Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-20 / 66. szám

MUUS 20. yen szépe" a... „Elő; - ugye i"1' ÍN CILINDER, iák 18 i® lehetett. lazirt." Sa> és az ékes t hisszük — tondott (saijságirónak gy mozis®? ik apró fv pes szinész* tlégszerepel* ban, Svéd; lj mi a jő ; után, amit meg se >en, a Vi-g* de mand* gyszerü szí* lökéit. Ügyiem ANNYIRA ír.angu eróK mikor "kii©" .pestről ne® mennyit t0' voltam Bu" fogom soha n kedves ^ sat nem tud' yeket Item. N/J eket a lap©" ; ÓS NEM F agyar nő / lobogtat, I® érintkezés"0, nagyarnálel, ingyért •gérdekeseh1'' ira ürmepP' r esteijük, s° re Szeged itték mii// l szintén ?'°>t ink, majd 3 l váltain®/ gnézzük f' ]r tán 1914. március 20. DÉLMAG Y ARORSZ ÁG S. lázban •gyakkal- 0 ÍEGGÍBOROTÉ IL ZÖLDBEFLÍCGE'' ÍK ÍTÓL,! A párisi tragédia szereplői. — Caillaux karriérje. - Két miniszter lemondása. — Pénteken temetnek. — A Rochette-ügy. — (Saját tudósítónktól.) Madame Caillaux, a legszebb párisi asszonyok egyike a Saint Lazare női fogház kórtermében vergődik s minden pillanatban szükség van rá, liogy az orvosak egy-egy cordiait, sziverősitőt adjanak neki és hogy idegzetének a rettenetes feszültségén enyhítsenek. A francia pénzügyminszter felesége már nem mutatja azt a fagyasztó nyugalmat, amiit a gyilkosság elkövetésekor és -annak utána, az első félórákban mutatott. Fölötte érdekes -a két másik, .a k-ét férfiszereplő: Calmette, a halott és Caillaux, akit bizonyos nézőpontból már szintén halott embernek tartanak. Gaillaux-t a magyar olvasóközönség inem ismeri, nem is ismerheti azokból a rapszódikus jellemzésekből, amelyeket eddig róla olvasott. CaiLlaux-t ugy mutatták be, mi-nt egy rideg, szigorú és szinte kellemetlen számembert, akitől ,még a barátai is félnek. Ez óriási tévedés. OaLllaux még néhány hónappal ezelőtt is egyike volt a legnépszerűbb embereknek Franciaországban. Nyílt tekintetű, férfiasan szép arcát n-ap nap után ott lehetett látni a francia lapok illusztrációi között, aminek az a magyarázata, hogy Caillauxra és szavára mindig kíváncsi volt a köztársaság. A Doumergue-kormúny pénzügy miiíniszlterét az -a nimbusz övezte, hogy évtizedek éta a legzseniálisabb finánc-politikusa Franciaországnak. Ez pedig óriás dolog, mert hiszen a respuklikának az évi költségvetése az Ötezer millió körül forog s ilyen rémséges pénzirányitása páratlanul nagy -föladat. Megírták Caillauxról, hogy 1901-ben tagja volt a Waldeck-Rousseau kormánynak. -Enrék most tizenhárom éve. Caillaux ötvenegy éves, akkor tehát még csak harmincnyolc esztendős volt. Tudni kell azt is, hogy Waldeckftousseau kormánya volt az utolsó évtizedek k/régyszerübb, legemlegetettebb kabinet /réiaors-zágban, amelynek működésétől számítják a köztársaság igazi újjászületését. Ennek a kormánynak a tagjai között szered/t Delcassé, Briand, Combes — csupa olyan ,Uiey, melyhez később világraszóló nagy cserények sorsa fűződött. Calmette Gaszton sem volt az, akin-ek /agikus halálával kapcsolatosan mondották. 'Caillaux ellen harcolt, de ugyanezt tette a Párisi sajtó igen sok jelentős orgánuma is. Küzdött Caillaux uj adótörvénye ellen a Maiin, a Journal és még számos nagy, tekintélyes újság, ök, igaz, nem éltek olyan fegyverrel. Ismeretes az a kapocs, amely Caillaux nét — első férje által — a Figaróhoz fűzte. Ott •mindenki ismerte és ő is ismert ott mindenkit. Csakis ez az otthonosság tette, hogy Kyilkos merényletét végrehajthatta. Egészen nyilvánvaló, hogy Calmette Gasztont ni ások hsználták föl boszujok fegyveréül. yaillauxné első férjétől való elválása után 3&en magasra emelkedett, semhogy az elhagyott férj ezt megbocsátbatta vol-na -neki. Tegnap délután négy órakor Caillaux tenét megjelent a st.-Lazarei fogházban * és eOU óra hosszat beszélgetett feleségével. A /sgálébiró még nem hallgatta iká Caill-aux© asszonyt, mert a francia jog szerint -a kittl-gatás csak negyvennyolc órával a tett után kezdődhetik. Mivel ma Párisban ünnep olt és holnap, Calmette temetésének napján (tó/ "hágják a kihallgatást megkezdeni, "Ulauxné asszony csak szombaton reggel 11 a yizsgálóbiró elé. bi® + .iár, hogy Lebrun gyarmatügyi mititT- Haginot hadügy,minisztériumi állam ták 5" s Monis tengerészeti miniszter beadj K lemondásukat. Ezt a híresztelést formámig megcáfolják. Mindazáltal bizonyos poban i lkörökbeu azt tartják, hogy M-onis holte? lemond. Tény az, hogy Mond® kényes 'yzetben volna, ha a Rochette-ügyben a ^Kálóbizottság előtt mint miniszternek fo'bnabban ,az időben kellene meg jelennie, mint Fabre ügyésznek. Azt hiszik, hogy Monis egyelőre leteszi a miniszteri funkcióit és a vizsgálat befejezése után újra folytatja. A kérdést egyébként a holnapi minisztertanácsban fogják eldönteni, HasB.aa.B.a.....aaBaa' Nagy György dr. szegedi szereplései. (Rákóczi-népgyülés a Széchenyitéren. — A politikai program és a magyar nép programja. — Veszendő részek Erdélyben.) (Saját tudósítónktól.) Nagy György doktorról, volt országgyűlési képviselőről •az utóbbi időben ikeves-et hallott a magyar -társadalom. Hódmezővásárhelyről Budapestre tette át ügyvédi irodáját, mivel betelt a vásárhelyiekkel és -mert Budapestről lehet valamely mozgalmat valamilyen eredménnyel irányítani, vidékről azonban nem. A köztársasági lapja megszűnt és most inkább az-ok a perek tanúskodnak erről a mozgalomról, amelyek a szegedi törvényszék elé ikerülnek, egymásután! Legközelebb március 29-én lesz a vádlott Nagy György dr., Szegeden. Ugy látszik, a népvezér -most -már megtalálta azt az utat, amelyen jövőben teljes agitációját kifejtheti. Most, 'ho-gy apagyilkosokat mentetett fel a szegedi esküdtbírósággali a tárgyalás, után lelkes tűzzel -beszélt a terveiről. — Most már inem annyira 'politikára megy az egész küzdelmünk ez országban, mint- inkább a magyarságról és a magyar népről van szó. Koldus falvak következnek, végig, egymásután, az országon át. A magyar néip földnélküli János. I-nditottam egy lapot, Kossuth-zászló a -cime. A magyar népet földhöz kell segíteni, ha törik, ha szakad! Ez lehet a főprogra-m: ettől függ a -magyar nép élete. Itt az -utolsó óra, a forradalom felé főként e miatt megyünk! Nagy György dr. az életben szelíden, rendkivül szimpatikusán -beszél, társaságban ugy tüni-k föl, mint- akiben alig lakozik valami energia. Ahogy a leirt mondásáig eljut, felhallgat. Eszünkbe jut, hogy Nagy György székely. — Mikor volt Erdélyben? — kérdezzük. — Nem-régen. Hát ott van Erdély is, a magyarság kivesz belőle! A székelyek helyzete szinte leírhatatlan. Menekülnek1, eladják Erdélyben a magyarok a földjükéi-, mind azt -mondják: „Néhány -éven- belül ugy is az oláhé lesz minden". S az oláhok óriási, öntudatos a-gitációt fejtenek ki, elárasztják egész Erdélyt, imég Székelyországot is. Sepsiszentgyörgyön ma két -oláh ügyvéd van, pár évvel ezelőtt be n-em 'tehette volna a lábát egy sem. Az oláhok nemzeti öntudata olyan, amilyen a magyaroké negyvennyolcban lehetett. Goga Oktáviánnal az élükön már tervezik Erdélyben az, első oláh nemzeti színházat, meg is csinálják! — A magyarokban nincs nemzeti öntuddt ma! — -teszi hozzá. Az esti lapok hozzák a -Ház mai ülés-érői is a jelentést. Polónyi Géza beszédéről van szó, arról a passzusról, amely szerint ma ugy tanítják a magyar történelmet, hogy a népiskolákban a Rákóczi-korszaktól kezdve egészen 48-ig egy árva szót sem tanitahak. — Én -is tudok erről, — mondja Nagy György dr. — Rákóczi szelleme teljesen -elaludt a -lelkekben. Szegedről kellene kiindítani az országba egy óriási mozgalmat, Rákóczi szelleméért. Tudják mit: március 29-én népgyűlést hivunk össze a Széchenyitérre, a Rákóczi-szobor elé, ahol ezt a magyarságát érintő nagy kérdést is szóvá tesszük. Szeged népe tartsa meg :a népgyűlést, amelyre én is lejövök Budapestről és velem -együtt jönnek más-ok is. Szeged n-épe a leghivatottabb ilyen mozgalom kezdeményezésére. — Nagyon szeretem Szegedet s amikor csak tehetem, lejövök, — teszi hozzá őszintén Nagy György. És 29-én, vasárnaphoz egy hétre, délben, a Széchenyi-téren minden bizonnyal, meg is lesz a népgyűlés, — Szeged még mindig nem igazi nemzeti főváros. Tehát: azzá kell tenni! — mondja kis idő mul-va a inépvezér. Cicatricis -Lajos szegedi föis-pánságáról, a szegedi egyetemről, a -megyei székhely fontosságáról, a szegedi függetlenségi pártról s általán a szegedi viszonyokról beszélünk. — Mindent tu-dok, jól ismerem az itteni viszonyokat, mondja Az Est-bői felnézve és hangosan- olvassa Nagy 'Endre párisi riportjából a következő sorokait: — A gróf -ur hirtelen kilépett a nevezetes osztrák diplomata-fagyból -és mosolyogva mondta: — lEgy tanácsosai azonban -elláthatom. Állitson be ajánlólevél nélkül a francia államférfiaikhoz. Ne felejtse el, hogy ez az ország csak respublika. Itt az államférfiak egyáltalán nem nagy urak. Szegények boldog-ok, ha a szájukat kinyithatják. — Hát ez az! A respublika! — kiáltott föl Nagy György dr., mlintha kicseréltiék volna, csupa energia volt és csupa tüz. Aztán -tovább beszélgettünk, nyugodtan és jómagyaros tempóban . . . Török védekezés a kaukázusi határon. A Temps jelenti Konstantinápolyból: A legfőbb török 'haditanács Limán tábornok elnöklésével ülést tartott, melyen elhatározta, hogy harminckét ezredet létesít a kaukázusi határon, ment- Oroszország arra törekszik, hogy egy negyedik hadtestet toljon el a kaukázusi hát árra. n meg, nem kise ejtezett, régi szövetek, hanem tiszta g apju 3 mtr szövet, egy teljes férfi öltönyre kapható 18 kor. ért Holtzer és Társa =§ posztó-áruházában == SZEGED, Vár-utca 7. szám. (Frpostával szemben.)