Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1914-03-22 / 68. szám
1914. március '25. Vaklárma. (Saját tudó0árüitcil.) Egy (bécsi lap, a Neue Freie Presse, azt fetjegeti, hogy a monarchia két államéiban a v-édferőr-e vonatkozólag előállloté 'helyzet inem áll összhangban a hatvanhetes kiegyezéssel. Sőt azt mondja, hogy az az ut, amelyet kövezetéül a két kormány választott, a jövőben még nagy államjogi nehézségeket okozihat és a dualisztikus szerkezetre írem' sejtett -megrázkódtatással > járhat. Ezt az aggodalmat, rezt a vádat a magyar kormány eflilen palástoilatlan kárörömmel' teszi 'magáévá' a Peliti Hírlap és ujjong azon, bogy Tiszát ,/Bécsből figyelmeztetők a kiegyezési törvény tiszteletére". Szóval: -egy osztrák újság amiatt panaszkodik, hogy Tisza igen kidomborítja a magyar állam önállóságát — s akkor akad magyar Ihirlap, amely pártszenvedelmétői elvakultan inem átallja magát azonosítani a támadóval. Az eset megvizsgálása ugyanis kétségtelenné teszi, bogy egyáltalában' nincs szó sem államjog! nehézségekről, sem a kiegyezési törvény megsértéséről, hanem ellenkezőleg, éppen a kiegyezési törvény értelmében' Magyarországot megillető jog gyakorlásáról van szó. A képzelt bonyodalom abban áll, liogy a magyar törvényhozásnak -mind a két Háza megszavazta az ujonclétszám ujabb felemeléséről szóló törvényjavaslatot, mely eZt a kérdést: tiz évre rendezi; Ausztriában azonban a hasonló javaslat a parlament elnapolása következtében' nem juthat 'kéltö időben1 tető alá s azt' a 15. §. alapján császári rendelettel, de csak egy évre léptethetik -életbe. Ebben a -helyzetben a magyar kormány azt határozta el, hogy a maga Megszavazott javaslatát mégis, szentesifés alá terjeszti — és ez az, ami a bécsi és az említett magyar lap szerint nem áll összhangban a kiegyezéssel Aki azonban elolvassa az 1867. évi XII. 'törvénycikk idevonatkozó 12. és 13. §-át, azonnal 'átlátja, bogy a két újság (merőben Minden ok nélkül1 veri félre a 'harangot, mert a kormány intézkedés-e a legpontosabban Megfelel a kiegyezési törvény rendelkezéseinek. A 13. §. ugyanis azt rendeli, hogy Magyarországon és Ausztriában a védelmi rendszernek a megállapítása vagy átalakitásá eszközlendő egyenlő elvek alapján s en"tek tökéletesen eleget tett a magyar 1912. évi XXX. törvénycikk, melynek analóg törvényét az osztrák parlament is meghozta. Most, a szentesítés alá kerülő magyar törrónyjavaslatban csupán az ujonclétszám Miafbb megállapításáról v-a-n szó s ebben hazánik feltétlen önállósággal rendelkezik, mert a kiegyezési törvény 12. §-a szerint „a 'hadseregnek időnkinti kiegészítését s -az újoncok megajánlásának jogát . . . mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében-, az ország .magának tartja fenn". Hogyan lehet tékáit itt még csak gontómi is a kiegyezési törvény megsértésére, holott egyszerűen lehetetlenség a törvény félreérthetetlen' parancsához, szelleméhez is, betűjéhez is hívebben ragaszkodni? 'Micsoda ferde logikával félti az osztrák táp a hadsereg 'közösségét egy olyan magVar intézked'élstől, amely a közös hadseDÉLMAGYARORSZÁG reg fokozottabb igényeiről Ausztriánál jobban, mert tiz -évre gondoskodik? 'Hogyan lehet a kiegyezés összhangját és szilárdságát attól a Tiszáitól félteni, akinek legfőbb és eredményes államférfiúi törekvése a kiegyezés alapján- való állami és nemzeti konszolidáció? De mindenekfölött hogyan találhat gáncsolni, megróni valót egy magyar lap a kormánynak abban az eljárásában, amely Magyarország önálló állami létét a közösség tiszteletben tartása mellett is teljes kifejezésre juttatja? A vak lármának nem ül fel a közvélemény, sőt megnyugodva látja, hogy a magyar kormánynak minden tekintetben korrekt magatartása következtében egyáltalán nem lehet szó állam-jogi bonyodalmakról. Ilyen-eket fel- nem idézhet az alkotmányos jogok és kötelességek lelkiismeretes kormányférfia. Ő: amikor mulat és amikor intelligens. — A mi dán bősünk. — (Saját tudósitónktól.) Ne fessék haragudni, de ő-róla szólunk, Psiliről, PisJánderrők Psylander W-aldemárról satöbbiről, mert talán hiányosnak találnák az emberek, ha nem szólnánk róla. Hozzá ezekben az órákban majd meg is érkezik -Szegedre és hétfőn délután a tolongok léptei alatt elkopnak -a szinházba vezető aszfaltjárdák. Elég az hozzá, hogy a dán szabadsághős (viagy nem az?) tegnapelőtt Nagyváradon mulatott, tegnap pedi-g Arad-on mutatkozott be, mint intelligens. M-iheztartás végett beszámolunk ezekről a dolgokról, mert ha nem számolnánk be, joggal hihetnék -a nők és hölgyek, hogy -irigy kutyák vagyunk P-sylanderrel szemben. Másrészt korszakalkotó dolgok ezek, -az bizonyos. Lássuk tehát, micsoda utolérhetetlen legény Psylander, amikor mulat. Egyik nagyváradi lap megörökíti- — számunkra is s a világliistória számára! — -az egészet. (Szerdán délután meghívta Erdélyi 'Miklós Psylandert egy barátságos szupéra. A nagynövésü dán nagy sajnálkozással mondta, hegy előadásutánra már le van foglalva és nem vehet részt a nagyszabású vacsorán. Újonnan szerzett ismerősei egyre azon törték a fejüket, hogy ki foglalhatta le Psylandert, keresték az összes kávéházak tan, vendéglőlen, de Psylander nem volt sehol. Félkettőtájban egy négy tagú társaság nyit be -az Fmke kávéházba, Psylander, a titkárja és két elegáns kabaré nő, Solti Rózsi és Gárdonyi Manci. Az volt a moziszkecs, a mi ezután reggel hat óráig történt. 1. Csendes pezsgőzés. A cigányok, pincérek, bámulják Waldemárt, Waldemár bámulja. Solti Rózsit. Mariska ia kasszában 'azt mondja, li-ogy milyen különös a *dán nyelv: Waldemárnak hívják, aki nálunk Pali. 2. Solti kisasszony utánozza Psylandert ós ugy énekli: Szép assonák kurischálók, kurischálók. A cigányok egy jó közeljövő reményében teljes erővel húzzák. Bebe isszonyu módon ki -akar t-enni magáért. Psylander f. boldog. Uj vendégek is jönnek a kávéházba, -akik szintén boldogok. Schönberger, a kávés bizik, a sógora örömében fogy. Medgyaszay Jenő pezsgőt rendel és meg van elégedve önmagával. 3. Psylander ugy üröl, mint egy gyermek, Solti k. a. tanog, még pedi-g -gyönyörűen. Uj vendégek* uj pezsgők. Uj toka a kávés állán. Psylandernek egy kétezer koronás gyürü szorítja az ujját. Solti ki. a.: — Jaj de sízép gyürü! Psylander: — Nyújtsa ki -az ujját! A két ujj találkozik és -a gyürü lassan áthúzódik a Solti ik. a. ujjára. Meget smuekl (Nagyon szép) kézcsók. 4. Uj táncok. Már Gárdonyi ,k. a. is táncol, már Medgyaszayné .is táncol, már Szalmáné is táncol. Psylandernek nincsen több ollan nagy gyűrűje, de az nem baj. Bébe nem hoz szégyent a fejünkre ez a fő. 5. Ne folytassuk ilyen -lassú tempóban. Bebáék egy száz Jcoronást -kapnak, reggel hat órakor megisszák pezsgőiket és hazamennek a legények. Schönberger olyan kövér lett, mint a sógora, a sógora pedig olyan 1-ett, mint amilyen Schönberger volt. Jesszusom: de mulatságos. Jaj mi lesz velünk itt Szögedébe, ha az isteni dán Waldemár nem talál olyan nagyszerűen mulatni. Pláne még k-abarénőink sincseek. Megbuktak, az igaz, hogy nem Szegeden, ellenben itt is. Na, -de utolsó mentségül majd csak kisegít bennünket Psylander intelligenciája, a mely majdnem leirha t-atian. Egyik aradi lapban azonban mégis körülirtak, imigyen: Psylander meglehetősen folyékony német nyelven beszél. Dán anyanyelvén kivül csupán ezt a nyelvet beszéli tűrhetően, mig angolul és f ranciául csupán néhány szót beszél. Az aradi fogadtatás, dacára annak, hogy Psylander arcáról nem tudta levenni a rárögződött fagyos nyugaHniat, mégis meghatotta a nagy mozi-szinészt. Mielőtt Psylander a Fehér Kereszt-szállónál elbúcsúzott volna, megelégedetten mondotta a „Függetlenség" munkatársának német nyelven: — Alles war sehr schön! (Minden nagy-on szép volt.) Az előadások után mindenki megállapíthatta, hogy a közönség nem csalatkozott Psylanderben, Psylander csakugyan -az, aminek a világhír mondjia. A színpadon hóditó megjelenés, a hangja azonban kissé brutális (meg kell szokni), a. játéka jóval felülemelkedik az átlagon. Percekig tartó derültség és utána ujabb lelkes taps honorálta Psilander igyekezetét, amikor néha magyar szavak a-t kevert a beszédjébe: — Kézit csókolom, — mondta, amint legelőször elhagyta a szinpadot. A Psylanderelőadás legfrappánsabb sikere azonban az volt, mikor Psylander Waldemár elénekelte ezt a nótát, bogy . . . — Szép asszonynak kurizálok . . . Erre a nótára tört ki a legfrenetikusabb tapsvihar, a legforróbb ünneplés. Ki hitte volna, liogy ilyen lintelligens. Meglehetősen folyékony német nyelven beszél. Angolul nem tud. Franciául se. Magyarul se, illetve magyarul is dalol. Aszondja, liogy: szép assonák kurischálók . . . meg azt: meget smuck! Ugy bizony: kézit csókolom... Aztán, mint színművésznek a hangját meg kell szokni és a játéka jóval — tiz centiméterrel — fölülemelkedik az átlagon. Intellikivaló bór- éa lithiumos gyógyforrás y«»e- ff, kólyfcgbajQkuál, köszvény nél, csufcoroeicgtégc H, v8rfc*«yuél, emésztési és lélegzési szervek hnratjsiaál títöné hatá-a. — Természetes virrsaentee savanyissvt*, SCHÜLTES AGOSi .•^Í-Vta SaSatf-wfcywi t J