Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-25 / 70. szám

1914. március 25. DÉLMAG YAEORSZAG 3 akkor remélhet, ha a két, egymással szem­benálló nézet hivatalos harcában azt sági ti feiülkerekiedni, ^melyiket iaz utolsó évtize­dek teljesen megváltozott életviszonyai, tár­sadalma, Ízlése, müérzéke, diadalmas techni­kája és forrongó ideólogiái nemcsak megte­remtettek, de izmossá és életerőssé ki is fej­lesztettek; .amely nem vonja el a vidéki vá­rosoktól azokat a feltételeket, amelyek a to­vábbfejlődéshez a fejlődés bizonyos fokán feltétlenül szükségesek; és amely a fejlődés mai fokán a nagyobb vidéki városok számá­ra gócpontokká való megerősödés és ia fejlő­dés uj utainak kapuit kitárják. .Ezeknek az indokoknak alapjában ki­mondotta a közgyűlés, hogy a nyilvános vi­galmiak, előadások rendezéséről szóló szabály rendelet 6. §-ának jóváhagyását a m. kir. belügyminisztériumtól újból kéri. Továbbá mivel a nagyobb vidéki városok már kinőttek azokból a keretekből, amelyek között színházainknak a mai végletekig vitt védelemre szükségük volt és amelyek között városfejlődési, szórakozási és kulturális igé­nyeiket egyedül a színház kielégíthette: a nagyméltóságú m. kir. vallás és közoktatás­ügyi m. kir. Minisztériumot kérjük, hogy a színészet ügyének olyan országos rendezését méltóztassék elrendelni, amely a törvényha­tósági joggal felruházott városokban a szín­ház monopóliumának megtartásával mo­zik, (moziszkeccs, kinetofon és a mozi-kultu­ra egyéb vívmányai), kabarék és orfeumok állandó engedélyezését lehetővé teszi. Felirattal fordul természetesen a város a belügyminiszterihez is. Ebiből a föliratból a következő érdekes részt közöljük: Nagyméltóságú ni. kiír. Belügyminisztérium! Bátorkodunk előterjeszteni, hogy 5735— 1910. számú tanácsi felterjesztésben tüzetesen van megindokolva annak szüksége, hogy vá­rosunkban a régi elavult szabályrendelet "maz intézkedése, hogy a színi idény alatt más orfeum, bábszínház és miiiovarda előadá­s°k nem tarthatók, ma már idejét mult, fe­lesleges, sőt bénitó védelme a színháznak, mely nálunk ilyen védelemre nem szorul. Azok az indokok ma lie mind fennál'lanak és abból folyótan, hogy a nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter ur még most sem hagyta jóvá a szabályrendeleti módosítást, váro­sunkban gyakori bonyodalmak merülnek fel. Nem csak a színház, hanem a mozgókép mutatványok, a szellemes orfeum-előadások is előmozdíthatják az igazi kvlturát; és nem­csak ezek, hanem a színház is ronthatják az erkölcsöket, tehát lehetnek antikwlturális ha­tásúak, Minden attól függ ezen a téren, hogy milyen erkölcsi érzékű ember kezében van a sorsa egy-egy ilyen intézménynek. Nincs ma már arra szükség, hogy egyik vagy másik ©ly hathatós védelemben részesüljön, hogy versenytársát egyenesen kizárja. Más váro­sokban pl. Nagyváradon, Pozsonyban, Deb­teeenben nem áll fenn .a korlátozás, Szeged város közönsége is elég érett alioz, liogy el­avult szabályredeleti intézkedésünk hatá­lyon kivül helyeztessék. A .közgyűlési határozattal elmennek az átiratok is. És iigy Szeged szervezője lett egy olyan mozgalomnak, amelynek áldásos eredményei fognak mutatkozni nemcsak ma­Kukra a városokra, hanem a színházakra is. A horvát bán tanácskozása. Budapest­ül jelentik: Skerlecz Iván báró horvát bán hétfőn este titkára, Havlicsek dr. kíséreté­fon Budapestre érkezett. A bán legutóbbi bu­dapesti tartózkodása alkalmával az egyes minisztériumokban horvát ügyekről tárgya­lásokat kezdett, amelyeket azonban beteg­sége miatt meg kellett szakítani. Minthogy Zágrábba való visszatérése jelöltetése követ­keztében sürgőssé vált, a tárgyalást nem foly­tathatja és befejezése céljából most újra Bu­dapestre érkezett.' A bán ma délelőtt tiz óra­kor Tisza István gróf .miniszterelnökhöz ment, akivel hosszasabban tanácskozott, dél­ben pedig Harkányi János báró kereskede­lemügyi miniszterrel tárgyalt. Skerlecz Iván báró előreláthatóan egy-két nap alatt .befejezi a tanácskozást, azután visszatér Zágrábba. eaaaaBaBaaBBaaBaeaaaaBaaaaaxaaaajEiinBiiiiaaadaaaunaüa Kormányválság Angliában az ulszteri forradalom miatt. (Saját tudósítónktól.) Egész Anglia iz­galmakban ég. Mi lesz, ha a kormány ke­resetül erőszakolja a homerulet, — ez most a kérdések kérdése. Ulszter föllázad', fegy­vert ragad, serege talán megtámadja a ka­tonai tárakat és puskaporos magazinokat és hatalmába keríti azt a muníciót, melyre a közrend védelmében a rendes katonaságnak volna szüksége. Csakhogy .itt ujabb veszedel­mek fenyegetnek. A rendes katonaság haj­landó ugyan megvédeni a közrendet, de — nem Ulszter ellen. A tisztek tömegesen ad­ják be lemondásukat, a legénység föJlelikese­dik vezetői fegyelemsértésén és szintén vo­nakodik komoly összetűzés esetében fegy­verével élni. A kormány tehát ki van téve annak, hogy akarata érvényesítésére nincs fegyveres ereje, megbomlik a rend, fölfőrdul az állami igazgatás, rettenetes anarchia tá­mad a világ gunyjára a föld legjobban ren­dezett államában. Ennek első következmé­nye természetesen az, hogy a kormány meg­bukik. Ha Asquith megdöbben akár a .polgár­háború rémétől, amely oly gyakran kisértett Anglia véres történelmében, akár az anarchiá­tól és egyelőre lemond a homerule-ról, vagy megegyezik az unionista ellenzékkel és Ulsz­terrel, akkor eo ipso meg fog 'bukni. Hatal­mon maradásának egyetlen alapja a parla­menti többség lévén, rögtöni megbukott, a mint ez a többség megszűnt. Már pedig ezt a különben is csekély többséget — narrow majority, mondják a parlament nyelvén, az ir nacionalisták támogatása itartja fönn. Miért? Mert nekik megígértetett a homerule. Mihelyt az Ígéretet visszavonják, vagy be­váltását bizonytalan időre elhalasztják, Mr. Redmond, a nacionalisták vezére, azonnal el­vezényti táborát Mr. Asqufih oldala mellől. És akkor a liberális kormánypárt, amely csak relatív többséget képvisel az alsóház­ban, még a .munkáspárttal együtt sem ad kellő alapot a .mostani rendszernek a parla­mentáris kormányzásra. Ez a helyzet állott elő és a hadügymi­niszter nyilatkozata az ulszteri ügyben igen kellemetlen feltűnést okozott: a kabinet hely­zete megrendült és az Asquith-kormány bu­kása elkerülhetetlennek látszik. Gough tábornok visszavonta a mult pén­teken 'benyújtott lemondó kérvényét. Az al­dershoti katonai táborban magy az izgalom. A tisztek hetvenöt százaléka bucsut vesz a had­seregtől, mert szilárdul el van tökélve, hogy nem vesz részt az Ulszter ellen irányuló ka­tonai expedícióban. A Vossische Zeitung levelezője beszélge­tést folytatott Sir Edvárd Carsonnal, az ulszteriek vezérével a kormány intézkedései követ'keziében. előállott helyzetről. Sir Edvárd Carson a kővetkezőket mondotta: — A mi .magatartásunk a kormányétól függ. Ha békében hagynak bennünket és min­den marad ugy, ahogy volt, akkor jól van. Ha azonban a kormány ránk kényszeríti az ir parlamentet, akkor harcolni fogunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesznek véres összeütközések már a homerule elfo­gadása előtt. A kormány csapatokat vont össze és mi nem várjuk meg, amig ránk tá­mad, hanem meg fogjuk előzni. Az ujságirónak arra a 'kérdésére, hogy a' kormánynak miféle cselekedete idézhetné, elő ezt a helyzetet, Sir Edvárd Carson igy felelt: — Tegyük föl, hogy a kormány engem le akarna tartóztatni. — Vájjon valóban szándékában van-e mellékkormányt alaki tani? — kérdezte az ujságiró. . 'fj — Nem beszélhetek terveinkről, hiszen hadiállapotban vagyunk, de ha a kormány meg akarná akadályozni terveink kivitelét, akkor összeütközésre kerül a dolog. Mind­ezek ellenére ugy hiszem, hogy belátható időn belül nem kell véres incidensektől tarta­nunk. Curragh-ban eltűnj húszezer töltés és azt hiszik, hogy az ulszteri táborba vitték. A kormány attól fél, hogy a tisztek rossz pél­dája átragad a katonákra is. A curragh-i ka­tonák kijelentették, hogy csakis régi tisztjeik vezetésével fognak szolgálatot teljesiteni. A legénység másutt meg gyűléseket tartott és kifejezte azt a nézetét, hogy ha a tisztek vá­laszthatnak, hogy akarnak-e az ulszteriek el­len vonulni, akkor a katonák is kérhetik .ma­guknak ezt a jogot. A kormány szigorú pa­rancsot adott az ulszteri csapatoknak, hogy kerüljenek mindent, ami fölizgathatná a né­pet. Tisza István bécsi utja. Bécsből jelen­tik: Tisza István gróf visszatérve Schön­brunnból, az udvari ebédről, a külügyminisz­tériumba ment. Már vasárnap is tanácskozott Berchtold gróf külügyminiszterrel, (tegnap pe­dig újra hosszabb ideig tanácskozott Berch­told gróf külügyminiszterrel és Stürgkh gróf osztrák miniszterelnökkel. Hir szerint a de­legáció közeledő ülésszakáról volt szó ezen a tanácskozáson, amely április 17-én kezdő­dik és május hónap nagyobb részében is tart. A delegáció elé fog kerülni az 1914—15. évi Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN m SZT. ISTVÁN ; ÓVAKODJÉK • Csemegeüzletben rfü p I 3 ül 3 i 3 I 3 S Ö I* t. 31 UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Thumbnails
Contents