Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-24 / 69. szám

1914. március '25. DÉLMAGYARORSZÁG f. ember maradt esak beüt ia helyiségben, az előbbi kérkedő hazafi, aki kérdezte, hogy ki a legény a csárdában. De ez olyan részeg volt. bogy az egyik asztal alatt elaludt. A rendőrök, mint akik jól végezték a dolgukat, látva, hogy már senki nincs odabent, kimentek az utcára, szótnézni kicsit, liogy elszéledtek-e már a legények. Német alig lépett ki a kapun, észrevette, hogy Kondása Antal, Balástya Kapitányság 22. szám alatti Jakós, akit a helyiségben lévő és már csöndesen szundikáló iegény megsértett, be akar mászni az ablakon keresztül az ivóba, minden valószínűség szerint azért, hogy a sértésért elégtótalt szerezzen magának. A lovasrendőr mindjárt a legényhez sietett, megfogta a ruháját 'és visszahúzta az ablakból. 'Erre Kondása revolvert rántott és közvetlen közelből, mellbelőtte Németet. A lovasrendőr azonnal: eszméletlenül terült el a föildön ás mire társa. Magyar őrsparancsnok segítségére sietett, addig Kondálsz az ivón keresztül elmenekült. A felsőközponti lovasrendőrség ma délelőtt értesítette telefonon ;a szegedi rendőrséget az esetről és a délelőtti vonattal hozták be Szegedre a szerencsétlen lovaisrendőrt, a kát a mentők aiz állomásról a közkórházba szállítottak. Sérülése életveszélyes, leddig még kihallgatni sem lehetett; az orvosok véleménye szerint alig marad életben. A gyilkos legényt később a felsőtanyai rendiőrség a lakásán elfogta ós most előzetes letartóztatásban van. Szakáll József dr. rend őr.kapitány, a bünügyi osztály vezetője, ma délben kiutazott ,Felsőt,anyára, bogy lefolytassa ,a vizsgálatot, kihallgassa a szemtanukat és Kondásat, akinek a Szegedre való szállításáról is intézkedni '.fog. — A gyermektanulmányi társaság vasárnapja. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság szegedi fiókiköre, városunk e csöndben, de folyton' és lelkesen munkálkodó egyesülete vasárnap délután 4 órakor a városháza kbzgyü'lési termében tartotta meg ez évi ötöd'k nyilvános gyermektanulmányi értekezletet, mely iránt — mint minden alkalommal — toost is élénk érdeklődés nyilvánult. Az értekezlet első tárgya Szécsy György állami tenitó előadása volt, melyben részletesen ismertette a tanyai gyermekek környezetét s azokat a körülményeket, melyek e gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését akadályozzák. Szécsy nagy szeretettel szólt a tanya népéről, mely méltán megérdemelné, hogy az illetékes tényezők gazdasági és kulturális előhaladásáért1 munkálkodjanak. 'Különösen szükséges ez a jövő nemzedék, a gyermekek érdekében is. A tanyai magyar általában nem közlékeny természetű s gyermekeivel is keveset beszél, kik aztán a szomszédolásban keresnek szórakozást s ott 'nemcsak különböző korú, hanem 'különböző erkölcsű egyének is hátrányos befolyást gyakorolnak a kicsinyek erkölcsére. A nép kifejezéseit egyáltalán nem válogatja s a gyermekek már kicsiny koruktól a legtrágárabb beszédeket hallják. Lakodalmak és disz'nótorokon a felnőtt férfiak leisszák magukat s a gyermekek a legbotránkoztatóbb jelenetnek tanúi. Dugott bálakon is mindig láthatók gyermekek, sokszor szülők nélkül s bűzös, zsúfolt szobákban szivják .magukba nemcsak 9 rossz levegőt, hanem az erkölcsi mételyt ls- De különösen veszedelmes a tanyai gyermekek alkohol élvezete. A megellett összelrds szerint csaknem valamennyi gyérnek J'szik rendszeresen bort s van iskola, mely tanulóinak 87 százaléka pálinkázik. A gyermekek nevelésével, értelmiképzésével a szümk keveset törődnek s a 14—15 éves gyermekeknek 38 százaléka még szülővárosát sem látta. A tanyai gyermek egyébként, szikesen jár az iskolába s öröm velük foglalkozni, de az iskola munkájának eredményét naKyon megnehezítik és akadályozzák az ecsetelt körülmények, melyek megszüntetése valósággal nemzeti érdek. Az élénk tetszés^ fogadott előadás után Tiizessy Márton, ** Árpád-Otthon igazgatója a züllött gyermmr. TUD. &zjhal TELEFON 872. Szerdán, csütörtökön, fi pénteken ! JOIV ! Az évad legnagyobb és legmegrázóbb filmszenzációja A KIEVI VÉRVÁD vagy Beilis vértanusága. A főszerepet maga BEILIS MENDEL játsza. A szenzációs, az idegeket mindvégig teljesen lekötő film élethűen adja vissza a vérváddal kapcsolatos összes ^eseményeket ugy, mint azt a világ összes lapjai közölték. x i mekek családi körülményeiről értekezett. A mai kor eszményképe a gyermek, kit a szülők legtöbbje a legnagyobb gondossággal nevel és mégis számos eset hizonyitja, hogy még az ily gyermekek is később nehéz 'megpróbáltatásoknak vannak alávetve s nem egy esetben rossz útra térnek. Mennyivel nagyobb tehát a züllés veszélye azoknál a gyermekeknél, akik már fertőzött környezetben látják meg a napvilágot. Főleg a nagyobb városok anyagilag, erkölcsileg és sokszor értelmileg is szegény családokból kerülnek ki ily szerencsétlen gyermekek. A szülők haraggal, boszuval fogadják a születendő gyermeket, ki nekik teher. Az anya az utolsó napig suiyos munkát végez s a 3—4 napos gyermeket már gyárakba, vagy másfelé cipeli magával, A nyugtalankodó gyermeket mákonnyal bódítja el. Mikor pedig nagyobb lesz, magára marad, vagy a többi hasonló 'sorban levő gyermekekkel rója az utcát. Senkitől jó szót nem. kap s1 szerető érzést sehonnan, nem tapasztal. Később azután már 6—7 éves korában pénzt keres gyufa és egyéb tárgyak árusításával, 'sokszor pedig koldulásra vagy éppen lopásra kényszeritik. Az iskolát rendszeresen elkerülik s a szülők mitsem törődnek gyermekük sorsával. Az ily gyermekek valósággal az utca gyermekei és mire felnőnek, komoly rendes munkáról tudni sem' akarnak. A züllött gyermekeket sem szabad eltaszítani, hanem szeretettel kell őket a jó útra téríteni s a társadalom részére megmenteni. Befejezésül Füzessy egy igen kedves és megható történetecskét olvasott föl „A szellőztető lyuk titka" elmen, mely a gyermekek gondolkozását élénken jellemzi. A nagyszámban megjelent közönság melegen fogadta ugy az értékezést, mint a történetecskét. — Személyi hir. A felső keteskedelmi iskolák kiir. főigazgatója, Schack Béla dr. hétfőn délután városunkba érkezett és a mai nap folyamán a felső kereskedelmi iskolákat inspiciálja. Vele egyidejűleg itt időznek Sehindler József, a pécsi, Greiner Mihály, a debreceni és Gálos Rezső dr., a .temesvári felső kereskedelmi iskola igaagatója, akik a tegnapi délutánt a.zzal töltötték, hogy a szegedi konviktu.sok.at tanulmányozták. — Femlnista-nap a Korzó-moziban. Csütörtökön délután a szegedi feministák rendkivül érdekes napot tartanak a Korzómoziban s az előadásra a jegyeket előre is meg lehet váltani a Várnay-iéle. könyvkereskedésben. — Márciusi ünnep az Alsótanyán. Az Alsótanyai Gazdaifjuság Közművelődési Egyesülete vasárnap, március 22-én tartotta meg a márciusi hazafias ünnepélyt. Az alsótanyai ifjúság nagy tömegben gyülekezett össze az egyesület al-sóközponti helyiségében s innen diszzászló alatt vonult zeneszóval a templomba. A városból sokan rándultak ki aa ifjúság e szép ünnepélyére. Képviseltették magukat azon a többi gazdakörök és a nővédő egyesület, mely egyesület képviseletében Simkó Elemér dr. ügyész jelent meg az ünnepélyen. A mise és szentlieszéd meghallgatása után a menet az alsóközponti honvédemlékhez vonult. Itt az ünnepélyt Dobó István ifjúsági elnök hazafias megnyitó beszéde nyitotta meg. Utána Varga Ilonka és Varga Mariska hazafias költeményeket szavaltak. Az ünnepi beszédet Gerle Imre dr. mondotta. Szép szavakkal v:':Hta a márciusi ünnepségek jelentőségét. Beszédét a hallgatóság zajos éljenzése között fejezte be. Az ünnepség záróbeszédét Pálfy Ferenc egyesületi alelnök mondta s lelkes szavakkal buzdította az ifjúságot hazafias összetartó munkásságra. A záróbeszéd folyamán az alsótanyai gazdaifjúság kiküldöttei gyönyörű babérkoszorút helyeztek a 'honvédemlékre. Az ifjúság ünnepe után a Varga-féle vendéglő nagytermében a -Szeged-alsótanyaá gazdasági egyesület tartotta meg ünnepélyét. A megnyitó beszédet Pap István mondotta. Hazafias beszédét zajosan megéljenezték. Az ünnepi beszédét Vészelő oszky József tanító mondta. Hosszú,