeti irányzat és annyi naiv és rosszindulatú ostobaság lenne képviselve, mint ezekben a rengeteg deszkabódékban, a hova vasárnaponként öt-hatezer párisi bur­zsoá jár szórakozni, lévén a belépődíj csekély 50 szantim és ezért holtra nevetheti magát az ember. Nagyon téved az olvasó, ha azt hiszi, hogy talán a futuristák vannak túlnyomó többségiben képviselve ezen a kiállításon. Oh, dehogy. Ezekből alig van egynéhány muta­tóban. Itt a futurizmus már szinte klasszikus irány és a neofuturizmus dominál. A neofu­turizmus, a neohiperimpresszionizmus .és a .szimifónizmus és még annyiféle „izmus", a mennyit csak ezek a fiatalemberek képesek kidolgozni bűzös kis kabarékban, az abszint­gőzben álmodózva egy szebb jövőről, amikor ez az -ostoba, elvénhedt polgári társadalom újjáébredve, megérti az ő zsenijöket. Egy kissé nehéz lenne megemléikezni mind a háromezerhatszáz képről ós csak a ki­állitás starjairól emlékezzünk meg. A legkülönösebb valamennyiük közül Alexandra Archvpenko, orosz szobrász. Há­rom szobra van, három meghatározhatatlan massza, fa, agyag, vagy bronz, — -ez örök ti­tok. A Szolnoknak cim ők iis van, de hiába ======== ^ első 'kézbői, 'nagy választékban csakis az ====== gjJPl llpilHl ||||ff||||f||P| Tisza"LaͰs körút 19. szám aiatt 9 kaphatók, esetleg részletfizetésre is.

Next

/
Thumbnails
Contents