Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-22 / 68. szám

1914. március '25. Vaklárma. (Saját tudó0árüitcil.) Egy (bécsi lap, a Neue Freie Presse, azt fetjegeti, hogy a mo­narchia két államéiban a v-édferőr-e vonatko­zólag előállloté 'helyzet inem áll összhangban a hatvanhetes kiegyezéssel. Sőt azt mond­ja, hogy az az ut, amelyet kövezetéül a két kormány választott, a jövőben még nagy ál­lamjogi nehézségeket okozihat és a dualisz­tikus szerkezetre írem' sejtett -megrázkód­tatással > járhat. Ezt az aggodalmat, rezt a vádat a ma­gyar kormány eflilen palástoilatlan káröröm­mel' teszi 'magáévá' a Peliti Hírlap és ujjong azon, bogy Tiszát ,/Bécsből figyelmeztetők a kiegyezési törvény tiszteletére". Szóval: -egy osztrák újság amiatt pa­naszkodik, hogy Tisza igen kidomborítja a magyar állam önállóságát — s akkor akad magyar Ihirlap, amely pártszenvedelmétői el­vakultan inem átallja magát azonosítani a tá­madóval. Az eset megvizsgálása ugyanis kétség­telenné teszi, bogy egyáltalában' nincs szó sem államjog! nehézségekről, sem a kiegye­zési törvény megsértéséről, hanem ellenke­zőleg, éppen a kiegyezési törvény értelmé­ben' Magyarországot megillető jog gyakor­lásáról van szó. A képzelt bonyodalom abban áll, liogy a magyar törvényhozásnak -mind a két Há­za megszavazta az ujonclétszám ujabb fel­emeléséről szóló törvényjavaslatot, mely eZt a kérdést: tiz évre rendezi; Ausztriában azonban a hasonló javaslat a parlament el­napolása következtében' nem juthat 'kéltö időben1 tető alá s azt' a 15. §. alapján csá­szári rendelettel, de csak egy évre léptet­hetik -életbe. Ebben a -helyzetben a magyar kormány azt határozta el, hogy a maga Megszavazott javaslatát mégis, szentesifés alá terjeszti — és ez az, ami a bécsi és az említett magyar lap szerint nem áll össz­hangban a kiegyezéssel Aki azonban elolvassa az 1867. évi XII. 'törvénycikk idevonatkozó 12. és 13. §-át, azonnal 'átlátja, bogy a két újság (merőben Minden ok nélkül1 veri félre a 'harangot, mert a kormány intézkedés-e a legpontosabban Megfelel a kiegyezési törvény rendelkezései­nek. A 13. §. ugyanis azt rendeli, hogy Ma­gyarországon és Ausztriában a védelmi rendszernek a megállapítása vagy átalakitá­sá eszközlendő egyenlő elvek alapján s en­"tek tökéletesen eleget tett a magyar 1912. évi XXX. törvénycikk, melynek analóg tör­vényét az osztrák parlament is meghozta. Most, a szentesítés alá kerülő magyar tör­rónyjavaslatban csupán az ujonclétszám Miafbb megállapításáról v-a-n szó s ebben ha­zánik feltétlen önállósággal rendelkezik, mert a kiegyezési törvény 12. §-a szerint „a 'had­seregnek időnkinti kiegészítését s -az újon­cok megajánlásának jogát . . . mind a tör­vényhozás, mind a kormányzat körében-, az ország .magának tartja fenn". Hogyan lehet tékáit itt még csak gon­tómi is a kiegyezési törvény megsértésére, holott egyszerűen lehetetlenség a törvény félreérthetetlen' parancsához, szelleméhez is, betűjéhez is hívebben ragaszkodni? 'Micsoda ferde logikával félti az osztrák táp a hadsereg 'közösségét egy olyan ma­gVar intézked'élstől, amely a közös hadse­DÉLMAGYARORSZÁG reg fokozottabb igényeiről Ausztriánál job­ban, mert tiz -évre gondoskodik? 'Hogyan lehet a kiegyezés összhangját és szilárdságát attól a Tiszáitól félteni, aki­nek legfőbb és eredményes államférfiúi tö­rekvése a kiegyezés alapján- való állami és nemzeti konszolidáció? De mindenekfölött hogyan találhat gán­csolni, megróni valót egy magyar lap a kor­mánynak abban az eljárásában, amely Ma­gyarország önálló állami létét a közösség tiszteletben tartása mellett is teljes kifeje­zésre juttatja? A vak lármának nem ül fel a közvéle­mény, sőt megnyugodva látja, hogy a ma­gyar kormánynak minden tekintetben kor­rekt magatartása következtében egyáltalán nem lehet szó állam-jogi bonyodalmakról. Ilyen-eket fel- nem idézhet az alkotmányos jo­gok és kötelességek lelkiismeretes kormány­férfia. Ő: amikor mulat és amikor intelligens. — A mi dán bősünk. — (Saját tudósitónktól.) Ne fessék haragud­ni, de ő-róla szólunk, Psiliről, PisJánderrők Psylander W-aldemárról satöbbiről, mert ta­lán hiányosnak találnák az emberek, ha nem szólnánk róla. Hozzá ezekben az órákban majd meg is érkezik -Szegedre és hétfőn dél­után a tolongok léptei alatt elkopnak -a szin­házba vezető aszfaltjárdák. Elég az hozzá, hogy a dán szabadsághős (viagy nem az?) tegnapelőtt Nagyváradon mulatott, tegnap pedi-g Arad-on mutatkozott be, mint intelli­gens. M-iheztartás végett beszámolunk ezek­ről a dolgokról, mert ha nem számolnánk be, joggal hihetnék -a nők és hölgyek, hogy -irigy kutyák vagyunk P-sylanderrel szemben. Más­részt korszakalkotó dolgok ezek, -az bizonyos. Lássuk tehát, micsoda utolérhetetlen le­gény Psylander, amikor mulat. Egyik nagy­váradi lap megörökíti- — számunkra is s a világliistória számára! — -az egészet. (Szerdán délután meghívta Erdélyi 'Mik­lós Psylandert egy barátságos szupéra. A nagynövésü dán nagy sajnálkozással mond­ta, hegy előadásutánra már le van foglalva és nem vehet részt a nagyszabású vacsorán. Újonnan szerzett ismerősei egyre azon törték a fejüket, hogy ki foglalhatta le Psylandert, keresték az összes kávéházak tan, vendéglő­len, de Psylander nem volt sehol. Félkettőtájban egy négy tagú társaság nyit be -az Fmke kávéházba, Psylander, a tit­kárja és két elegáns kabaré nő, Solti Rózsi és Gárdonyi Manci. Az volt a moziszkecs, a mi ezután reggel hat óráig történt. 1. Csendes pezsgőzés. A cigányok, pincé­rek, bámulják Waldemárt, Waldemár bá­mulja. Solti Rózsit. Mariska ia kasszában 'azt mondja, li-ogy milyen különös a *dán nyelv: Waldemárnak hívják, aki nálunk Pali. 2. Solti kisasszony utánozza Psylandert ós ugy énekli: Szép assonák kurischálók, ku­rischálók. A cigányok egy jó közeljövő remé­nyében teljes erővel húzzák. Bebe isszonyu módon ki -akar t-enni magáért. Psylander f. boldog. Uj vendégek is jönnek a kávéházba, -akik szintén boldogok. Schönberger, a kávés bizik, a sógora örömében fogy. Medgyaszay Jenő pezsgőt rendel és meg van elégedve ön­magával. 3. Psylander ugy üröl, mint egy gyermek, Solti k. a. tanog, még pedi-g -gyönyörűen. Uj vendégek* uj pezsgők. Uj toka a kávés állán. Psylandernek egy kétezer koronás gyürü szorítja az ujját. Solti ki. a.: — Jaj de sízép gyürü! Psylander: — Nyújtsa ki -az ujját! A két ujj találkozik és -a gyürü lassan áthúzódik a Solti ik. a. ujjára. Meget smuekl (Nagyon szép) kézcsók. 4. Uj táncok. Már Gárdonyi ,k. a. is táncol, már Medgyaszayné .is táncol, már Szalmáné is táncol. Psylandernek nincsen több ollan nagy gyűrűje, de az nem baj. Bébe nem hoz szégyent a fejünkre ez a fő. 5. Ne folytassuk ilyen -lassú tempóban. Bebáék egy száz Jcoronást -kapnak, reggel hat órakor megisszák pezsgőiket és hazamennek a legények. Schönberger olyan kövér lett, mint a sógora, a sógora pedig olyan 1-ett, mint amilyen Schönberger volt. Jesszusom: de mulatságos. Jaj mi lesz velünk itt Szögedébe, ha az isteni dán Walde­már nem talál olyan nagyszerűen mulatni. Pláne még k-abarénőink sincseek. Megbuk­tak, az igaz, hogy nem Szegeden, ellenben itt is. Na, -de utolsó mentségül majd csak kise­gít bennünket Psylander intelligenciája, a mely majdnem leirha t-atian. Egyik aradi lap­ban azonban mégis körülirtak, imigyen: Psylander meglehetősen folyékony né­met nyelven beszél. Dán anyanyelvén kivül csupán ezt a nyelvet beszéli tűrhetően, mig angolul és f ranciául csupán néhány szót be­szél. Az aradi fogadtatás, dacára annak, hogy Psylander arcáról nem tudta levenni a rá­rögződött fagyos nyugaHniat, mégis megha­totta a nagy mozi-szinészt. Mielőtt Psylan­der a Fehér Kereszt-szállónál elbúcsúzott volna, megelégedetten mondotta a „Függet­lenség" munkatársának német nyelven: — Alles war sehr schön! (Minden nagy-on szép volt.) Az előadások után mindenki megállapít­hatta, hogy a közönség nem csalatkozott Psy­landerben, Psylander csakugyan -az, aminek a világhír mondjia. A színpadon hóditó meg­jelenés, a hangja azonban kissé brutális (meg kell szokni), a. játéka jóval felülemelke­dik az átlagon. Percekig tartó derültség és utána ujabb lelkes taps honorálta Psilander igyekezetét, amikor néha magyar szavak a-t kevert a beszédjébe: — Kézit csókolom, — mondta, amint leg­először elhagyta a szinpadot. A Psylander­előadás legfrappánsabb sikere azonban az volt, mikor Psylander Waldemár elénekelte ezt a nótát, bogy . . . — Szép asszonynak kurizálok . . . Erre a nótára tört ki a legfrenetikusabb tapsvihar, a legforróbb ünneplés. Ki hitte volna, liogy ilyen lintelligens. Meglehetősen folyékony német nyelven be­szél. Angolul nem tud. Franciául se. Magya­rul se, illetve magyarul is dalol. Aszondja, liogy: szép assonák kurischálók . . . meg azt: meget smuck! Ugy bizony: kézit csókolom... Aztán, mint színművésznek a hangját meg kell szokni és a játéka jóval — tiz centimé­terrel — fölülemelkedik az átlagon. Intelli­kivaló bór- éa lithiumos gyógyforrás y«»e- ff, kólyfcgbajQkuál, köszvény nél, csufcoroeicgtégc H, v8rfc*«yuél, emésztési és lélegzési szervek hnratjsiaál títöné hatá-a. — Természetes virrsaentee savanyissvt*, SCHÜLTES AGOSi .•^Í-Vta SaSatf-wfcywi t J

Next

/
Thumbnails
Contents