Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-19 / 65. szám

1914. március 15. DÉLMAGYARORSZA G 357. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Ocskay Kornél vendégfölléptével: Dollárkirálynő, operett. Páros 2/3. PÉNTEK: Albert Erzsi vendégfölléptével Éva, operett, páratlan tó. SZOMBAT: Nemtudomka, operett. Páros Va. * Bernsfein uj drámája. Érdekes megfigyelést lehet tenni a párisi és általában a fra.nicia színházak programjában. Mintha minden szezonnak meg lenne a „hősnője"; kiről a drámaírók nagy előszeretettel készítik uj darabjaikat. Az 1913—14-iki szezonban a hires egyiptomi királynén, Cleopátrán volt a sor, őt választották főszereplőül többek között Massenet, Camille Erlanger kedvelt komponista és mások. A jövő szezonban, a bibliai Judith tölti be ezt a szerepet. Október folyamán -Susan-ne Després asszony fogja az Antoine-szinházban Hebbel tragédiájának címszerepét kreálni (a darabot Zifferer adoptáoiója nyomán hozzák színre), másrészről pedig Henry Bernstein készít -egy Judith-drámát, melyről annak idején, bizo nyára sokszor lesz szó. * Psylander Szegeden. A színházi iroda jelenti: A legszenzációsabb mozisikerek hőse, Wald-emár Psylander a jövő héten végre személyesen is megjelenik Szegeden. Hétfőn és -kedden, március 23-án és 24-én lép föl a színházban, két-két előadáson. Akik csak a vásznon látták mozogni Psylaricler klasszikusan szép alakját, el sem tudják képzelni, b°gy a. kép, amely rendesen idealizálni szox°tt, ezúttal mennyivel haloványabb, semfotittondóbb, mi-nt amit Psylander az élét-' .n nyújt. Ezzel részben azt akarjuk ni-ondanb hogy férfinak tökéletesebb, müvész-nek Pedig különb az életben. A mozi hangtalan ]1( se megelevenedik szemeink előtt s ahogy részéi, tesz-vesz, gesztikulál, mindebből egy rutinos ős-színész tehetség bontakozik k,i -előttünk. Psylander teljes társulatával lép föl foegeden, ennek tagjai kiviile Elly Bruók Horusche, Jola Allder és Hohn Bartels. Maga a darab, ,amiben szerepelnek, eredeti fcirémaszkecs, a cirne Dalborg báró fogadása hat képből áll: 1. -kép: A nagynéni vógréndelete -(mozi). 2. kép: A titokzatos lovas /ampád). 3. kép: Veszedelmes kirándulás (mozi). 4. -tép: Ügyes gyermek a komornyik tézinpad). 5. kép: Hamar a frakkomat (mozi.) • tép: iCsókons-zerz-ett menyasszony (szim had.) A mozi-szkeocsen kivül előa-dja még a ®zegedi színtársulat a Cox és Box cimü -egytevonásos bohózatot iMiklóssy Margittal, Mymossy Sándorral és Mihó Lászlóval. Ugy te/főn, mint kedden fi—2 előadás lesz,, még Pedi-g este 7 és 9 órai kezdettel. A tanács Megengedte a színháznak, hogy ez alkalommal száz százalékkal emelje á hely Arakat, az '"izgató azonban nem él ezzel a jogával, ugy nogy a helyárak drágábbak ugyan a• rendesel, azonban nem duplák. Földszinti és I. rételeti páholy 20 korona 10 fillér. Zsőlye és ttszpáholy .5 korona 6 fillér. II. emeleti pá,i()ly 12 kor-ona 10 fillér. iEPőrendii körszék 4 rérona 24 fillér. II. rendű körszék 3 korona 4 fillér. Földszinti zártszék első sor és máemeleti többi sor 2 korona. III. emeleti arelV első sor 1 korona, a többfSO fillér. Karról ülő 50 fillér, földszinti és máso-demeleti t 0 'eí?y korona. A harmademeleti álló 60 JV'lér. Diákjegy 80 fillér. Karzatjegy 30 filA r" — A bérlők elővételi jogát szombat, 21ttek dél; 12 órájáig tartja, fenn a nappali jjréztár, ah-ol csütörtök reggeltől kezdve kapatok a jegyek. A hétfő 7 órai előadásra a tt'os három harmados, a hétfő kilencesre a órátlan -egyharmados, a kedd esti 7 órai . "daásra viszont a páros kétharmados ibér°k t-arthatják meg szombat délig a jegyüket. Jsn! ]in! Az Urániái) a! Ma csiitorróHöti, márc 19-fti Gore Gíbor Dnrbiitts sógor ia tzigány budapesti ]ön! Az Urániába! VASS MOZGÓSZINHAZ. TELEFONSZÁM 8-07. (sSMUSg 19-ín is pMeK« 28-án ftfriUai filmszciizáciő! h oreszlánfadási. Dráma 2 fdVonásbaa. ® ?i9ahtia$ harcoH a vadálistoHHai. SÓ SlOttZ Jíagy amerikai dzsuuguldráms 2 rfczb. Előadások V26 1/48 és 9 órakor. Vasárnap, 2 órától folytatólag. UFFLÜHGB^SABBSKÍIWWIJY KOZGAZDASAG OOOO Olcsó a kamatláb. de drága a pénz. (Saját tudósítónktól.) Az Osztrák-Magyar Bank legutóbbi főtanácsülésében elhatározta a bankkamatlábnak egy fél százalékkal va-ló leszállítását. A jegybank 'helyzete többé-kevésbé igazolja ezt a rátamérséklést és. ezzel visszaáll a két és fél év előtti -helyzet. 1911. szeptemberében volt utoljára 4 százalék a bankkamatláb és abban az időbeni a négy százalékos bankkamatláb a pénzpiacon normális viszonyoknak jelzője volt. Most azonban a bankkamatlábnak négy százalékra való leszál-litása -nem jelenti egyszersmind a normális pénzügyi viszonyok helyreálltát. Az ipari és kereskedelmi élet még nem heverte ki h válság -csapásait, még nem tért vissza a rendes kerékvágásba és a hivatalos pénz olcsóbbodása iparunk és kereskedelmünk helyzetén nem sokat javít. A rátaleszállitás ugyanis csak a bankokat, valamint néhány kivételes vállalatot és cégét érint közelebbről. Azokat, kik visszleszámitolási viszonyban állanak a jegybankkal vagy kik közvetlenül nála helyezik el váltóikat; azt a néhány igazán jó céget és vállalatot, -kik állandó összeköttetést tartanak fenn nagy bankjainkkal, továbbá azokat, kiknek váltói a nyílt piacon is forgalom tárgyai. Ezeket érinti a kamatlábleszállitás, ezek -olcsóbban kapják ezentúl a pénzt. A közép- és kisiparos és kereskedő helyzetén azonban a kamatlábleszállitás mit sem változtat, mert hitelt nem kapnak, vagy csak nagyon drágán. A két és fél esztendeig tartó pénzügyi válság elsöpörte a kis- és középbankok és szövetkezetek egész raját; a kis- és középiparosok és kereskedők 'hitelszükségletét ezek -elégítették ki, vagy közvetítették. Ezek a közvetitőszervek hiányzanak most s ezek 'hiányában az iparosok és kereskedők óriási és közgazdasági életűinkben nagyon fontos osztálya nem jut a pénzhez — amely olcsóbb lett. Sőt erre az -osztályra nézve a pénz olcsóbbodása hátrányt jelent; régi kötelezettségei után továbbra is a drága kamatterhet viseli, de esetleg meglevő kis tökéje kevesebbet hoz neki, uránt a pénzdrágaság idején és ha hitelre ad el, az árakat már az -alacsony kamatláb tekintetbevételével kell megállapítania. A pénz hivatalosan olcsó lett, pénzt kapni azonban nem lehet; s a pénzhiány alatt egész iparunk és kereskedelmüink szenved. Magyarországon, mint agrárországban a mezőgazdasági hiteltől függ az -egész ország kereskedelme -és ipara. A kereskedő a jelenlegi viszonyok közt nem hitelezhet, viszont a gazda nem kap jelzálogkölcsönt. A pénzhiányt tehát egyaránt érzi a kereskedő, az iparos és a -gazda. Lassankint észlelhető ugyan némi javulás a jelzáloghitel terén, m-ert ma már lehet jelzálogkölcsönt kapni, azonban az még mindig nagyon -drága. A válság folyamán -.külföldről viasza özönlött záloglevél-tömeg az árfolyamokat nagyon lenyomta és nincs sok kilátás, h-ogy ezek egyhamar emelkedni fognak. Zálogleveleink eddig többnyire külföld/in találtak elhelyezést s most is csak a külföld jöhetne figyelembe, -mert a belföldi piac már tul van terhelve. Jelenleg azonban a külföld is erősen igénybe van véve a különféle állami emissziókkal és jó időbe fog telni, mig a kibocsátásra kerülő osztrák, orosz -és különféle balkáni köl-önök teljes felszívódása után a figyelem remét zálogleveleink felé irányulhat. Ily körülmények között a jelzálog-hitel nem lehet olcsóbb, még ha akarnák is a bankok. A jelzálogkölcsönök ugyanis záloglevelekben kerülnek kifizetésre és igy bármily kedvezőek legyenek is a feltételek, legalább 5.7—5.9 százalékba kerülnek a mai záloglevélárfolyamok tekintetbevételével. Vagyis megállapíthatjuk, hogy mig a zálogleveleket könynyen és jó árfolyamon elhelyezni nem leiiet,