Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-27 / 72. szám

ti. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 27. - ». f Pénteken, szombaton I és vasárnap i A legcsodásabh film-dráma az ,»mr Orkán Tengeri felvétel 6 felvonásban. A mczgófénykép­technika csodája. vvvvv vvvv vvv vv V Előadások: Péntek, szombat 5,7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 12-ig. Telefon 11-85. a törvényhozó testület dllen fölbujtanak. Legfőbb ideje, hogy a felelős tényezők vala­mi1!; tegyenek .a helyzet megjavítására. A költségvetést, melyet Balfour elvetésre aján­lott, a Ház második olvasásban 314 szava­zattal 222 ellen elfogadta. — Az alsóházban ma éjszakáig tanácskoztak éji a kormány eljárását korrektnek és teljes egészében he­lyesnek fogadták el. Az AsquUh-kormény helyzete megszilárdult. Ulszterban különben ma már minden csöndes. Remélni lehet, hogy fegyveres összeütközésre nem. kerüli a sor. sscsiasBB.naiia SZÍNHÁZ MŰVÉSZET OOOO Szinházi műsor: PÉNTEK: Tündérlaki lányok, vígjáték. Páros 2/a. (SZOMBAT délután: A szegedi torna­egyasület sportünnepélye. SZOMBAT: Tündérlaki lányok, vígjá­ték. Páratlan 3/3. VASÁRNAP délután: Katonadolog. operett. VASÁRNAP: Tündérlaki lányok, vígjá­ték. Páros 1ls. A Tündérlaki lányok — Heltai Jenő vígjátékának bemutatója. — Az apró tréfák, cinikus kis versek diva­tos mestere háromlfelvonásos vígjátékká dol­gozta föl egy régebbi novelláját, melynek hangulatos vidámsága némi ravaszsággal ki­toldva, egészen jól kitölti egy színházi este kereteit. A darabról régéket komponált a baráti miielragadtatás, mely a fővárosi uj­ságirók céhének lázas állapotát jelzi mind­annyiszor, ha egy kedves kollégának dus tan­tiémáradatot lehet vele szerezni. Sajnos, a távol vidéki végekre már /nem követi a da­rabot a szerző egyéni szeretetreméltósága ós mielőttünk, egyszerű kisvárosi halandók előtt, már csak a személyi vonatkozásaiból kivetkőzött, meztelen darab áll, melynek fo­gyatkozásait hajszálig ugyanazzal az objek­tív elfogulatlansággal szemlélhetjük, mint szépségeit. A vígjáték miliője egészen novelliszti­kus. Lányok sorakoznak benne egymás mel­lé, a .Heltai Jenő ismert finom illatú, fehér­bőrű, kicsit okos, kicsit butácska pesti lá­nyai, akik mindent adnak a szerelemért s ezt a foglalkozásukat egész szívvel, önzetlenül, l'art pour /l'art űzik. Talán mégis két leány köti le legerősebben a szerző figyelmét. Az egyik a legidősebb Tündérlaki-lány, aki sze­retője egy gazdag bárónak, okos számítás­sal szedi ki barátja zsebéből a pénzt és egész családját fényesen kitartja belőle. JÓSZÍVŰ lány a Boriska, bután jószivü, engedi fejni magát és félve, tétovázva eszmél öntudatra, mikor az élet eléje sodor egy rokonszenves fiatalembert. Merje-e szeretni? Szabad-e sze­retni, mikor sorsa már ugy rendezkedett be, hogy neki csak számitóan és lehetőleg liosz­szan barátkoznia szabad öregedő urakkal? A helyzet szellemes és finom megoldásokat ígér, Boriska alakja rokonszenves ós szép be­állítású, de az ötletes megoldások nem követ­keznek be. Szerzőnk elkalandoz egy hálásabb­nak Ígérkező kroki-témán ós inkább elkacsa­lódik a legkisebb Tündérlaki-lánnyal egy egész felvonáson át, akivel olyan kedvesen, vidáman, megható szeretettel foglalkozik, mintha csak róla írna víg novellát. Semmi esetre sem /fogjuk agyonfeszeget­ni Heltai Jenő darabját, hogy végül egyéni megállapítást formulázzunk arról, hogy Hel­tai Jenő darabja jó-e, v.agy sem? Ez nem fontos. A közönség jó hangulatban hallgat­ta végig a darabot, ötletes fordulatain sokat mulatott s helyenkint nyílt színen is tapssal akasztotta meg az előadás menetét. Szóval, .a darabnak sikere volt. A harmadik felvonás­ról azonban a nem kritizáló közönség is köny nyen megállapíthatja, hogy meglehetősen rossz. Egy kis unalom ásít bele a játék végé­be. Ami nagyon is érthető. A tárcaíró Hel­tai ugyanis ahhoz van szokva, hogy mikor a hatodik hasáb végéhez közeledik, egyszerűen és előkelő főhajtással kiküldi a szereplőt az ajtón 'és befejezésül még visszakiáltatja ve­le az ajtóiból: — Isten vele, barátom, mára elég volt azért a rongyos negyven koronáért! Ám a színdarab, az más valami! Azt be­csületesen meg kell oldani, először azért, mert sok negyven koronáról v.an szó, azután meg azért, mert rettentő nehéz a szereplőket ugy kiküldeni az ajtón, liogy a közönség hagyja őket békén kimenni. Hogy milyen ne­héz, azt Heltai kartársunk esetén kárörömmel szemléljük: a Tündérlaki-lányok, bármily ügyesek és ravaszok, nem tudják a darabot befejezni. Igy ellaposodik a dolog és végül is két külön probléma marad meg emlékül a néző fantáziájában. A lányok sorsa csak meg •oldódik valahogy, de a férfiaké siralmas bi­zonytalanságba téved. Sem nevetni, sem bán­kódni nem tudunk ezen /a megoldáson, a megoldás tehát nem találta el célját, a meg­oldás — enyhén szólva — rossz. -Ötletek, tréfák, kedves elszólások bőven akadnak a darabban, melyen arany fonálként húzódik végig a tizenhat éves Tündórlabi Sá­ri bájos félszegségének rajza. Mikor ő a szi­lien van, kedv és derültség tanyázik a néző­téren. Ez a sikerült alak viszi előre a dara­bot és harcolja ki a diadalt, mely, hogy a sze­gedi színpadon .is lehető hosszú életű legyen, őszintén kívánatos. A bemutató előadás művészi fogyatékos-^ ságainak se szeri, se száma. lEzek között is első a nagy készületlen'-: ég, a szerepek mo­mentán találgatásában nyilvánuló verseny­zési hajlam. Akadt szereplő, aki még a súgó­nak is ellent mondott, annyira nem szível­hette az eredeti szöveget A Tündérlaki-lá­ny ok pedig, — oh! — csak színésznők voltak mindössze, akik szerepet játszanak és nem a® életet. Szohner Olga finom lelki előkelőség­gel játszotta meg a maga dolgát, nyugodt, disztingvált, okos volt, csak a második felvo­nás nagy jelenetében nem láttunk játékába" elég művészi ökonómiát és színezést. Kitü"° szerephez jutott Pálma Tusi, aki a legfiata­labb leányt elég szerenesésen ábrázolta. D1' eséretes önuralommal játszott és szavába" helyes tagoltság, kellő mérséklet mutatko­zott, mindössze a beszéd egyszerű termée®0' tességének bája, tehát a Hatva szerepköré­nek veleje az, amit még mindig nem1 tudott megérezni ós megtanulni. (Szép haladása a®"11 ban kellemesen tinit, fel ós a közönség mi"' denkópen elismeréssel kísérte játékát. A & sik két Tündérlaki-lány személy esi tője ,a"' szolút semmi művészi formát nem mutatott­A többi szereplő közül Almássy Enür© vált ki higgadt, leszürődött és kiszámító llatásu játékával, Petheő Attila pedig

Next

/
Thumbnails
Contents