Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-24 / 69. szám

1914, március 24. bÉLMAGYÁROKSZÁÖ s. Földet vásárol a város. — A pénzügyi-bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi bizottság ma délutáni ülésén elhatározta, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek különböző célokra 43 hold föld megvásárlását 114,800 koronáért. A város közönségének körében ez a határozat (bizonyára antipátiávál fog találkozni, mert azzal érvelnek, hogy amikor sürgős s szükséges beruházásokra nem jut pénz, akkor a lehető legrosszabb gazdasági politika földet vásárolni. A városnak épen elég •földje van és ezt a hatalmas tőkének megfelelődeg, amit a rengeteg föld értéke képvisel, nem képes kellő gyümölcsözéssPl kamatoztatni. Minek hát akkor ujabb földeket vásárolni: a saját zsírjába akarják fulasztani a várost. Az ülésről alábbi tudósításunk számol be: Ma délután négy órakor tartotta meg. a Pénzügyi bizottság ülését Bokor Pál helyettes-polgármester elnöklésével. Balogh Károly pénzügyi tanácsos jelenti, hogy megkeresés jött javaslattétel végett a bizottsághoz az alsóköziponti paróchia felépítésére vonatkozólag. A mérnöki hivatal tervei szerint a plébánosnak háromszobás lakás, hivatali helyiség, vendégszoba, minden lelkésznek egy-egy szoba építése, továbbá harangozó lakás építése szükséges, .ami 25,000 koronájába kerülne a városnak. A bizottság Becsey Károly dr. felszólalása után ugy határozott, hogy az iigyet visszaadja a tanácsnak azzal a javaslattal, hogy készíttessen olyan terveket, amelyek a pénzügyi viszonyoknak megfelelőbbek és erre vonatkozólag vegyék tekintetbe a íelsőközponti plébániát. A pénzügyi tanácsos ezután előterjesztette, bogy a felsőtanyai gazdasági iskola feliának legalkalmasabbnak találta a Zsótérfé'e tizenkilenc holdas területet, amelyet 50.000 koronáért hajlandó a tulajdonos átengedni a városnak. Becsey Károly dr. ismeri a kérdéses területet és* azt mondja, hogy bizonyos időszakokban el szokta önteni a viz. Egyébként is drágának tartja az ajánlatot, különösen akkor, mikor a városnak is van arrafelé megtelelő földje. Bokor Pál, mint szakértő vizsgálta meg a területet és csak 15 négyszögnyi területen látott tócsát, a többi vízmentes. Szerinte a föld konyhakertészetre és növénytermelésre kiválóan alkalmas. Igy csak arról lehet szó, hogy az elfogad'ható-eó Weiner Miksa azt csodálja, hogy a tanács mindig csak olyan földet akar, amelyért pénzt kell adni, pedig a városnak épen elég földje van, amit megfelelően értékesíteni nem tud. Van. a csengelei iskola környékén is és még számos .felsőközponti helyen. A felajánlott föld egyébként is rossz helyen van, mert csak a szatymaziak járhatnának oda. Kiss Arnold szerint a föld nem drága é's Bokor Pál véleményét magáévá teszi. Hosszas vita után és a szakértői vélemény felolvasása után a bizottság hozzájárult a föld megvételéhez és fedezetül kölcsönt jelölt meg. Ezután ismét földvételt tárgyalt a bizottság. Pillich Kálmán indítványára -kimondotta a közgyűlés, hogy a város folytasson tárgyalásokat Gerliczy Ferenc báróval arra fezve, hogy a Tisza és Maros szögelése között levő 24 Ihold földet mennyiért adja el a yáros részére. A tárgyalások folyamán: Ger'iczy Félix báró, Gerliczy Ferenc fia 2700 koronát kér a föld katasztrális holdjáén vagyis összesen 64,800 koronát. Bokor Pál javasolja, hogy vegyék meg, mert a föld elsőrendü és be van ékelve Szeged földjei közé. A bizottság hozzájárul a föld megvételéhez és fedezetül Ismét kölcsönt jelöl meg. Wimmer Fülöp: Épen ilyen viszonyok ött veszünk földet? Balogh Károly: Most kel'l megvenni, táert többet aoha meg neon kapjuk. Ezután előterjeszti Balogh Károly, hogy egy Pacsirta-utcai telket ajánlottak megvételre 155,000 koronáért, de 'hajlandó a tulajdonos a mérnökség becslése után 135,000 koronáért is eladni. A bizottság nem java'solja a tanácsnak a telek megvételét, mert most nem lehet ilyesmibe pénzt fektetni. Ugyancsak .a pénzügyi tanácsos előterjesztésére a bizottság elhatározta, hogy a szegénységi alapból a Kézmüvesbank újonnan kibocsátandó részvényeiből két darabot jegyez 300 korona névérték mellett. Kormányos Benő indítványozza, hogy az adógyakornokoknaik csekély fizetésük miatt adjanak 10 százalék fizetéskiegészitést. Javaslattétel végett a közgyűlés kiadta a pénzügyi bizottságnak, Balogh Károly az inditvány felett napirendre való térést javasol, mert szerinte az adógyakornokok jó vannak fizetve. A bizottság ilyen javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. A partfürdő r.-t. a csónak átkelési dij helyett megállapított évi. 800 koronás pausálé elengedését kéri, mert mostan a részvénytársaság veszteséggel dolgozik. Wimmer Fülöp szerint ezt a közegészségügyi intézményt támogatni kell és mivel nyilvános elszámolásra kötelezett vállalat, addig adják meg neki ezt a kedvezményt, a rnig jobb viszonyok közé nem kerül Lövész Antal pártoló fölszólalása után a bizottság azt fogja javasolni a közgyűlésnek, hogy 3 évre engedjék el a partfürdő r.-t.-nak a pausálét. Ezután az ülés véget ért. Az ülésen az alábbiak vettek részt: Balogh Károly, Gaál Endre, Tóth Mihály, Becsey Károly dr., Thuróczy Mihály dr., Wimimer Fülöp, Obláth Lipót, Kiss Arnold, Deésy Béla Skultéty Sándor, Pálfy József dr., Weiner Miksa, Kószó István dr., Tasc'h'ler Endre és Lövész Antal. Hirdetések közlésére legcélszerűbb a Délmagyarország. íffíi m 5M í WBMBSN7R8SÍ&(VIAGYAR TUD. SZÍNHÁZ. MA KEDDEN 1 NA6Y0PEBAESTÉK 1 SAHARETüMffi PILLANGÓKISASSZONY W/e HÜS m (MADAME BUTTERFLY.) KÍSÉR! ii mi i Ei adások 5, 7 éü 9 órasor m m B m Öngyilkost hozott Kistelekről a személyvonat. — Miért akart meghalni Somogyi Sándor? — (Saját tudósítónktól.) Március 19-én a 712-es számú személyvonat, amely Budapestről indult ós délután 2 óra 21 perckor érkezett be a Szeged-állomásra, egy öngyilkos-jeiölt fiatalembert hozott, aki Kisteleken mellbe lőtte magát. A 120-ias számú rendőr, aki az állomáson teljesített szolgálatot, azonnal jelentést tett az esetről Gróf Dezső ügyeletes rendőrtisztnek. A rendőrtiszt intézkedésére a mentők a közkórházba szállították a 20 év körüli fiatalembert, .akinek sérülése olyan súlyos volt, bogy MhaJ.lga.tni nem lehetett és így személyazonosságát sem lehetett megállapítani. Három nap múlva állapota azonban annyira javult, hogy tegnap már Lipkay Zoltán helyettes rendőrtiszt kihallgathatta a közkórházban. Az illetőt Somogyi Sándornak kivják, huszonegy éves bádogossegéd és Kisteleken volt alkalmazásban Schreiber Henrik bádogosnál. Kihallgatása során érdekes dolgokat mondott el Somogyi öngyilkos-kísérletének okáról. 'Csütörtökön, március 19-én, gazdája üzleti ügyben elutazott Kistelekről és ő egyedül maradt otthon Schreiber feleségével, aki nagyon csinos, kackiás menyecske. A bádogossegédnek, ugy látszik, már régebb idő óta tetszett gazdájának a felesége, — ezt ugyan ő nem mondta vallomásában, de erre lehet következtetni cselekedetéből, — és csak alkalomra várt, hogy az asszonynak ezt tudomására hozza. Az alkalom Schreiber elutazásával el is érkezett és a fiatalember, talán egy kissé nagyon is elragadtatta magát és sietve akarta kihasználni a jó /alkalmat, — ami szintén a fejleményekből következik. Valószínű ugyanis, hogy Somogyi .azt az elvet vallotta: minden szónál szebben beszél a tett és kissé tul hevesen kezdett udvarolni ia szép asszonynak. Járatos volt azonban a házhoz egy Bhim nevü borbélysegéd is, aki bizalmas ismerőse volt Schreibernének, mert az asszony elmondotta Blumnak, hogy Somogyi milyen módon akar szivéhez férkőzni. Most jön aztán a komikus fordulat, amely majdnem tragédiával végződött. Blum ismerve <a szerelmes bádogos segéd szivének és cselekedeteinek titkát, a tapasztalt férfiú jóakaratával fordult Somogyihoz a bádogosné jelenlétében és nyomatékos hangsúllyal mondotta neki: — Hja barátom, ugy nem lehet célt érni, ahogy maga cselekszik: többet ésszel, mint erővel! Somogyi ezen figyelmeztetés miatt nagyon elszégyelte magát és elhatározta, hogy öngyilkos lesz. ügy látszik, hogy bűnösnek érezte magát az ismert közmondás utolsó részében, mert a kihallgatásakor ezt mondta szórói-szóra a rendőrtisztnek: — Én azt értettem Blum szavaiból, hogy gazdaasszonyomat a műhelyben fogdostam volna. Engem ez nagyon bántott és délelőtt 9 óra tájban forgópisztollyal mellbe lőttem magam, öngyilkossági szándékkal. Mint ebből látható, Somogyi Sándor végtelenül érzékeny lelkületű fiu és a puszta meggyanusitásra is, melyet ő egy köznapi közmondásból okoskodott ki a saját részére, arra a megoldásra jutott, hogy nem cipelheti tovább ezt a súlyos életet, amelyben többet