Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-17 / 63. szám

8 DÉLMAGYA RORSZ A G 1914. március 15. teiéről. Mint leg-érdekeltebb személy fogok válaszolni és meggyőzni nem csak a cikkíró urat, hanem a nagy közönséget is arról, hogy az a kitétel „csak felnőtteknek" nem reklám, hanem éppen azoknak az uraknak az intenciója, akik a mozit károsnak tartják az ifjúságra. Ma a. mozi olyan kifejlett és olyan kiváló dolgokat produkál, hogy még a leg­nagyobb ellensége is elösmeri annak kulturá­lis értékét. De nem csak bo-gy kulturális az értéke, hanem pedagógiai és népnevelési szempontból megfizethetetlen a mozi. Olcsó­ságánál fogva a közönség minden rétegének hozzáférhető és éppen ez a könnyen hozzá­férhetősége tette nélkülözhetetlenué. Nézzük most, mit tesz a mozi: Kultura, népnevelés és pedagógiai szempontból. Mindenek előtt az analfabétáknak iskolát nyitott és pedig élvezetes iskolát, mert amit az ő hiányos nevelésük által nem tudtak megérteni, meg­érteti velük a mozi, jobban, mint ha azt ol­vasnák. Példának a siketnémákat veszem, a kiket az ő nagyon jó tanári karuk örömmel hoz a moziba a megfelelő előadáshoz, mert nagyon sokat tanulnak abból. Népnevelési és antialkoholistai szempontból ezer és ezer pél­dát tudnék felhozni, hogy a közönséges al­sóbb osztály annyira megkedvelte a mozit, hogy az a családfő, aki ezelőtt vasárnap dél­után a korcsmába költötte el, sokszor egész heti keresetét, ma inkább lemond az alkohol­ról és egész családját, néhány hatosért elvi .szi a moziha és egész héten arról mesélnek otthon, hogy milyen jól mulattak mindnyá­jan és előre örül az egész család a jövő va­sárnapnak, mikor újra a moziba fognak men­ni. Ezt teszi a mozi. Megtakarított a sze­gény családnak egy csomó pénzt, a család fejét megkíméli a gyilkos alkoholtól ós ren­geteg családi perpatvartól az asszonyt és gyermekeket. Pedagógiai szempontból van a mozinak a legnagyobb érdeme. Az iskolák ma a természetrajzot nemcsak könyvből ta­nítják, hanem szemlélfcetőleg ,is, a mozi bemu­tatja mindazt, amit eddig az iskolás gyer­mekiek csak képzeletben látták, a moziba látja a világ összes állatjait, a tenger mélyében élő állatvilágot már számtalan esetben mu­tatta be a mozi a maga természetességében; bemutatja a mozi a világ összes népfajait: eszkimókat, négereket, kínaiakat, japánia­kat, az afrikának soha nem látott néptörzseit, mindegyiket a maguk teljes valóságukban és szokásaikban. A földrajzról nem is kell be­szélni, mert a mozi a világ minden részét a maga teljes valóságában bemutatja, utazá­sokat, a legszebb tájakat, Afrikát, Amerikát, Ázsiát, sőt a megközelít,hetetlen Szibériát is számtalan esetben mutatta már be a mozi. A legkisebb faluba is elhozza a mozi a világ leghíresebb szinművészeit, akiknek játéká­ban nem csak a népnek, de még az nri osz­tálynak is csak nagy ritkán van alkalma gyönyörködni. A mozi oly kiváló és világhírű művészek és művésznők eredeti játékát mutatja be, mint Carusso, Pálmay Ilka, Maria Garmi— Vollmodler, Bassermann, Fedák Sári, stb., stb. A néző elé tárja mindazokat a dolgokat, amik eddig csak képzeletben voltak meg. A világ legelső irodalmi termékét Sienkiievicz­regényét Quo-Vadis?-t, a Nilus királynőjét, a Gladiátorokat, mind oly természetes alak­jukban tárta elé, mint ba a régi rómaiak ide­jében élnénk és azok a lehetetlen dolgok előttünk játszódnának Je. Még ezer ós ezer olyan bizonyítékot tudnék felhozni, amit a mozi legnagyobb ellensége is kénytelen elös­merni, hogy a mozinak olyan kulturális és pedagógiai értéke van, amit pótolni lehetet­lenség. Kedves cikkíró ur ezután a hosszú bevezetés után fogom önt meggyőzni arról, hogy az a kitétel „csak felnőtteknek" nem reklám akar lenni, hanem ha elvétve egy olyan termék is jön a vászonra, ami tényle­gesen káros volna az ifjúságra, ugy azokat nem bocsátjuk be az előadáshoz, hanem ki irjuk, hogy csak 20 éven felüliek nézhetik meg azt az előadást, — bár semmi néven ne­vezendő erkölcsbe, ütköző dolgot nem muta­tunk akkor se be. Azt pedig ugy az iskolák [tanárjai, valamint az erre hivatott hivatalos személyek szívesen, veszik, ha az ifjúságot az ilyen előadásoktól távol tartjuk. Vas Sándor, a Korzó-mozi igazgatója. — Megfojtotta a feleségét a Balaton partján. Vasárnap délután a budapesti lend­őríőkapitányságon jelentkezett Ország Pál fővárosi iskolaszolga s Székely Vladimír ügyeletes rendőrkapitány előtt azzal vádol­ta magát, hogy szombaton éjjel Balatonlel­lén megfojtotta a feleségét. A rendőrkapi­tány részletesen kihallgatta az önként je­lentkezett feleség gyilkost, aki elmondotta, hogy felesége néhány nap óta Balatonlellén tartózkodott, ahova szombaton ő is eluta­zott. Az asszony már több izben kísérelt meg öngyilkosságoit, legutóbb is fölakasztotta magát, de idejében észrevették és levágták. E miatt Ország szemrehányást tett felesé­gének, amikor a Balaton partján sétáltak. Ezen azután összeveszték és az asszony hir­telen haragjában állítólag revolvert rántott elő s férjére lőtt. Erre a férj rátámadt az asszonyra s megfojtotta. A bűnös tett elkö­vetése után nyomban a vasúti állomásra sie­tett s a legelső vonattal Budapestre utazott s igy azt sem tudja, hogy tettét felfedez­ték-e már, vagy sem. Ország Pál iskolaszol­ga mintegy harminc éves ember, akinek a szülei Balatonlellén lakinak. Apja, Ország ltnre uradalmi cseléd Szalay Imre lellei bir­tokán. Néhány évvel ezelőtt házasodott Or­szág Pál, de feleségével örökös viszályko­dásban élt s az asszonynak sokat kellett szenvedni a férj durvasága és részegeske­dése miatt. Az alig huszonnyolc éves asz­szonyt a sok szenvedés idő előtt megvéni­tette, ugy, hogy negyven évesnél is idősebb­nek látszott. Mult hét csütörtökén Ország Pál elküldte feleségét Balatonlellére szülei­hez. Szombaton ő is Lellére utazott s dél­után szülei házában együtt mulatozott fele­ségével s a család sétálni ment a Balaton partjára, ihol azután a hitvesgyilkosságo: tényleg elkövette, de 'hogy milyen körülmé­nyek között, még eddig nem volt megálla­pítható. A budapesti rendőrség távirati meg­keresése folytán a lellei elöljáróság a bolt­test fölkutatására indult s'meg is találta a Balaton partiján falevelekkel beborítva. — Magyar és osztrák ház Konstanti­nápolyban. Konstantinápolyból jelentik: A ma­gyar és osztrák kolónia a fáradhatatlan buz­galma és közszeretetnek örvendő Csurcsin György konzul kezdésére elhatározta, bogy a monarchia tekintélyének megfelelő, diszes házat fog építtetni. Ebben otthona lesz a ma­gyar egyesületnek, a magyar-osztrák keres­kedelmi kamarának, a magyar-osztrák női és jótékonysági egyesületéknek, a flotta­egyesületnek ós a dalmátok körének. Ezek az egyesületek most legnagyobbrészt megfe­lelő helyiség nélkül vannak; jövőre vala­mennyien a magyar-osztrák házban telepsze­nek meg, de mindenik megőrzi saját autonó­miáját. A Keleten csak az imponáló föllé­pésnek van hatása, ezért már a németek, franciák, olaszok, angolok, sőt az amerikaiak is teremtettek maguknak kényelmes, diszes otthonokat. A magyar és osztrák ház nem csupán a monarchia két államából való kon­stantinápolyi lakosok kényelmét, szellemi szó rakozását és összetartását van hivatva elő­mozdítani, hanem mindennemű fölvilgositá­sok nyújtásával nagy hasznára lesz a 'Ma­gyarországból és Ausztriából odajövő iparo­soknak, kereskedőknek és vállalkozóknak. Törökországban most indul a nagy tevékeny­ség korszaka, melyben időmulasztás nélkül nekünk is részt kell vennünk, hogy el ne ma­radjunk a többi európai nemzetek mögött. A magyar és osztrák ház a város középpontján fog fölépülni, ,a perai negyedben; telekvá­sárlásra, épitésre és berendezésre körülbelül egy millió korona szükséges. Miután a két kolónia ezt az összeget maga nem tudja elő­teremteni, gyűjtést indit ugy Magyarorszá­gon, mint Ausztriában. A megalakult vég­rebajtóbizottság, melyben .a magyarokat ál­lási Barabás Albert, a Correspondanoe Hon­groise szerkesztője, Illés Zsigmond kereske­delmi attasé és Baumgarten Izidor kir. ta­nácsos, bankigazgató képviselik, megnyerte védőül Pallavicini János őrgróf nagyköve­tet s nemsokára fölhívással fordul a hazai közönséghez. A konstantinápolyi magyarok reménylik, hogy kérésük kellő visszhangra fog találni Magyarországon. — Két tüz volt vasárnap Szegeden. Vasárnap délutáni két tüz is volt Szegeden. Az első tüz félegy órakor volt. Felsővároson; kiigyuladt a Maros-utca 25. számi alatt levő Pick-félle szalámigyár. A tűzoltóság azonnal kivonult teljes felszereléssel a tűzhöz, de mi­re a tűzoltók kiértek, addigra a gyár mun­kásai lokalizálták a tüzet. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a 25-ös szám11 házban levő gyártelep kéményéből kipattanó szikra gyújtotta föl a ház zsindelytetejét, a mely /néhány pillanat alatt lángokban állót* A tüz átésapott a szomszédos házra is, mely a gyárnak a raktára. Ennek is leégett a tetőzete.- A kár néhány száz korona. — á másik tüz délután három órakor volt. A Szeged-Rókusról a Szeged-állomás felé ha­ladó 4078. számú tehervonat második kocsi­ja, amelyben facsemeték voltak elraktároz­va, kigyulad/t. Burányi János vonatvezető vette észre a tüzet, mire nyomban megállí­totta a vonatot és az égő kocsin lekapcsol­ták. A kivonult tűzoltóság hamarosan elol­totta az égő kocsit. A Máv. kára körülbelül 1000 korona. A tüz a mozdonyból kipattant szikrától' keletkezett. — Eitel Frigyes és a lokomltlvvezctő. Esztendeje lehet, hogy Medgyes közelébe" egy éjjel vasúti katasztrófa történt. A vquíl utasai között ott volt Vilmos császár más*}' dik fia, Eitel Frigyes As, aki maga /is s0re! nyen szorgoskodott a mentésnél és a több közt ő részesítette első segitségbeu a voi® súlyosan megsebesült lokomotív vezetője Kiss Ferencet is. Kiss Ferenc, amikor f°;' gyógyult, levélben mondott köszönetet a rálvíinak. Eitel Frigyes nagyon szives h®1' gon irt vissza Kiss Ferencnek s levelében k' jelentette, hogy ő csupán emberbaráti köt0! lességet telj esi tett. Most, kerek egy eszte®10 multán, mint Nagyváradról irják, Kiss F0 renc feleségével s kis gyermekeivel iefénykf peztette magát s a képet azután elküldte fi1' tel Frigyesnek. A királyi herceg újra vl>sZ_ ezairt s a Hohenzollern-pecsétü levelet nap kézbesitették a lokomotivvezetőnq* Most az egész utca egyébről sem beszól, n® a Kiss Ferenc nagy megtiszteltetéséről. — A vándor tréfája. Szatmárról jelen­tik:.: Tegnap este az 1707. számú szemété vonat Halmi és Mikola állomások köré" hirtelen megállt. Az utasok rémülten ugró1' tak le a vonatról. Azt hitték, hogy a hidja leszakadt. Ekkor derült ki, miért meg a vonat. Egy Tiel Lajos nevű hetv® éves cseh vándor fölmászott volt a Tur h® jára és mikor a vonat közeledett, léleks23/ kadva integetett és kiabált a vonat vez0* nek. Ez megállította a vonatot. k — Mi baj? — kérdezték a vasutak ijedten a vándort. — Semimi felelte az öreg, — csak ^ gyon elfáradtam és föl akarok ülni. A tréfás öreg vándor el is érte a célté mert fölvették a vonatra. De Szatmáron 3 adták a csendőrségnek. ,// — Botrány a templomban. Berlin". jelentik: Tegnap az egyik templomból a 3 se után a rendőrség erőszakkal távol't0'|t el a közönséget, amire eddig még pe® V példa Németországban/. A botrány a M<>3 j ten levő Szent Pál templomban történt, té minden vasárnap reggel nyolctól kile" a lengyelnyelvü misét szoktak mondai® ,vC lengyelek azonban nincsenek megelég'tér ezzel és már régóta követelik, hogy a mekek konfirmációja is lengyel nyelven „ ténjét Erről a templom tanácsa hallá® té akar. A lengyelek ezért legutóbb elhalté •ták, hogy a legközelebbi konfirmációt téj, den áron lengyel ,nyelven fogják vége21 } Erről az elhatározásról tudomást szerré^ templom papsága és előre értesítette őrséget, amely tegnap mimtegy nY°icV INT

Next

/
Thumbnails
Contents