Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-19 / 65. szám

354 DÉLMAGYA RORSZ A G 1914. március 15. — folytatta Foerk, — a bizottság hozzájárulásává! a következő változtatásokat eszközöltem a főméretek, a főtömeg és a étiiszerüség megtartása mellett. — A stilszeriiséget nem tartotta meg, — szóltak többen közbe. — Kifogásolták Schulek tervem, hogy a homlokzat besüppedt, ezért a tornyokat két-három méterrel beljebb kell tolni, hogy a homlokzat domináljon. Kifogásolták a tornyok egyszerű voltát és kérték a tornyok díszítését. A vasbeton alap ellen is kifogásokat emeltek, mert télen, ;ba fűteni kell a templomot, az alapnak árt a gőzfűtés. A templom belsejének arannyal és mozaikkal való díszítését kérték, továbbá a márvány reliefek használatát, a város fogadalmának szimbolizálására. Én vállaltam is ezeket, a módositásokat és mindehhez a bizottság 'készséggel hozzájárult. — Nekem csak ehhez a bizottsághoz van közöm és senki máshoz. Nekem niincs időm sokat elmélkedni, mert előre kell dolgoznom egy-két évre, hogy az építkezés fennakadás nélkül haladjon. De mivel látom, hogy a stílszerűség tekintetében ellentétek vannak, nagyon kérem hívjanak össze egy internacionális bizottságot és az majd dönteni fog köztem és a szegedi szakéikők között, mert én tudom, hogy a dolgom megtanultam, értek hozzá és a Schulek-féle terveket csak fejlesztettem. Ha nam tudnak megérteni engem, arról én inem tehetők; hívjanak akkor ide egy pallért, majd az kiimér mindent a Schulek-féle terv szerint, de művész - stílus és tudás szempontjából ne 'tolják az urak magukat én fölém. Kérem a bizottságot, hogy nekem igazságot szolgáltasson. Elnök: Méltóztatott hallani az épitész ur előterjesztését, most a bizottság határozzon; ez a határozat esak akkor érvényesül ugyan, ha ehhez a közgyűlés is hozzájárul, mert anélkül az épités nem teljesíthető. Az én véleményem szerint a Schulek-féle tervek követendők a közgyűlés állásfoglalása szerint, már pedig ettől Foerk kétségtelenül eltért. Mivel a legtöbb eltérés a torony megoldásában van, ezt csak később tárgyaljuk. Most először is azokat a részletkérdéseket intézzük el, amelyeik akadályozzák az építkezés folytatását és igyekezzünk a két álláspont közötti különbségeket eliminálni. Foerk 'Ernő: Azt hiszem, hogy a városnak nagy anyagi megterheltetésébe kerülne, ha az alapépítményt nem lehetne használni és emiatt a vállalkozó Visszalépne. Éppen ezért meg kell értenünk egymást. Ezután Foertk kibontotta a magával hozott két hatalmas .mappát és a terveket kiteregette az asztalra. FOERKKEL NEM LEHET VITATKOZNI. Először is .az oldalakon tett változtatást magyarázza Foerk. Az oldal hajónál lévő rózsaalaku ablakot (rozettát) az ő változtatása szerint el kellett helyezni a homlokzatra, mivel beliil az egyház kívánságára az oldalhajót kibővítette, hogy ottan a mellékoltárok elhelyezhetők legyenek. Jászai Géza: Ezt én kívántam igy. Hivatkozzék csak rám! Már most az oldalhajó belső kibővítését kivül megfelelő bolthajtás kiséri és igy a megmaradt helyen a rozetta nem fért el. 'Ezért a rozettát, bogy Schulek intenciójának is megfeleljen, a homlokzaton helyezte el és oldalra pedig hármas ablakot tervezett, a mely a világítást is előmozdítja. Látható tehát, hogy ő nem ötletszerűen dolgozik, hanem a változtatás okával tisztában van és •arról nem tehet, ha laikusok ezt nem tudják fölfogni. Kéri, hogy férfiasan intézzék el a dolgot. Az elnök: Fölteszem a kérdést, hogy a bizottság hozzájárui-e ahhoz, hogy .a rózsaalaku ablakot a homlokzatra helyezzék és ehelyett az oldalhajókat hárounas ablak világítsa. Back Bernát: Igy nem lehet kérem szavazni. Az ember elé tesznek egy összekékoeruzázott tervrajzot, ide-oda mutogatnak egy pillanat alatt, azután szavaztatni akarnak. Ez nem megy igy. Másszor pedig azt mondják, hogy az alapzat miatt ugy is el kell fogadni mindent . . . Foerk Ernő: Ez ..gyanúsítás, ezt visszautasítom! Back Bernát: Jobban meg kell tárgyalni az ügyet, csak azután lehet szavazni. Foerk Ernő: Az igaz, hogy igy nem is lehet tárgyalni, mert olyan emberek szólalnak fel, akik nem szakértők. Ezeknek én hiába magyarázok. Kérném a szakértőket, hogy nyilatkozzanak. Tóbiás László: Én sem helyeslem a rozetta előre vitelét, mert a rozetta jobban világit, mint az a három szük ablak, már pedig ha a rozetta elől van, akkor belülről nem is lehet látni, mert eltakarja az orgona. Foerk: De az orgonát ugy építtetem, hogy látható legyen azért a rozetta ós világítson. Tóbiás László: De a templomban lévők nem hátrafelé néznek, hanem előre. Tehát kelet felől kaphatják a világítást, de hátulról nem. Foerk (dühösen): Hát ha a kolléga ur épitené, akkor ön oldalra tenné a rozettát, de mivel ón — épiteni, én a homlokzaton helyezem el. Ez fölfogás dolga. Dobay Gyula: Az alap maradjon meg, ezzel szemben azt a koncessziót kérjük, hogv a templom külseje teljesen a Schulek-féle tervek szerint legyen építve. Ha már a teljes rozetta .nem fér el az oldalon, akokr tegyenek oda ehelyett egy háromnegyed kört. Foerk Ernő: Ezt oda lehet tenni, de akkor egy táblát függesztek alá, hogy Szeged város tanácsa, rendelte igy, mert a magam neve alatt nem dolgozom háromnegyeid körökben. MINDENT ELFOGAD A BIZOTTSÁG. Ezután m'ég Gaál Endre vette hathatósan pártfogásába Foerkot és változtatásait; másnak már inem volt kedve a lovaggal vitatkozni. Terrorjával annyira hatott a bizottságra, 'hogy amikor az elnök ismét feltette a kérdést, alkkor a bizottság Dobay Gyula dr. kivételével egyhangúlag elfogadta a módosítást. Ezután a kupola mellett levő két kisebb torony alakját tárgyalták, amelynek kiképzése megegyezik Schulek legutóbbi tervével. A törpe galériákra vonatkozó változtatást is elfogadja a bizottság. Majd a tornyok alaprajzait és tervrajzát (matatja be Foerk. Tudvalevő dolog, hogy ennél a pontnál van a legnagyobb eltérés Schulek és Foerk között. A közgyűlés határozottan követelte, hogy itt Schulek tervei érvényesüljenek. Foerk ennek dacára egy ujabb toronytervezetet készített, amely ugyan imár nem süveg alakú és fogpiszkáló jellegű, mégis különbözik Schulek tornyaitól. Ebben az ügyben azonban már nem döntött a nagyibizottság, hanem az elnök indítványára egy öttagú szakbizottságot küldöttek ki, amely kizárólag a torony-ügy gyei fog foglalkozni. A bizottság tagjai a következők lettek: Tóth Mihály, Csernovics Agenor, Back Bennát, Maiina Gyula és Tóbiás László. Az ülés ezután véget ért. Gaál Endre dr. azzal a meleg biztatással búcsúzott el Foerk tói , hogy ezek után a tanács már holnap engedélyt fog adni az építkezés 'további folytatására. Az ülésen a következő bizottsági tagok jelentek meg: Cser.mmts Agenor, Dobay Gyula dr., Kovács János, Tömörkény István, Thuróczy Mihály dr., Ottovay István, Jászai Géza, Back Bernát, Balogh Károly, Kertész József, Regdom Sándor, Zyinbory Antal, Tóbiás László, Gál Endre dr., Ivánkovits Sándor dr., iCsonka Ferenc, Bokor Pál, Várhelyi József, Foerk (Ernő. Ravatalon a Figaro szerkesztője. (Pénteken lesz a temetés. — „Megölte, brávó!" — Tüntetés Calllaux ellen. Páris izgalmas napjai.) (Saját tudósitónktól.) A ravatalon fekszik már Calmette, a Figaro megölt szerkesztője. A Szent Fenene-székeslegyházban ravatalozták föl és onnan temetik el, pénteken. Izgalmas napokat él most Páris, állandóan tüntetnek az utcákon a csoportok és bizonyos, hogy nagyarányú tüntetés lesz a temetés óráiban. Párisban és egész Franciaországban egyre fokozódó izgalmat okoz Gaillauxné gyilkossága. Két ellentétes felfogású, hatalmas tábor néz farkasszemet egymással s a vélemények különbözősége egymásnak kergeti az embereket a francia főváros utcáinTegnap késő éjszakáig állandóan 'tartott a tüntetés Calllaux palotája előtt s a rendőrség támogatására a katonaságnak is ki kellett vonulni. Éjfél után- 1 órakor sikerült csak szétoszlatni a zavargókat, akik közül ig011 sokat letartóztattak. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A st.-lazarei női fogház igazgatósága energikusan megcáfolja azt a hirt, hogy Cai'lauxné öngyilkos lett. Bizonyára onnan terjedt ez a híresztelés, hogy Caillauxné ® utolsó napok izgalmai következtében megbetegedéit. Marseille képviselője, Talamik aki (miniszter is volt, levélben gratulál Caillauxnénak tettéhez. A levél, melyben nagyon sok sértés van Calmette Gasztonraigy végződik: — ön megölte Őt, bravó! A lapok megerősítik az't a hirt, hogy Calmette irattáskáját, amelyben Caillaux el' len összeszedett bizonyítékait őrizte, ellopták, mert minden kutatás a táska után hiábavaló volt. Sokan azt hangoztatják, hogy Caü; laux asszonynak egy barátja a merényi® után behatolt Calmette szobájába és az talános zűrzavarban ellopta az irattáská't. Az Action Francaise tegnap este a nagy bulevardon tüntetést rendezett Caillaux éllek A tüntetők a Bulevard des Italiens egta kávéházában gyülekeztek és hangosan tüntettek Caillaux ellen. A rendőrség közbelépett és kikergette a kávéházból a leghang0' sabb tüntetőket. Közben verekedés tárna®1 köztük és a rendőrök közt, melynek folyamán a kávéház berendezésének egyrészt összezúzták. A tüntetők erre kivonultak a bulevardra, miközben szakadatlanul kiáltották: — Le Caillaux-val! Le a köztársasáé' gal! Éljen a király! A rendőrség rövidesen szétszórta ők®' Többeket letartóztattak. Éjiéi fél 12 órák® a nagy bulevardon ujabb tüntetésre ker®; sor és a camelots du roi -becsmérlő jelzők!®' illették Caillauxt. A rendőrség szétkerget® őket. Ez alkalommal tizenöt embert letartóztattak. A rendőrprefektura rendkivüli intézkedéseket tett. A köztársasági gárda és lovascsapatok parancsot kaptak arra, hop minden pillanatban készen legyenek. . A zavargás az elmúlt éjjel növekede® A tüntetők száma sok helyen a tízezret 1 •meghaladta. A Figaro épülete előtt a tönje* többszer megütközött a rendőrséggel. Folytonosan azt kiabálták: f — Le Doumergueval! Le Caillaux-V®' Le a gyilkosokkal! Éjjel két órakor a tüntetők száma