Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-21 / 67. szám

ius 21. ?IUM A meteojelentése ő várhaövel. — Enyhe, idék. — 9.7 G. ZJN vaian délg van hiiatt nem 11 órától a máv. sitó-pénzráig van HELYEN ;/ hirataBetegek délelőtt neknek a neg lehet nepnapeíráig. nácsadó-8 óráig kola hepalotája.) látogatási árakor » órától színtartónak óráig: ték 3 felvígjáték kezdve , tragéictk börtönt a ak hiUlt., IlöILl' sfávétaui iák .ki, — van el a orzalmaslátlia.tja. gyászos oh éa jó; nagy eő szászokám utol' kellett tisztelt olyan ské. Kosia mélígá párt ár, meg xtn: at bon. gi párt írfiu és megki" .nnepjét inditváképvis0' vpon M' . Tisz<* egésí tkozott, 1914. március 21. DÉLMAGYARORSZAG r. hogy ha ülést tarthatott ,a Ház március huszadikán Apponyi elnöksége .alatt, iákkor a Kossuth-gyász sérelme nélkül bízvást, tarthat ülést ma, Beöthy Pál elnöksége .alatt is. Mivel Tisza István grófnak ebben annyira igaza van, hogy ellenmondani se lehet, — •az ellenzék ma nem .ment el a képviselőház ülésére, •Hogy elmegy-e vagy sem, az mostanában, sajnos, egészen mindegy. Aimikor tótágast áll az egész politikai helyzet, ,az ily apró következetlenség föl se tűnik. A fődolog az, hogy a mai Kossuth-lakom-ára elmentek és ott hallani lehetett bizonyóra szép emlékbeszédeket is. Mi .azonban, akik nem mentünk el a Lakomára, -azt gondoljuk, hogy Kossuth volt olyan nagy ember, hogy nem csupán tokajival telt serleggel és jól ismert, megszokott mondatokkal telt tószttal kellene az emlékezetének áldozni. Például Kossuth egész politikai pályájának ismerete s azok a tanulságok, amelyek politikai pályájának titámii küzdelmeiből levonhatók volnának, igen termékenyítő hatással volnának az egész parlamenti életre. Igen, csakhogy eliez -nagyobb munka kellene, mint amennyi -fáradság és áldozatkészség szükséges egy bankett-ív aláírására. iSzegeden különben — a Interánus istentisztelettől és lelkész-beszédtől eltekintve — abszolúte nem látszott meg, hogy Kossuthra emlékeznek az emberek. Ugy látszik, nem is emlékeztek. Hogy is mondta Kossuth Lajos? Szegednek népe, nemzetem, büszkesége! Mit szól ehez most — Szegednek népe? A nemzetről nem is szólva . . . — A trónörökös Miramareban. Emiitettük, hogy már két hete Miramareban. időzik családjával együtt Ferenc Ferdinánd főherceg. Mint onnan jelentik, vasárnap délr után fiával együtt polgári ruhában a barcotei strandon sétállit, adjutánsának kíséretéfken. -Kér.sze.r -ment végig a sjétö,lókkal' teli l/tondon, ahol egy kis incidens is történt. meglehetősen kopott ruhájú polgáremtar lépett hozzá, mélyen meghajolva. Még Jfotöte a kíséretéhez tartozó adjutáns iközbüléphetett volna, Ferenc Ferdinánd maga szólította meg olasz nyelven és másnapra a kastélyba rendelte. Ugyanaznap délelőttjén: Mira:ma.reból automobilon átiment Trielsz'lbe ta meglátogatta Hohenlohe herceg helytartót. Kedden délután a Lacroma nevű királyi •jacht a trieszti kikötőben, volt látható. A trónörökös elutazásának ideje még ismeretta. Szerdán .este a. főherceg Miramareból a déli vasúttal1 Szlavóniába utazott vadászkirandulásra. — Návay Lajos a .helyzetről. Arnny Lajos a naivokban hirtelen 'Budapestre utazott földeáki kastélyából és egy újságíró kérdésére a parlamentben, a következőket mondta él: — Az általános politikai helyzet ről raem Mondhatok véleményt. Én távolta.rtom maKam a politikai élettől, ritkán, jövök fel Budapestre, ritkán érintkezem' azokkal, akik a Politikában ma tettél, tényezők s mostanában '}em is akarok résztvenni a parlamenti életi A nemzeti vitát csak a távolból, figyelem. Semmieisetre sem -szól a lók fel benne, itó álláspontom eléggé ismeretes. Méltány ősim®*'- a(Iminisztrációval kell a béke talaMt előkészítem. A mostani vita részleteibe iet» mélyedtem' 'bele, bár rendkivül érdekereK a kultúrpolitikai részletek.-Legutóbb felreoi'a/tam Cs-amódmegye közigazgatási bidóságának ülésén, Igen nagy érdek ugyais, hogy minél több ember szerezhesse meg 1 uat elemi iskoláról szóló végbizonyítványt. sahhl?sztóiogi törvénynek egyik legfontofoj? frtelmi cenzusa ez. Már most, ha meguntoijak, hogy az elemi iskoláink legtöbbje míví íteSYOSziáiyu, be ikeli látni, hogy a de. taracia. szeimponitjáb'ól' milyen- nagy érdek. ,uogy minél több hatósztályu elemi iskolánk ta. Ezt sürgettem Csanádban s ezt kellene sürgetni kulturális és politikai érdekből •egyaránt. Azt igazán nem tudom, mikor lesznek a viszonyok olyanok, hogy visszatérjek a porondra. Mostanában aligha. Ha a közigazgatási reformok napirendre kerülnek, akkor bizonyára itt leszek -Pesten és szorosabb érintkezésben leszek a politikai élettel. Hogy felszólalok-e, azt ma még igazán nem tudhatom. Milyennek képzelem a jövő parlamentlet? Azt, amélyik fez ,uj választóijog alapján gyűl- össze? Erre még azok sem tudnának felelni, akik a pártmozgalmakat vezetik, akik szoros kapcsolatban vannak a politikával. Ez a kérdés ma a, magyar politika legnagyobb problémája. — A cár leirata a miniszterelnökhöz. Pétervárról jelentik: A cár a miniszterelnökhöz leiratot intézett, amelyben bizalmát fejezi ki államférfiúi tapasztalataiban, szilárdságában. .a trónhoz való hűségében, melyek garanciául szolgálnak, hogy egységesen és energiával fogja vezetni a kormánypolitikát az orosz közviszonyok, javításának elérésére. Az állami és társadalmi rend további megszilárdítása fogond ja kell hogy legyen a kormánynak. Csak a rend és törvénytisztelet lehetnek .azok az előtol tételek, amelyek .mellett a törvényhozás eredményes munkát végezhet. A cár elvárja a miniszterelnöktől, hogy nem fog sem önkényt tanúsítani, sem •pedig lanyhaságot bizonyos jmellók,motívumok ellenében, .melyek személyes okokból fakadnak és el akarják homályosítani azokat a nagy eszméket, .néphagyományokat és históriai alapokat, melyeken Oroszország emelkedett és megerősödött. A kormány kötelessége gondoskodni arról, hogy a népet ez eszméktől ne idegenítsék el, nehogy titkos törekvéseknek áldozatul essein. — Áthelyezett csendörszázados. A belügyminiszter Fischer József szegedi csendőrszázadost, a kerületi .parancsnokság segédtisztjét és Tirtsch Béla pancsovai szárnyparancsnokot kölcsönösen áthelyezte. Fischer József élénk részt vett Szeged társadalmi életében és igy Pancsovára való távozása nagy sajnálkozást kelt .barátainak és tisztelőinek körében, , — Az idei hadgyakorlatok. Beavatott katonai körökből származó információ szerint1 az 1914. évi őszi hadgyakorlatok, az úgynevezett íjkirálymanöverek" Magyarország dél-keleti részén., közel a román határhoz lesznek. A nagy hadgyakorlatokban nész-t vesznek: a 7. (temesvári) és a 12. (nagyszebeni) hadtestek. A fővezér ez alkalommal is Ferenc Ferdinánd főherceg lesz, kivüle -még József főherceg és Ferenc Jó-t zsef Károly is részt vesznek a gyakorlaton. — Az idei sorozás. Bécsből jelentik Mint a Zeit értesül, az idén csak április huszadika után kezdődik a sorozás. Azért >11,yent későn, mert a királyi szentesítés és a rendelet kibocsátása után még .bizonyos technikai előmunkálatokat kell elvégezni. A király -még ezen a .héten' szentesíti a magyar véderőnovellát és ezzel egyidejűen kibocsátják a rendeletet az osztrák reichsratban képviselt királyságok és tartományok részére. - Közgyűlés. A Szegedi Magántisztviselők Egyesülete 22-én, vasárnap délelőtt féltizenegy órakor Vár-utca 7. szám alatti helyiségében tartja XII. évi rendes közgyűlését. A napirend tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi jelentés előterjesztése. 3. A zárszámadások és az 1914. évi költségvetés előterjesztése. 4. Felügyelő-bizottság jelentése és felment-vény megadása a tisztikar, ügyvezető és felügyelő-bizottság számlára. 5. Tisztikar kiegészítésére köinyvtárnok, ügyvezető és felügyelő-bizottság megválasztása egy évre. 6. Esetleges indítványok az alapszabályok 18. §-a. szerint. — A nagybecskereki polgármester jubileuma. Perisics Zoltán dr., Nagybecskerek város polgármestere tegnap ünnepelte 25 éves szolgálati jubileumát. Ez alkalomból ugy a városi tisztikar, mifit a képviselőtestület lelkes ovációkban részesítette. Elsőneka város tisztikara tisztelgett nála Strósz Béla főjegyző vezetése .mellett, aki szép beszéd kíséretében adta át az összes tisztviselők fényképével és névaláírásával ellátott albumot. A polgármester mélyen meghatva mondott köszönetet és kérte a tisztikart, hogy munkájában továbbra is támogassa. Utána a dijnokok, a dijnokaíők, majd a fő" gimnázium tanári kara tisztelgett a polgármesternél ós végül a városi képviselőtestület nyolcvan tagból álló küldöttsége. A deputációt Annau Ernő dr. vezette és lelkes beszédben méltatta a polgármester eddigi, működését. Pánics MLaden dr. szerbül üdvözölte a polgármestert, aki hosszabb beszédtan válaszolt, melytan megköszönte az ünneplést. \ — Szénné égett tudós. Nápolyból jelenük : Marcali professzort, a vezuvi obszervatórium igazgatóját lakásán teljesen, megszenesedve találták. A tudós ugy látszik, elaludt anélkül, bogy az ágya mellett leő petróleumpát eloltotta volna. A lámpa valószínűleg az ágyra esett 'ós az ,igy támadt tűzben pusztult el a tanár. — Rómát táviratunk .még a következő részleteket jelenti a. szerencsétlenségről: A tűzoltók, amikor a füsttel megtelt hálószobába, 'behatoltak, a mlatraicoin találták a hetven éves tudóst s mellette felborulva a petróleumlámpát, Valószínű, hogy az aggastyán, aki .mindig egyedül volt lakásán, a fáradtságtól .kimerülve elaludt s nem oltotta el a lámpát, amelyet álmában, levert. Az is lehet, hogy Marcalit rosszullét fogta el. öngyilkosságot .kizártnak tartanak s azt sefti hiszik, hogy bűntény történt. Pénze nem volt a tudósnak. A lakást egy hetven éves öreg asszony tartotta rendben, aki minden reggel •eljött s elkészítette a reggelit. Más embert nem fogadott Marcali, aki a Vezúv tanulmányozásának szentelte .minden idejét. A takarítónő .írna reggel virágosok,orral jelent meg. amelylyel .a tudósnak mai névnapja alkalmával akart kedvteskedni. Az elszenesedett holttest láttára hangtalanul összerogyott és sokáig nem lehetett eszméletre téríteni. — Házasság. Sajgó József nyomdász eljegyezte Kovács Veronikát, ád. Kovács József sertésvágó leányát. — A beteg francia hadsereg. A Honvédorvos cimü lap irja e heti számában: A francia hadsereg rossz egészségügyi viszonyaival mostanában nemcsak a francia parlamentben .foglalkoznak, hanem úgyszólván az egész világ sajtójában. A francia parlamentben nemrég Lachaud képviselő statisztikai adatok .alapján azt bizonyította, hogy minden ujabb katonai törvény hozásakor rosszabbodik a hadsereg egészségügye, inert a régebbi kaszárnyák többnyire nem felelnek meg a nagyobb kívánságoknak. Most is igy .történt. A hirtelen elhatározott és nyomban keresztülvitt hároméves szolgálati kötelezettség mellett oly nagyra növekedett a létszám, hogy a kaszárnyák túlzsúfoltak és a bevonult legénységgel behurcolt különféle betegség rendkivül gyorsan ós nagy mértékben elterjedhet. A francia kaszárnyák aimttgy sem higiénikusak és a legénység tisztaságérzékó és fegyelmezettsége sem valami kiváló és igy könnyen' .meg lehet érteni, hogy ,a hadseregben 714.415 főnyi létszám mellett 194.052 gyöngélkedő, 44.192 járványos betég és 21.579' kórházi beteg volt. Ennek az aggasztó állap i ínak" a magyarázatát Lachaud' a sohasem' szellőztetett, soha nem tisztított és mindig lakott kaszárnyákban találja. A .katonák tategcskédésének egyik főoka az is, hogy Franciaország, amelynek stagnáló a népessége, nagyobb sereget tart. mint Németország és hogy ezt tehesse, kénytelen gyöngébb testalkatú .legényéket is tasoroztatnii és e gyönge szervezetű katonákból- való .a gyöngélkedők óriás tömege. Ehez járul még az is, hogy Franciaországnak nagyon'kevés a katonaorvosa és igy, ha valamennyi ikaszárnyát át is építenék, a hadsereg egészségügye akkor sem lenne sokkal kedvezőbb. ' ....... . i ^ij)