Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-21 / 67. szám

1914. március '25. DÉLMAGYARORSZÁG f. A képviselőház ülése. (Tisza István a nemzetiségi kérdésről. ~ Kitiltott újságíró. — Vajda Sándor kontra Vázsonyl), (Saját tudósítónktól.) A miniszterelnök ma délben tartott beszéde, amely mintegy zárókövét képezi a nemzetiségi kérdésről lefolyt parlamenti vitának, klaszszi'kus szabatossággal és -félremagyarázást kizáró módon határozta meg a kormánynak ebben a kérdésben elfoglalt további fejleményekre is iránytadó álláspontját. Nem fogadta el Mihályi és társainak határozati javaslatát, mert az a magyar nemzeti állam politikai egységével nincsen összhangban. Nem járult hozzá Giesswein álláspontjához sem, aki a nemzetiségi törvény revíziójától várja a kérdés megoldását. A románok mai szónokával, Vajda Sándorral való polémiája alkalmat adott a miniszterelnöknek, fiogy kiemelje a vita első részének magas nívóját a későbbi szónokok és némely ellenzéki szónok alant járó felfogása és meggondolatlan nyilatkozatai között. Megrótta Vajdát, bogy éppen Polónyi Géza kiszólásaival foglalkozott, hirdette a béke lehetetlenségét. Amig Magyarországon eféle nyilatkozatok hallhatok, természetes, hogy a béke nem jöhet létre. Figyelmeztette Vajdát, amiért nem vette alapul Apponyi, Bethlen, Désy vagy a kormánypárti szónokok fejtegetéseit, akik objektív megértést hangoztattak. Majd találó szatírával illusztrálta üérnely ellenzéki köröknek és lapoknak a tom létező bécsi kamarilla felé való sóvárgását és éles határt vont az ellenzék államférfiúi belátástól vezetett ugy nemzetiségi, mint hármasí-azövetségi kérdésben helyes irányt követő vezéreik és azon ellenzéki vezetők közt, akik ezen erények hijján külön utakon kalandoznák, de akiket komoly szemlélő nem tekinthet irányadó és Mhgyarország igazi politikai közvéleményét kifejező tényezőknek. Tisza beszédében melegen és meggyőző módon jutott kifejezésre a kormány készsége, hogy a nemzetiségiekkel megértésre jusson, nekik minden lehető előzékenységet mutasson, amely a magyar nemzeti állam politikai egységét érintetlen hagyja, sőt harmonikus együttélés áldásaival annak szilárdságát folyton erősiti. i ; M A -képviselőház déli kapuja fölött, ahol a képviselők bejánmak, ma nagy fekete zászló jelzi Kossuth Lajos halálának évfordulóját. Ide a fekete zászlót csak Kossuth és Deák halála napján szokták kitűzni, mert ha képviselő ímeghal, csak a keleti oldal egyiik érkélyére tűznek k-i fekete lobogót. Az ellenzék azzal is kimutatta a gyászát, hogy részéről egyetlenegy ember sem jött el ma a iHázba. A vita első szónoka Vajda Sándor román nemzetiségi volt, aki hosszú beszédet mondott. Utána a munkapártból Mangra Vazul szólalt föl: és a szokásos egy órai szünet -után körülbelül bárom óra tájiban berekesztették a vitát. Végezetül Tisza István gróf mondott nagy beszédet. (Elnöki jelentés.) Beöthy Pál. háromnegyed tizenegy órakor megnyitja az ülést. Az elnök jelentést tesz a Háznak arról, hogy Persian Ádám Ihiriapirót tegnap azr összeférhetetlenségi bizottság üléséről karhatalommal kellett eltávolítani. Mivel, ez alkalommal az eltávolított újságíró az elnökséggel szemben tiszteletlenül viselkedett, az elnök tőle újságírói igazolványát megvonta. (Élénk helyeslés.) Az elnök ezután jelentést tesz a Háznak arról, hogy a képviselőház vendéglője éhen a Ház tagjai és a tisztviselők részéről, akik a Házban- étkezni kénytelenek, sok panasz vad, ami egészen természetes 'is;, mert a vendéglőre nézve szinte lehetetlenség másfél óra alatt 200 embert kiszolgálni) ha viszont heteken, sőt hónapokon át semmi forgalom sincs). Az elnök 'több előkelő vendéglőssel tárgyalt ebben a dologban, de a vendéglő átvételére mindenki csak nagy szubvencióval volt hajlandó. 26—30.000 korona segítséget kértek. lAz elmök fölhatalmazást 'kér a Háztól arra nézve, hogy a mai vendéglőst' hón-aponkint utólag fizetendő segítségben részesíthesse és bogy a kifizetendő segitségösszegnek esetről-e setre való megáLlapitását bizza a Ház az elnökre. A Ház ehhez hozzájárult. Ezután áttér a Ház a nemzetiségi kérdés tárgyalására. (A nemzetiségi vita.) Farkas Pál személyes kérdés-ben szólal föl. Tegnap Esterházy Mihály gróf beszédében hosszasan fogl.al,koz.ott a szólómik a román nemzetiségi kérdésről 1907-ben írott könyvével. Esterházy gróf fejtegetéseivel szembeni .kijelenti, hogy egy-két lényegtelen -adattól eltekintve könyvének minden adatát ma is főn tartja. Vajda Sándor román nemzetiségi képviselő azzal a kijelentéssel kezdi a beszédét, hogy a nemzetiségi párt nemcsak nyíltan. de titkosam, sem kötött a kormánnyal paktumot. A maga. részéről inkább .azt mondhafiná, hogy a kormány és az ellenzék között van valami titkos paktum, mert e nélkül lehetettlen megérteni, hogy mivel és hogyan tudta ide Tisza István gróf becsalogatni az ellenzéket, .amely oly határozottan kijelentette, hogy amig a palotaőrök itt lesznek, addig nem, fog a Ház tanácskozásaiban résztvenni. A tárgyalások kronológiai adatainak 'fölsorolásával igazolja, liogy -nem Románia balkáni sikerei idézték elő a kormánynak a románokkal való tárgyalásait. Téved 'Berzeviczy is, aki 'azt fejtegette, bogy ia tárgyalások eredménytelenségének ez is oka volt. Az -igaz azonban, hogy a hazai románok is büszkék a romá.n sikerekre. Hiszen a bukaresti 'béke megkötője, Majoreszku erdélyi ember, a d.obrudzsai hadsereg élén pedig egy sz-atmár.megyei fiu lovagolt mint generális. Ezek az urak itthon .legföljebb megyei aljegyzők lehettek volna, de alispánok már semmiesetre. A. miniszterelnöknek igaza volt, ha tárgyalt a .nemzetiségi párttal. Igaz, hogy 1848ben, 1869-ben és 1894-ben föloszlatták a román nemzeti pártot, de azért .a párt mindig funkcionált tovább és jó is, hogy -megvolt mindig a párt, mert például ott, ahol 1848lian a szervezett román párt vezette -az ellenforradalmat, -nem fordultak elő olyan véres események, amiket a magyarok hetediziglen sem tudnak a románoknak megbocsátani. Igaz, hogy 1894-ben a -nemzetiségi párbot föloszlatta Hieronymi, de az is igaz, hogy a párt ettől az évtől fogva emelkedett óriás önértékben. Pártot föloszlatni, vagy el -neon ismerni könnyű dolog, meg lehet tenni, de a mint az angol parlament, bár mindenre van hatalma, fiúból ileányt -még sem csinálhat, éppen, ugy egy politikai törekvés, egy politikai irány létezését neon lehet megszüntetnie .a világ leghatalmasabb parlamentjének sem. (Válasz Vázsonyinak.) Majd Vázsonyi egyik beszédjéből a következő állítással foglalkozik: oláh szájhősök e hazug fráterek, mindig teleszájjal bömbölték az általános választó jogot és most cserben hagyják. Ez -annyit jelent, liogy a román nemzeti párt vezetői elárulták a demokráciát. Vázsonyit érti a szóló, mert ő fajdemakrata. (Derültség.) De nem érti, hogy a demotkráci ©lárulását miiért veti a románok szemére egy Bethlen gróf, egy Károlyi gróf és egy Esterházy gróf? A románok igenis .demokraták, de konzervatív demokraták, ímert ők a parasztnépet képviselik. 'Ha a gróf urak valódi demokraták, miért nem indítványozzák az összes címek és rangok eltörlését? Az ellenzék hiába panaszkodik a miatt, hogy a kormány választójogi javaslata keresztülment, ez nem a nemzetiségek miatt volt lehetséges, hanem .azért, mert az ellenzék .a helyett, hogy ide jött volna és itt küzdött volna ellene a végsőkig, a Royail-szállóba ment, ellenparlamentet csinált és a valódi obstrukció helyett csak reklám-obstrukciót folytatott azzal a szándékkal, liogy a képviselőházból hatásosan kivezessék. (Mangra Vazul beszéde.) Mangra Vazul nagyváradi püspök beszélt ezután. Ma is az .az álláspontja a nemzetiségi kérdésben, amit 1911-ben 'kifejtett már a Házban, hogy tudniillik a nemzetiségi kérdés szerencsés .megoldása a legfontosabb kérdés ez országban és hogy a megoldás csák is a .kölcsönös bizalom alapján lehetséges, de korántsem a .gyűlölet vagy erőszak fegyvereivel. A Tisza-kormány beigazolta, hogy a nem zetiségá kérdést hajlandó megoldani. Bízik abban, hogy meg is fogja oldani. A bizalom és .megértés .minden részen meg van és dacára annak, hogy a tárgyalások ezúttal nem vezettek célhoz, bízni lehet, hogy föltétlenül megtalálják a kibontakozás útjait. Tisza István grófban ez országban búznak a nemzetiségek részéről is és még azt- is remélni lehet, hogy a román túlzókat- megnyeri a .békés kibontakozásra. Nem érti, — úgymond — hogy az ellenzékiek miért olyan agresszív módon támadják Tisza Istvánt és kormányát, a támodásoknak nincs semmi alapjuk. Ez á.1.1 különösem ,a nemzetiségi béketárgyalások kérdésében, .mert a román-ügyben is iigern agresszíven támadtak a miniszterelnökre. (Tisza gróf beszéde.) Tisza István gróf miniszterelnök beszélt ezután. Ismételt alkalommal hangoztatta már álláspontját és most csak abban összegezi, Vendéglőben = MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN; Füszerkereskedésbtn m • u^^ m + ÓVAKODJÉK • Csemegeüzletben (J (J ||) g | Ó t 3 S Ö I* t. 3Z UTÁNZATOKTÓL!!